+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. március 9. hétfő, 15:55
Nem az, hogy a politikusaink felismerték volna, hogy a koronavírus pont nem az az ügy, amit felhasználva cicaharcolgatni kéne egymással. A koronavírusnak hála viszont lesz egy nemzeti ünnepünk, amin végre nem kell idegesítő politikusokat hallgatni, ahogy márciusi ifjaknak képzelik magukat.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

„Végre egy téma – mondhatnánk – ami már annyira komoly, hogy a politika sem tudja felhasználni. S ebben az egészben sajnos ez lehet csak az egyetlen örömünk” – így zárta február végi írását Böcskei Balázs az Azonnalin, aki úgy érvelt, hogy mivel a koronavírusnak nincsen arca, nem perszonalizálható és nem helyezhető el a „mi-ők” relációban, ezért aztán a politika sem tud hasznot húzni belőle.

 

Már szinte mindenki a koronavírus-polkát járja

 

Azt hiszem, az azóta eltelt másfél hét ékesen bizonyítja, hogy Böcskei bizony tévedett: már az eleve visszatetszést keltő volt, hogy a kormányzati oldal még a vírus magyarországi megjelenése előtt napi szinten nagy csinnadrattával kiállt, hogy elmondja szinte szóról szóra ugyanazt a mantrát: „Magyarországon még nincs koronavírus, de minden bizonnyal lesz, és fel vagyunk készülve”.

 

Persze, fontos, hogy egy ilyen helyzetben a mindenkori hatalom megfelelően tájékoztassa a lakosságot, azt viszont már tényleg csak színtiszta politikai haszonlesésnek tudom értékelni, hogy február 26-án megrodeóztatták a témában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is. Mint újságíró aznap teljes készültségben vártam, hogy na, biztos megérkezett az országba a koronavírus, ezért tájékoztat a kormányzati hierarchiában mégiscsak fajsúlyosabb miniszter Menczer Tamás külügyi államtitkár helyett.

 

Mondanom sem kell, mekkora csalódás volt, amikor Gulyás Gergely az érdemi bejelentés helyett Menczer Tamás tihanyi echoját játszotta el.

 

És azóta, hogy valóban megjelent a vírus, a magyar belpolitikában – az LMP-t és a Jobbikot kivéve – mindenki a koronavírus-polkát járja nagy buzgalommal: a DK-elnök Gyurcsány Ferenc bejelenti, hogy a koronavírus oltárán beáldozza a teljes ellenzéki összefogásért indított aláírásgyűjtést és az országjárást, majd pedig számon kéri a kormányt a helyzet kezelésében mutatott kommunikációjáért.

 

Felül a koronavírus-vasútra Fekete-Győr András Momentum-elnök is, aki „Agymosás helyett kézmosást!” felkiáltással indítja el online petícióját, hogy a kormányzati propagandára és a nemzeti konzultációra szánt 150 milliárd forintot inkább „a koronavírus elleni védekezésre és tájékoztatásra” használja a magyar állam. Azt kényelmesen elfelejti megemlíteni, hogy az ötletgazda nem ő, hanem az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, amihez persze lelkesen csatlakozott a Párbeszéd is.

 

A koronavírus tökéletes gyúlanyaga a politikai cicaharcnak

 

Abban természetesen igaza van Böcskeinek, hogy a koronavírus nem Soros György, nem a röszkei határon dörömbölő migráns, és nem – a kormányzati kommunikáció szerint – a szuverenitásunkat fenyegető brüsszelita.

 

A koronavírus önmagában valóban antipolitikai, nincsen gondolkodása, ideológiája, nem válogat, a jobbost, a balost, a liberálist, a nácit és a kommunistát is ugyanúgy megfertőzheti.

 

Csakhogy a koronavírus nem önmagában álló jelenség a politikában. Ha azt egy olyan végtelenül polarizált, háborús környezetbe helyezzük, mint amivé a magyar közélet vált az elmúlt negyedszázad alatt, akkor máris megkapjuk azt, amit ma látunk koronavírus-ügyben: a politikai haszonlesést és egymás ütlegelését.

 

És ehhez a koronavírusnál keresve sem lehetne találni jobb gyúlanyagot: tény és való, ezt a betegséget felhájpolják, de az még így is komolyabb, nagyobb téttel bíró ügy, mint akár a NAT vagy az egészségügy mindennapos problémái. Mert abba, hogy a gyereknek Nyírő Józsefet kell tanulnia, nem fog belehalni. Persze, egy kórházi fertőzésbe már igen, de azért gondoljunk bele.

 

Ha Mari néni azért hal meg, mert kórházi fertőzést kap, elszörnyednek a hozzátartozók, barátok, ismerősök, meg még esetleg az a pár százezer ember, aki értesül Mari néni haláláról az RTL Klub vagy az ATV esti híradójából. Aztán, miután kiszörnyülködte magát, ez a pár százezer ember megy is tovább, és néhány nap múlva már arra sem fog emlékezni, hogy ki volt az a Mari néni.

 

Viszont ha Mari nénit nem a kórházi fertőzés, hanem a koronavírus öli meg, arra már az egész ország egyként fogja felkapni a fejét. Hiszen egy felhájpolt, fertőző betegségben hunyt el, ami máris sokkal közvetlenebbül és húsba vágóan érint mindenkit, aki értesül róla.

 

Akármilyen csúnyán hangozzék, Mari néni halálából vezető hír lesz, ha azt a koronavírus okozza.

 

És ez a magas tét, ez a potenciális veszély (vagy legalábbis veszélyérzet) az, ami miatt a koronavírus minden másnál alkalmasabb arra, hogy a politikusok az itthon jól megszokott gerillaharc alanyává tegyék azt, igyekezve politikai hasznot hajtani. Mert

 

aki ezt a kommunikációs csatát megnyeri, akár úgy, hogy sikerrel válságkezel, akár úgy, hogy a döntéshozók inkompetenciáját bizonyítja, az komoly ütőkártyát kap 2022-re.

 

A koronavírus megmentette a nemzeti ünnepünket a politikusoktól

 

Ha a politikusaink jó része nem is ismerte fel, hogy ezt az ügyet talán illendőbb lenne a mindennapi politikai adok-kapoktól távol tartani, azért

 

egy dolgot valóban sikerült depolitizálnia a koronavírusnak: a március 15-i nemzeti ünnepünket!

 

Ugyanis mind a kormány, mind az ellenzék lemondta a maga fővárosi március 15-i rendezvényét a koronavírus-veszélyre hivatkozva, és egyre több vidéki önkormányzat (mint Szeged, SzékesfehérvárGyőr és Pécs) is követi Budapest példáját.

 

Ennek pedig szívből örülök. Ugyanis kevés visszataszítóbb politikai műfaj létezik a világon, mint az ünnepi politikusi beszéd, amikor a politikus ki nem mondott célja, hogy a történelmet felhasználva, azt átértelmezve a maga politikai agendáját reklámozza.

 

A koronavírus viszont gátat szab most ennek. Így végre lesz egy március 15-énk, ami nem a gaz elnyomó erők ellen felkelő, hős magyarokról fog szólni, akik ahogy akkor a Habsburgok, most Soros, a migránsok és Brüsszel rabigáját vetnék le magukról. És nem is arról, hogy az ellenzék magát rendszerellenes, hős felkelőnek képzelve kihirdesse a maga 12 pontját.

 

A koronavírusnak hála megkaptuk az esélyt, hogy ez a március 15. ne a nyerészkedni vágyó politikusokról, hanem a márciusi ifjakról és a nyugalomról szóljon.

 

Olvass még több cikket Petróczi Rafaeltől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás