+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 16. hétfő, 15:14
Talán elkerülhető a negyedik előrehozott választás Izraelben. Az egyébként magyar származású Benny Gantz miniszterelnök-jelöltsége mögött ugyanis kialakult egy egyfős többség. Hétfőn már meg is kapta a kormányalakítási megbízást, de kérdéses, hogy kitart-e az egység. Az arabok támogatása ugyanis sokaknak még Gantz táborából se tetszik.

Benny Gantz héfőn megkapta az izraeli államfőtől a felkérést egy új kormány alakítására. A jobbközép Kék-Fehér-Szövetséget vezető egykori tábornok – aki egyébként magyar holokauszttúlélők gyermeke – „nemzeti egységet“ és „Izrael meggyógyulását” ígéri – nem csak a koronavírusra utalva. Gantz mindenkire számít, ezért Netanjahu eddigi miniszterelnök Likudjával is együttműködne.

 

Jelenleg Gantzot hatvanegy parlamenter terjesztette elő, itt még megvalósult a vallástalan cionistáktól a baloldalon az arabokig tartó egység. De az, hogy egy olyan kormány jöjjön létre, amit az arabok legalábbis kívülről támogatnának, már vita forrása: az ultraortodoxok kiváltságait ellenző Avigdor Lieberman pártja nem állna be ekkor Gantz mögé teljesen (bár megszavazná miniszterelnöknek), de

 

két kékfehér is kiszavazna, ha az arabokkal együtt kéne támogatniuk Gantzot.

 

A politikus éppen ezért számítana Netanjahu Likudjára, hangsúlyozva a koronavírus miatti nemzeti egység fontosságát.

 

Hétfő délután kell eldőlnie, hogy a hatvanegy képviselő kitart-e Gantz mellett a parlamentben is, függetlenül attól, hogy közülük többen már egy olyan kormányt bizonyosan nem fognak támogatni, ami mögött az arabok is ott lennének. Gantznak azonban egy kisebbségi kormány megalakításához is meg kell most még először szereznie a többséget a kormányfőséghez.

 

Hogyan jutottunk ide?

 

Izraelben majdnem annak veszélye fenyegetett, hogy negyedszerre is szavazni kéne kevesebb, mint egy éven belül. A bizonytalanság oka az, hogy

 

se Benjamin Netanjahunak, se a vele szemben álló blokknak nem sikerült az eddigi megmérettetéseken biztos győzelmet aratnia

 

– átjárás pedig alig van (se a pártok, se a szavazók között), azaz befagyni látszottak a frontvonalak.

 

Tavaly áprilisban Netanjahu Likudja megnyerte a parlamenti választást, de elfogyott mögüle mégis a parlamenti többség, mert az addigi széles jobboldali egység széttört.

 

Ennek oka, hogy Avigdor Liebeman, a főleg az orosz ajkú, vallástalan cionistákat képviselő Otthonunk Izrael párt elnöke bejelentette: nem hajlandó többet olyan kormányt támogatni, amely nem vonja meg a társadalom majdnem negyedét kitevő ultraortodoxok előjogait (azaz, hogy jelenleg nem kell katonáskodniuk, de szociális segélyre igényt tarthatnak, holott sokszor – vallási okokból – el se ismerik a világi Izrael állam létét). Mivel a két ultraortodox párt – az askenázi Egyesült Tóra Zsidóság, illetve a szefárd Sasz – nélkül Netanjahunak semmiképpen se lenne többsége, a Likud nem ment bele Liebermann követeléseibe – azaz szétesett a jobboldali egység.

 

AZ ARABELLENES AVIGDOR LIEBERMAN KIRÚGTA NETANJAHU ALÓL A HATALMAT, ÉS AZÉRT, HOGY NE KAPJANAK AZ ULTRAORTODOXOK KEDVEZMÉNYEKET, MOST MÁR AZ ARABOKKAL IS HAJLANDÓ EGYÜTT SZAVAZNI EGY ÚJ KORMÁNYRA. FOTÓ: AVIGDOR LIEBERMAN / FACEBOOK

 

Mivel Izraelben a baloldal mára marginális jelenséggé szűkült, pártjaik csak összekapaszkodva tudnak pár mandátumot szerezni a Knesszetben,

 

újra előjött a törésvonal a vallásosok és szekulárisok között. Mindkét oldalon a jobboldal dominál jelenleg.

 

Netanjahunak azonban rosszul jött, hogy egyedül maradt a vallásos cionistákkal és az ultraortodoxokkal, ugyanis egyrészről Lieberman lelépett mellőle, másrészről az askenázi elit (amely az inkább szefárd hátterű Likudot mindig lenézte) egy Kék-Fehér-Pártszövetségben tömörült össze. Hogy mennyire nem egy baloldali erőről van szó, mutatja, hogy az ő kormányfőjelöltjük, Benny Gantz a hadsereg tábornoka volt eddig.

 

Véget érhet a Netanjahu-korszak?

 

Miután április után világossá lett Netanjahu számára, hogy nincs többsége, új választás kiírását érte el, abban bízva, hogy azt megnyeri. Az őszi megmérettetést azonban Gantzék húzták be, de nekik se jött ki a többség, mert a Netanjahu-ellenes tábor se egységes: a kékfehérek mellett itt vannak a mostanra egységesen induló arab pártok, az arabfaló Liebermann és a picike balosok. Azaz az őszi választás után idén márciusban újra szavazhattak az izraeliek. Ezúttal Netanjahu futott be elsőnek, de megint nem lett többsége.

 

Ha mindenkit, aki Netanjahuval szemben áll, összeadunk, kijönne egy egyfős többség.

 

Márpedig most ez történt: Benny Gantz miniszterelnök-jelöltsége mögé álltak be a kékfehérek, az arabok, Liebermanék és a balosok. Ez egy történelmi helyzet. Egyrészről ha átmegy az új kormány, akkor ezzel véget érhet – a megszakításokkal – 1996 óta tartó Netanjahu-korszak.

 

Másrészről először fordulhat elő, hogy arab pártok is, amelyek a mostani választásokon történelmi sikert értek el a harmadik legerősebb listaként a két nagy  mögött, aktívan alakítják az izraeli politikát.

 

Miért szavaznak zsidók is az arab pártokra?

 

Mindez igen pozitívan hathat ki az izraeli arabokra, akik közül egyre többen már nem palesztinként, hanem Izrael polgáraiként tekintenek magukra. Nem véletlen, hogy mostanra jelentősen megnőtt köztük is a választásokon is a részvétel: mostanra az arabok közötti választási részvétel alig marad el a zsidók közöttitől. Ez a lojalitás egyfajta kifejeződése is. Már tavaly ősszel is az arabok 76 százaléka támogatta, hogy pártjaik zsidó pártokkal kormányozzanak – ez szintén egy jelentős változás.

 

Kezdik ugyanis az arabok is belátni, hogy

 

ma a Közel-Keleten Izraelben van a legjobb dolguk az araboknak:

 

egyenrangú állampolgárok, demokratikus jogaikkal élhetnek, nyelvük hivatalos. Libanon és Tunézia kivételével ma csak Izraelben tudnak arab emberek demokratikus választásokon szavazni, parlamentbe kerülni, de ellentétben Libanonnal és Tunéziával mindezt egy jóléti államban tehetik.

 

Mivel az izraeli baloldal gyakorlatilag megszűnt, számos zsidó baloldali értelmiségi állt ki az arab lista mellett. Még

 

az őszi voksolás előtt majdnem száz neves zsidó egyetemi tanár tett közzé felhívást az arab Közös Lista mellett,

 

amelyben azt írták, azért szavaznak az arab pártokra, „mert hisznek a teljes polgári egyenlőségben, arabok és zsidók egyenlőségében”, és szerintük az arab kormányzati részvétel hozza el a demokráciát és a békét.

 

AZ ARAB KÖZÖS LISTA EGY MODERN IZRAELNEK ÉS AZON BELÜL EGY LOJÁLIS, SZEKULÁRIS ARAB IDENTITÁSNAK AKAR A HANGJA LENNI. ITT EGY ARAB SZAVAZÓJUK MUTATJA A KÉTNYELVÜ SZAVAZÓKÁRTYÁJÁT. FOTÓ: JOINT LIST / FACEBOOK

 

A felhívást az arab lista vezetője, Ajman Odeh pozitívan fogadta, és kijelentette: az arab pártok alkotta Közös Lista minden izraelit képviselni akar, és az arabok, zsidók közötti szolidaritás fontosságát hangsúlyozta:

 

„Arabként nagyon is megértjük, mit jelent zsidóként üldözve lenni, mert ma mi vagyunk kisebbségiként üldözve. Vagy összefogunk, vagy együtt bukunk el”

 

– írta akkor Odeh, aki most is kijelentette: az arabok ki szeretnék venni a részüket egy olyan Izrael megteremtésében, amely minden ottlakónak közös otthona lehet.

 

NYITÓKÉP: Benny Gantz átveszi a kormányalakítási megbízást / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás