Orbán Viktor szerdán bejelentett gazdaságpolitikai intézkedései szokás szerint napokat késtek, nem célozzák eléggé a legnehezebb helyzetbe kerülő magyarokat, és erőteljesen terhelik a bankszektort, ami súlyos következményekkel járhat. Emellett nem ösztönzik a járványügyi szempontból fontos otthonülést, és nem segítenek az egészségügyön sem.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Orbán Viktor eleinte némán bejelentett, emiatt mémesedett szerdai kinyilatkoztatásából kiderül, hogy a kormány minden magánszemély és vállalkozás számára felfüggeszti a szerdáig megkötött hiteleinek visszafizetési kötelezettségét az év végéig. Bár a lépéssel jogosan reagálnak arra a koronavírus miatt előállt helyzetre, hogy sok család marad bevételi forrás nélkül, az intézkedés több szempontból is átgondolatlannak tűnik. Egyrészt nemcsak azokra vonatkozik a moratórium, akik valamilyen kritériumrendszer (pl. kieső jövedelem, megszűnt munkaviszony) alapján nehéz helyzetbe kerülnek, hanem mindenkire, így azokra a cégekre vagy befektetőkre is, akiket a mostani visszaesés egyelőre csak kevésbé érint, vagy megfelelő tartalékokkal rendelkeznek.
Ráadásul azzal, hogy mindezt kapásból az év végéig (azaz több mint 9 hónap hosszan) kiterjesztették, esélyt sem adnak arra, hogy az év második felében egy esetlegesen normalizálódó gazdasági aktivitás kicsit levegye a terhet a bankszektorról. Félreértés ne essék: nem csak a bankok érdeke, hogy ne zuhanjon be a bankrendszer, hanem a teljes magyar gazdaságé is. Mindeközben a kormány nem törődik azzal, hogy a hitel jelentette teher év végén ugyanúgy meg fog jelenni ezeken a családokon.
Jó ötlet lehet, hogy a kormány a nehéz helyzetbe jutott szektorok megsegítésével kezdi a beavatkozást, még ha azok meghatározásakor ki is maradt a magyar gazdaság legfontosabb szektora, az éppen leálló autóipar. Viszont kihagyott ziccer, hogy a taxisoknál a KATA-fizetési kötelezettséget törölték el, ahelyett hogy az állam maga adna le több megrendelést. Például folyamatosan foglalkoztathanák a taxisokat az egészségügyi dolgozók és más kritikus létesítmények működését fenntartó munkavállalók szállítására.
Ezzel két legyet ütnének egy csapásra: megsegítenék a bajba jutott fuvarozókat, és csökkentenék a járvány terjedését azáltal, hogy kevesebben járnának az utcákon és kevesebben vennék igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Szintén jó ötlet lett volna a fix taxis tarifák csökkentése vagy eltörlése, hiszen most lassítaná a járvány terjedését, ha az emberek inkább taxival utaznának.
Fájóan hiányzó pont az intézkedéscsomagból a legnehezebb helyzetbe kerülő magyarok célzott megsegítése. Azok a hónapról hónapra élő emberek, akik a leállított autógyárak beszállítóinál dolgoznak, most elveszítik a munkájukat, szinte semmilyen célzott támogatást sem kapnak, ezzel nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. Emiatt rövidtávon
Ha ez nem történik meg, ezek az emberek vagy nem fognak tudni megélni, vagy új munkát kell keresniük. Ugyanígy az alacsony keresetű fizikai dolgozók, akik nem home-office kompatibilis munkakörökben dolgoznak, sem tudnak otthon maradni, ami pedig rendkívül fontos lenne a járvány lassítása érdekében. Ha a kormány ehelyett legalább részben átvállalná ezeknek a dolgozóknak a fizetett szabadságát, akkor úgy tarthatnák meg a munkahelyüket, hogy lassulna a járvány terjedése. A járulékcsökkentés mellett ideális ösztönző lenne valamilyen formában pénzügyi támogatásban részesíteni azokat a cégeket, amelyek vállalják, hogy nem csökkentik a munkavállalóik számát.
Azzal, hogy a csütörtöktől felvett új fogyasztási hitelek thm-ét a jegybanki alapkamathoz viszonyított plusz 5 százalékban maximalizálják, segítenek ugyan azokon, akik hitelt kényszerülnek felvenni, azonban egyértelműen rávilágít:
Ez nagyon veszélyes irány: ahelyett, hogy az állam adósodna el – azaz a válság hatásait legalább részben megpróbálná a társadalom különböző rétegei között elosztani, – inkább a legelesettebb polgáraira hárítja a terhet. Ezzel egyidőben egy olyan folyamatot indít el, amit sokkal nehezebben tud kordában tartani, mintha saját maga venne fel hitelt: a lakosság további eladósodását.
Óriási hiba továbbra is forrásszűkében tartani az egészségügyet és a járványügyet. Csehország 150 ezer gyorstesztet és 30 millió maszkot vásárolt Kínából, és kötelezővé tette az orr és a száj eltakarását köztereken. Szinte mindegy, hogy ezek az eszközök mennyibe kerültek (egyébként államháztartási szinten semmibe), mert ha lassítani tudják a járvány terjedését és több ember tudja folytatni a munkát, ahelyett, hogy az egyetlen választása otthon maradni, az hatalmas pozitív gazdasági hatással jár. Eközben nálunk forrásátcsoportosítás, eszközvásárlás és béremelés helyett önkéntesekkel próbálja feltölteni a kórházakat a kormány.
Végül azt gondoljuk: „békeidőben” fontos cél a költségvetési fegyelem fenntartása, pont azért, hogy az ilyen válságok során legyen elég tartalék a gazdasági visszaesés tompítására. Most viszont
Most az elkerülhetetlen visszaesés mélységét kell csökkenteni, hogy megakadályozzuk a teljes összeomlást – akár nagyobb költségvetési hiány mellett is.
A szerzők közgazdászok, a Momentum szakpolitikusai. Vitatkoznál velük? Hozzászólnál? Írj nekünk!
NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.