+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 20. péntek, 19:17
A koronavírus miatt nem ül össze a Knesszet, így az új miniszterelnököt sem tudják megszavazni Izraelben. Orbán egyik kedvenc történésze már koronavírus-diktatúráról beszél.

A március elejei második előrehozott választáson Izraelben a Netanjahu-ellenes erők egyfős többséget szereztek az izraeli parlamentben, a Knesszetben. Miután Netanjahu mögött szétesett a jobboldali egység – mert a vallástalan cionistákat képviselő Avigdor Lieberman nem volt hajlandó többet az ultraortodoxok előjogait elfogadni –, a kérdés már csak az volt:

 

össze tud-e állni Netanjahuval szemben egy másik koalíció?

 

Össze tudott

 

A Likud alternatívájává a szintén cionista, jobbközép, de főleg askenáziak által meghatározott Kék-Fehér Párszövetség és annak elnöke, az egyébként magyar származású Benny Gantz tábornok nőtt fel.

 

Már a tavaly őszi előrehozott választások után is Gantzot az arabok, Liebermanék és a kicsike baloldaliak is elfogadták (az arabok felajánlkozása, hogy támogatnak egy izraeli kormányt, eleve történelmi lépés a részükről). A gond az volt azonban, hogy ha Gantzot támogatták is, egymással nem jönnek ki jól, Lieberman ugyanis nem akarna együttműködni arab pártokkal, de még Gantzéktól is két képviselő kizárta, hogy megszavazzon egy olyan kormányt, amiben az arabok is jelen lennének.

 

Ettől függetlenül hétfőn az izraeli államfő kormányalakítási megbízást adott Gantznak. Mivel azonban már ekkor is

 

életben volt az a szabály, hogy tíz főnél többen nem jelenhetnek meg egy helyen, a százhúsz fős parlament se tudott összeülni.

 

Parlamenti elnöki puccs

 

Ganz kormányalakítási terveinek vetett most véget Juli Edelstein, a Knesszet likudos elnöke. A politikus eddig távoltartotta magát a pártpolitikától, feladatához méltóan viselkedett, most azobban súlyos alkotmányos válságot idézett elő azzal, hogy

 

a koronavírus miatti szükséghelyzetre hivatkozva nem hajlandó összehívni a parlamentet továbbra sem – így pedig képtelenség Gantzot megszavazni miniszterelnöknek.

 

Benjamin Netanjahu így továbbra is ügyvezető miniszterelnök, csütörtök este pedig elrendelte a szükséghelyzetet, amely részleges kijárási tilalommal is jár. A koronavírus miatt szükséges nemzeti egység szerinte most azt jelenti, hogy ő marad hivatalban kormányfő. Noha a csütörtöki rendelet nem függeszti fel a parlament ülését is – bár három likudos miniszter belevette volna ezt is a rendeletbe –, ha Edelstein házelnök nem hívja össze a parlamentet, tényleg nem tud megalakulni a kormány.

 

Edelstein szerint azonban jelenleg sincs felfüggesztve a parlament, azaz nem érti a kritikát – sőt, azt ígéri, hogy hétfőn meg lehet majd tartani az ülést. A kékfehérek azonban nem bíznak ebben, és petícióval fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy kötelezze az Edelsteint az ülés összehívására. Ofer Selah kékfehér parlamenti képviselő szerint Netanjahuék „nem csak szétverik az izraeli demokráciát, de a választások eredményét is figyelmen kívül hagyják”.

 

Ehud Olmert korábbi kormányfő szerint is Netanjahu a koronavírus saját politikai túlélésére használja, azaz megpróbál időt nyerni, hátha még az új parlament megalakulása előtt szétesne a Gantz mögötti csekély többség. Yuval Noah Harari izraeli sztártörténész egyenesen arról beszél, hogy

 

Netanjahuék lépésével megszületett az első koronavírus-diktatúra

 

– azaz egy politikai erő a járvány leküzdéséhez valóban szükséges veszélyhelyzetet egyben saját politikai hatalomban tartására is alkotmányellenesen felhasználja. Edelstein döntését a szintén likudos államfő, Reuven Rivlin is keményen bírálta, Benny Gantz pedig arra figyelmeztetett:

 

gyakorlatilag majdnem egy éve nincs működő parlament, és ez szerinte a Likud miatt van.

 

Netanjahu ugyanis tavaly áprilisban, amikor már elvesztette a parlamenti szavazást, és egy hasonló helyzet látszott kialakulni, mint most (azaz hogy össze tudna jönni egy Netanjahu-ellenes kisebbségi kormány), inkább előrehozott választásokat kényszerített ki. Amikor ezek tavaly ősszel sem vezettek eredményre, ismét csak a voksolás maradt a kiút. A most márciusi eredményt is, ami alapján Gantz kormányt tudna most már igazán alakítani, Netanjahu, aki 1996 óta – megszakításokkal – tölti be a kormányfői posztot, nehezen viseli el.

 

Ha Netanjahu nem is megy, talán jön a Messiás

 

Miközben az izraeli politika Netanjahu távozásáról vitatkozik, a Netanjahuval szövetséges Egyesült Tóra Zsidóság askenázi ultraortodox párthoz közelálló

 

rabbik a koronavírust az emberiség elleni büntetésként, a Messiás közeli eljövetelének jeleként értékelik.

 

Szafed Smuel Elijadu rabbi szerint most még jobban figyelni kell a szombat megtartására. A jobboldali rabbi nem zárta ki annak lehetőségét, hogy éppen az arabok szólítanák fel a zsidóságot: építsék újra a jeruzsálemi templomot. Egy ilyen felszólítás a zsidó tanítás értelmében a Messiás eljövetelének számítana – ugyanis csak akkor lehet újjá építeni a rómaiak által lerombolt templomot, amiből ma csak a siratófal áll, ha azt Isten kéri (egyben Isten közeleg).

 

Egy másik ultraortodox rabbi, Slomó Aviner szerint a mostani koronavírus isten büntetése „az emberiség arroganciájáért, az erkölcsi relativizmusért, a posztmodernitásért”. Hasonló véleményen van Meir Mazuz rabbi is, aki még pontosabban belőtte a koronavírus felelőseit: a melegek és az ő felvonulásaik terjesztették el szerinte a vírust. Aviner rabbi azonban

 

annyi pozitívumot mindenképpen lát a mostani eseményekben, hogy „leállt az egész nem-zsidó kultúra”,

 

azaz nem működik a világi oktatás, tudomány, és nincsenek utazások – azaz mintha egy folyamatos szombat lenne.

 

Mégsincs teljesen szombat?

 

Miközben az askenázi ultraortodoxok felelőst keresnek, a szefárdok gyakorlati tanácsokkal segítik a koronavírus elleni harcot. Jicak Joszef szefárd főrabbi, aki egyben a Netanjahuval szintén szövetséges Sasz-párt szellemi vezetője, azt mondta, hogy

 

mindenki szombaton is vegye fel a telefont. Erre azért van szükség, mert az állami tesztelések eredményeit akár szombaton is közölhetik.

 

JICAK JOSZEF SZEFÁRD FŐRABBI REUVEN RIVLIN LIKUDOS ÁLLAMFŐVEL. MINDKETTEN A JÁRVÁNYÜGYI- ÉS A POLITIKAI VÁLSÁGOT OLDANÁK MEG. FOTÓ: WIKIPÉDIA

 

Vita volt a rabbik között azonban, hogy lehet-e szombaton telefont felvenni

 

– miközben az askenázi ultraortodoxok ettől továbbra is elzárkóznak, Joszef szefárd főrabbi még azt is kijelentette: azok is lesznek szívesek bekapcsolni és felvenni a telefonjaikat szombaton, akik nem várnak teszteredményre, mert lehet, hogy telefonon kapnak értesítést más rokonuk vagy ismerősük megfertőződéséről.

 

Joszef mindezt azzal indokolta, hogy a zsidó vallásban is elsődleges törvény az élet védelme, ami alól szombaton se lehet kivételt tenni. Márpedig most a telefon használata is életeket menthet.

 

NYITÓKÉP: Benjamin Netanjahu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás