Elég-e az intézkedéscsomag, amit bejelentett a kormány a koronavírus ellen?

Szerző: Hutter Marianna

2020.03.12. 09:38

A járvány jelenlegi stádiumában a kormány által bejelentett intézkedésekkel csak kis mértékben lehet lassítani a vírus terjedését, de azért jó, hogy észbe kaptak. Ennyi erővel viszont akár másfél évig is zárva tarthatnának az intézmények, mert addig tart a járvány, míg a lakosság kétharmada immunissá válik, mondja az Azonnalinak Falus Ferenc volt tisztifőorvos. Rajta kívül az ellenzéki pártokat is körbekérdeztük, mit szólnak a veszélyhelyzethez.

Ugyan az iskolákat nem, de az egyetemeket bezárják, megtiltják a száz főnél nagyobb beltéri, illetve ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvényeket – ilyen és ehhez hasonló intézkedéseket hozott a kormány szerdán, kihirdetve a veszélyhelyzetet az országban a koronavírus miatt. De mit szól ehhez az ellenzék, és ha ők hatalmon lennének, milyen intézkedéseket hoznának? Megkérdeztük az álláspontjukat, illetve a szakmai oldal képviseletében kikértük Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos véleményét is.

Indokolt volt kihirdetni a veszélyhelyzetet?

„Veszélyes helyzetben van egész Európa és Magyarország is, éppen ezért a rendkívüli jogrend elrendelése mindenképpen indokolt, hiszen így a kormánynak lehetősége van sokkal gyorsabban, sokrétűbben reagálni” – mondta Lukács László, a Jobbik egészségügyi szakpolitikusa.

„Az egyébként sem túl jó állapotban lévő magyar egészségügynek egyetlen egy esélye van: ha el tudjuk kerülni a járványt”

– ezt már Budapest egészségügyi főtanácsnoka, egyben a Momentum egészségügyi szakpolitikusa, Havasi Gábor mondta. Szerinte ez akkor lehetséges, ha minden szükséges megelőző intézkedést meghoznak, úgyhogy azt gondolja, a kormány által szerdán bejelentett intézkedések szükségszerűek. Hozzátette: természetesen a Fővárosi Önkormányzat is minden intézkedést végre fog hajtani.

A Párbeszéd parlamenti frakcióvezetője, Szabó Tímea is üdvözölte sajtótájékoztatóján, hogy a kormány a koronavírus-járvány miatt veszélyhelyzetet rendelt el az ország teljes területére, de szerintük is szükség van további intézkedésekre.

A szerdai bejelentések a kormány ideges kapkodásának az eredményei – ezt már a DK-s Molnár Csaba, a párt egyik alelnöke közölte sajtótájékoztatón leszögezve: a DK szerint a veszélyhelyzetet már jóval korábban ki kellett volna hirdetni. „A kormány az elmúlt napokat és heteket bagatellizálással töltötte, most eljutottak a pánikig.

Ez a döntés egy héttel ezelőtt talán még tettrekészséget és felkészültséget sugallt volna, ma azonban inkább éppen azt erősíti meg az emberekben, hogy a kormány nem ura a helyzetnek, ezért kapkod most össze-vissza.”

Ami az MSZP álláspontját illeti, Harangozó Tamás országgyűlési képviselőjük szerint azzal, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, egyúttal minden politikai felelősséget magára is vállalt.

Be kellene-e zárni az iskolákat?

Az MSZP nem ért egyet azzal, hogy nem rendelték el az óvodák, illetve iskolák bezárását, hiszen ha a gyerekek nem is betegednek le, de a koronavírus terjesztőivé válhatnak. Ezt Harangozó Tamás például a honvédelmi bizottság szerdai ülésén elhangzottakkal indokolta, ugyanis ott az operatív törzs arról beszélt, az iskolai szünetek után általánosságban statisztikailag kimutatható, hogy kevesebb az influenzás megbetegedés, vagyis segíti a vírusok elterjedésének megakadályozását, ha nincs tanítás.

„Ha az a kormány szándéka, hogy a kezdeti fázisban megpróbálja a koronavírusos megbetegedések számát lecsökkenteni, akkor az iskolabezárás ennek igenis az eszköze”.

Ehhez hasonlóan a Jobbik is bezáratná az iskolákat. „A környező országokban nem véletlenül rendelték ezeket el. Mi úgy látjuk, hogy ezzel lehetne a leghatékonyabban megszüntetni a vírus terjedését” – mondta Lukács László.

Szabó Tímea is úgy látta: sem kaptak megnyugtató választ arra, hogy a kormány miért nem zárta be tizenöt másik uniós tagállamhoz hasonlóan az iskolákat. Ezért felkérte a kormányt, dolgozza ki a protokollt arra az esetre, ha egy esetleges iskolabezárás miatt a szülőknek otthon kell maradniuk gyermekeikkel.

A Párbeszéd azt javasolta, hogy ebben az esetben az érintett szülőknek ne kelljen se táppénzre menniük, se szabadságot kivenniük, de kapják meg a teljes bérüket.

A DK-s Molnár Csaba azt vetette fel: Gulyás Gergely azt mondta, hogy az óvodák, bölcsődék bezárásáról az önkormányzatoknak kell dönteniük. Ez nincs rendben, az önkormányzatok nincsenek az ehhez szükséges információk birtokában. Ha a kormány el akarja tolni magától a felelősséget, akkor gyáva, ilyen helyzetben pedig nincs helye gyávaságnak. „A kormány hirdette ki a veszélyhelyzetet, viselje az ezzel járó következményeket, feladatokat és felelősséget, ha kell, rendelje el az óvodák és bölcsődék bezárását. Ez nem az önkormányzatok feladata.”

Hogy indokolt lenne-e az iskolabezárás, arra azt mondta Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos: szerinte az felesleges hiba lenne. „Ennek akkor van értelme, ha egy adott intézményben van megbetegedés. Akkor azonnal be kell zárni két hétre, az biztos”. Ugyanis akárcsak a színházak, úgy az egyetemek bezárása esetén is az a kérdés, hogy ezt meddig lehet fenntartani. A felvetésre, hogy azért is aggódnak a szülők az iskolák nyitva tartása miatt, mert hogy a gyerekek ha nem is betegszenek le, de terjeszthetik a vírust, úgy válaszolt:

a buszon is továbbvinnék a fertőzést, mindenütt nem lehet megvédeni mindenkit.

Mit kellene még tenni?

A Jobbik szerint igenis önálló határőrség felálllítására van szükség. Utóbbival kapcsolatban az Azonnali is kérdezte Gulyás Gergelyt szerdán, ám a miniszter szerint ez már jelenleg is jól működik a rendőrség kötelékén belül. Ám Lukács László azt mondja: a magyar határokat magyar határőröknek kell védenie, míg az ország belső területein lévő problémákat a rendőrségnek kell kezelnie.

Arra is felhívta a figyelmet: azzal a legkevésbé elégedettek, hogy még mindig Kásler Miklósnak hívják az egészégügyért felelős minisztert.

A felvetésre, hogy az ilyen követelés miatt érheti kritika a Jobbikot, hogy politikai haszonszerzésre használják a helyzetet, azt mondta Lukács László: az, ahogy Kásler legutóbb kezelte a hozzáérkező kérdéseket a nyilvánosság előtt, annyi bizonytalanságot keltett az emberekben, hogy ennek önmagában elegendőnek kellene lennie a menesztéséhez. Vagyis szerinte Káslert nem politikai, hanem éppen, hogy társadalmi haszonszerzésből kell eltávolítani.

A momentumos Havasi Gábor azt mondta az Azonnalinak: első körben a kormányzati propagandára elkölteni tervezett 150 milliárd forintnyi közpénzt kellene inkább az egészségügyre csoportosítani, emellett pedig lélegeztetőgépeket kell beszerezni. Ugyan Müller Cecília tisztifőorvos szerint nagyjából valamivel több mint 1600 lélegeztetőgép van az országban, ám ezek kapacitását Havasi szerint általában ki is használják.

Így kiindulva abból, hogy az olaszok jelenleg ötezer lélegeztetőgépet szeretnének venni, szerinte Magyarországon 800-900 gép vásárlása lenne arányos.

Végezetül szerinte szükség lenne az influenzafigyelő szolgálat kiterjesztésére is. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a rendszerben résztvevő háziorvosok légúti mintákat vesznek azoktól, akik légúti tüneteket mutatnak az influenza terjedésének, törzseinek nyomon követésére, majd ezeket a népegészségügyi központba küldik vizsgálatra. Havasi szerint érdemes lenne ezeket a mintákat koronavírusra is vizsgálni, hogy tudjuk a valós esetszámot.

Rendezzék a karantén feltételeit!

Amit az MSZP még szorgalmazna, hogy találjon a kormány megoldást az egészségügyi dolgozók védőfelszerelésének megfelelő mértékű biztosítására, és készítsék fel az egészségügyi rendszert a várható terhelésre. Fontos lenne még az is, hogy

rendezzék a kérdés munkajogi vetületét is. Például, hogy aki karanténban van, az kapjon táppénzt vagy kompenzálják a kieső bérüket,

de arra is kellene megoldást találni, hogy akik otthoni karanténba kerülnek, azoknak kérés esetén biztosítsanak élelmiszert.

Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője – egyben az Azonnali többségi tulajdonosa – úgy értékelte a kormány szerdai bejelentéseit az Azonnalinak: azok előremutatóak alapvetően, de még vannak teendők. Ő is azt szorgalmazta: hangolják össze mielőbb a munka törvénykönyvét az egészségügyi törvénnyel, hogy akik karanténba kerültek, tudjanak táppénzre menni, ez a kérdés most például egyáltalán nem szabályozott. Arról is beszélt, hogy szükség lenne összeurópai, schengeni korlátozásokra, például hogy csak azok léphessenek be a schengeni övezetbe, akik olyan országból érkeztek, ahol nincsen nagy arányban jelen a koronavírus.

„Nem határoztak lélegeztetőgépek beszerzéséről, nem határoztak orvosi maszkok, kesztyűk, fertőtlenítőszerek, védőruhák beszerzéséről, nem határoztak több koronavírus-teszt elvégzéséről”

– sorolta kifogásait a DK-s Molnár Csaba. Hozzátette: nem határoztak például a csekkbefizetés, lakáshitelek befizetésének elhalasztásáról, de nem határoztak az iskolabezárások esetére a munkabérek pótlásáról sem.

Ami a Párbeszédet illeti, a párt többek között azt javasolja, a kis- és közepes vállalkozások kapjanak állami támogatást, ami pótolja a bevételkiesésüket.

Milyen volt a kormány és a frakciók megbeszélése?

Szerdán a kormány nevében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatta a parlamenti frakciókat a koronavírussal kapcsolatban, ezen és Harangozó Tamás és Lukács László is jelen voltak.

„A legkegyetlenebb őszinteséggel mondtuk el a kritikáinkat, aggodalmainkat, konkrét információinkat. Ha ennek bármi pozitív hatása lesz, akkor volt értelme leülni”

– mondta a találkozóról Harangozó Tamás. Szerinte így akkor dől el, hogy volt-e értelme a találkozónak, ha a kormánypártok kezdenek valamit az ott elhangzott, ellenzék által felvetett kérdésekkel. A szocialista politikus szerint egyébként Gulyás Gergelyen érezhető volt, hogy nyitott a javaslataik felé, és abban is megállapodtak, hogy jövő héten is összeülnek.

A jobbikos Lukács László kérdésünkre, hogy lehet-e konstruktívnak, korrektnek értékelni a megbeszélést, azt mondta: igen, a kormánypártok, az ellenzéki pártok és parlament szerepét és felelősségét beszélték át. Egyébként jelen állás szerint a veszélyhelyzet március 26-án járna le, eddig kell ezt meghosszabbítania a parlamentnek, ha szükségesnek látja ezt. Ha a meghosszabbítás mellett döntenek, ezt valamilyen határozott időtartamra fogják megtenni, ez például lehet 30 vagy 60 nap.

Hogyan összegzi a helyzetet a szakértő?

Falus Ferenc volt tisztifőorvos szerint alapvetően helyes intézkedéseket hozott szerdán a kormány, ő leginkább azt értékeli pozitívan, hogy végre konkrét összeget is elkülönítettek a koronavírus elleni védekezésre, nyolcmilliárd forintot. Ugyanakkor a határon történő intézkedésektől – például, hogy határellenőrzést vezetnek be – „nem vár sokat”.

„Egy járványt a jelenlegi stádiumában ezekkel az intézkedésekkel csak nagyon kis mértékben lehet lassítani. Nem hatástalanok ezek, de nem ez fogja megvédeni az országot”.

A színházbezárásokkal kapcsolatban pedig szerinte az a kérdés, hogy mi a konkrét terv ezekkel kapcsolatban, meddig akarják ezt fenntartani. Ugyanis ezeknek az intézkedéseknek akár másfél éven át is lehetne jogosultsága, miután a járvány addig nem fog csillapodni, amíg a lakosság kétharmada nincsen átfertőzve vagy valamilyen módon nem szerez védettséget.

Egyébként úgy látja,

miután kevés eset van Magyarországon, nem kellett volna előbb meglépni a bezárásokat, inkább több koronavírus-tesztet kellett volna végezni.

Összességében Falus Ferenc szerint dicsérni kell a kormány szerdai teljesítményét, hogy végre konkrét intézkedéseket hoztak. „Úgy tűnik, végre eljutott a tudatukig, hogy baj van. Az más kérdés, hogy az elvesztegetett időt hogyan lehet bepótolni, hiszen már január óta tudni lehetett, szükség lesz ezekre az eszközökre, ezeket pedig még akkor kellett volna készletezni, mikor még kaphatóak voltak”.

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali