+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. március 14. szombat, 16:22
Másfél hónapos közjáték után újra van kormánya Romániának. Annak ellenére, hogy Ludovic Orbanék keményen dolgoztak önmaguk megbuktatásán az elmúlt hetekben, hogy az alkotmányt kijátszva előrehozott választásokat tartsanak, lényegében ugyanott vannak, ahol elkezdték: Orban a miniszterelnök, de a politikai válságot az ellenzékbe szorult posztkommunista szocdemek a saját előnyükre fordíthatják.

Ha éppen nem sújtaná az elmúlt évek legkomolyabb járványa Európát, akkor is tragikomikus lenne az, ami mostanában a román kormány meg (nem) választásával kapcsolatban folyik: Klaus Johannis államelnök ugyanis fél éven belül immár harmadjára jelölte Románia miniszterelnökének azt a Ludovic Orbant, aki mellesleg ügyvivő kormányfőként jelenleg is tevékenykedik az ország élén. És miközben mindeddig a kormány folyamatosan a saját megbuktatásával volt elfoglalva,

 

szombaton a parlamentben végül ismét beiktatták Ludovic Orban kormányát, így Románia egy intakt kormánnyal készülhet a koronavírus elleni harcra.

 

A parlamenti szavazáson Orban kormánya 286 szavazatot kapott, míg ellene csupán 23-an voksoltak.

 

Romániát ugyanis úgy érte a világjárvány, hogy a kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) közel sem annak megelőzésén, hanem saját hatalmának bebetonozásán munkálkodott. Így juthattunk odáig, hogy azután, hogy tavaly novemberben megválasztották Ludovic Orbant a román parlamentben miniszterelnöknek, majd ezzel a lendülettel februárban meg is bukott, és több, mint egy hónappal a kormány bukása után sem állt még fel az új kabinet. Főként azért, mert a PNL kormányozni nem a jelenlegi parlament mellett akart, hanem egy új, előrehozott választás kiírása után szerették volna megragadni a hatalmat.

 

Miért, olyan fontos ez az előrehozott választás?

 

Hogyne: tavaly novemberben sikerült megbuktatni a parlamentben a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kormányt, miután a szocdemek mögül kihátráltak először a koalíciós partnereik, majd a parlamenti többség is.

 

Mivel ugyanakkor a PSD toronymagasan nyerte a 2016-os parlamenti választásokat, még mindig messze az övék a legnagyobb frakció.

 

A szocdemek bukásával azonban az ellenzék vezetőjévé a második legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PNL lépett elő: a nemzeti liberálisokat így egy parlamenti mindentbele-koalíció választotta meg, a PNL képviselőin felül leszavaztak az új, kisebbségi kormányra a centrista Mentsük meg Romániát (USR), a magyar RMDSZ, a Traian Băsescu-féle konzervatív Népi Mozgalom Pártja (PMP), a korábban a PSD-vel kormányzó ALDE nevű liberális kispárt képviselői, sőt, voltak, akik a PSD, valamint az abból kiszakadt szocdem Pro Romania soraiból szavaztak át a jobboldali kormányra.

 

Ilyen kacifántos módon, és egy igen ingatag többséggel a háta mögött lett tehát miniszterelnök tavaly novemberben Ludovic Orban. Az pedig, hogy kormányának egy ilyen sokszínű és megosztott parlamentre kellett támaszkodnia, megnehezítette a kormányzást, épp ezért gondolták ki a PNL felsőbb köreiben, hogy előrehozott választást kell tartani. Ezt a közvélemény-kutatások szerint immár a PNL húzná be toronymagasan, a PSD meg valahol 25 százalék körül kapná a második helyet.

 

Az előrehozott választáshoz azonban – amit az önkormányzati voksolással egy időben, május végén vagy júniusban szerettek volna levezényelni – ki kéne játszani a román alkotmányt is.

 

Amely rendkívül megnehezíti bármely politikai erő számára, hogy csak úgy új választásokat írjon ki: ez akkor lehetséges, ha egy kormány bukása után az államfő által jelölt új kormány a parlamenti bizalmi szavazáson egymás után kétszer is megbukik. Két bukás után pedig már az előrehozott választásról is lehet szavazni. Nem véletlen, hogy 1989 óta nem volt példa Romániában előrehozott választásokra, a PNL-s államelnök Klaus Johannis ugyanakkor megpróbálta.

 

Bebukott a PNL terve

 

Johannis első trükkje nem jött be: Ludovic Orban februári bukása után ismét Orbant jelölte miniszterelnöknek, majd abban bízott, hogy a parlament szépen visszautasítja a kormányt, majd megteszi ezt még egyszer, és akkor jöhetnek is az előrehozott választások. Félrecsúszott a terv: a szociáldemokrata PSD ugyanis időhúzásba kezdett, és néhány kispárttal lepaktálva blokkolta a parlament összeüléséhez szükséges minimális létszámot.

 

A PNL tehát úgy bukott el, hogy nem bukott el, ráadásul az alkotmánybíróság a parlamenti obstrukció napján kihirdette, ha az államfő nem tudott igazi parlamenti többséget összehozni (márpedig nem tudott), akkor új javaslatot kell tennie a kormányfő személyére. Később a talárosok már a PNL előrehozott választásokra szolgáló kormányrendeletét találták alkotmányellenesnek,

 

amely 90-ről 50 napra csökkentette volna az új választások meghirdetése és a tényleges választások közötti időszakot.

 

Mindezek miatt dönthetett úgy Johannis, hogy immár nem Orbant, hanem az ügyvivő pénzügyminiszter Florin Cîțut jelöli miniszterelnöknek: ő annyira megosztó figura, hogy a PSD-sek is kerek perec kijelentették róla, még a rémálmaikban sem szavaznák meg. Végül nem is kellett: Cîțu nagy megrökönyödésre pár perccel a múlt csütörtöki parlamenti szavazás kezdete előtt visszaadta miniszterelnöki megbízatását. Rossz nyelvek szerint azért, mert Orban nyomást gyakorolt rá: Ludovic Orban ugyanis párton belüli ellenfeleitől is tarthat, meg attól, hogyha esetleg Cîțu lett volna a miniszterelnök, úgy megy a levesbe az ő pártelnöki hatalma is.

 

Így fordult hát rá Bukarest a hétvégére

 

Miközben Johannis és Orban az előrehozott választásokkal és a PNL bebetonozásával volt elfoglalva, Romániát is durván elérte a koronavírus-válság: szombat reggelig már 102 regisztrált megbetegedés volt az országban, és pont akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne egy cselekvőképes, stabil hatalom képére, Romániában ez hiányzott. Sőt, még maga Ludovic Orban és az egész kabinetje is kénytelen volt önkéntes karanténba vonulni, miután az egyik PNL-s szenátornak pozitív lett a koronavírus-tesztje.

 

Nem véletlen, hogy érzékelte ezt Klaus Johannis államfő is, aki már csütörtökön, Cîțu bukása után jelezte, jövő hétre stabil és biztos kormányt szeretne. Pénteken ezért Johannis ismét, immár harmadjára miniszterelnöknek jelölte Ludovic Orbant, akit az összes másik PNL-s miniszterjelöltet beleértve

 

a karantén miatt rendhagyó módon videókonferencián hallgattak meg a parlamentben.

 

Azzal pedig, hogy a helyi idő szerint 11 órától kezdődő, és egészen szavazáson ismét Ludovic Orban lett Románia miniszterelnöke, úgy tűnik, végképp megbukott a PNL előrehozott választásokról szóló mesterterve, így minden marad a régiben: év végén lesz csak a választás.

 

Addig pedig az ellenzéki PSD kényelmesen felépítheti magát. A szociáldemokraták például most lelkiismeretesen le is szavaztak Ludovic Orbanra, mondván, hogy a románok egészsége és biztonsága egy stabil kormányt követel meg. Vasárnaptól viszont ismét „teljes ellenzékként” működik a PSD, amely már korábban is bizonyította: kemény ütések után is képes felállni. Ez pedig talán a legrosszabb forgatókönyv Orbanék számára: nem elég, hogy a koronavírus-válság kezelésének felelőssége, majd az azt követő várható gazdasági recesszió kezelése is az ő vállukon nyugszik majd,

 

még csak az előrehozott választásokat sem sikerült átverekedniük a parlamenten.

 

Így a PSD-nek lesz egy kényelmes fél éve átvenni a kezdeményezést a megosztott parlamentben, és nyugodt, stabil és felelősségteljes erőként hirdetni magát a kaotikus, és az előrehozott választások tervével csak a hatalmat megszerezni akaró PNL, és a jobboldali ellenzék ellenében. A román politikai színjáték tehát takaréklángon bár, de folytatódik.

 

BORÍTÓKÉP: Románia kormánya

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás