+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. március 9. hétfő, 15:55
Nem az, hogy a politikusaink felismerték volna, hogy a koronavírus pont nem az az ügy, amit felhasználva cicaharcolgatni kéne egymással. A koronavírusnak hála viszont lesz egy nemzeti ünnepünk, amin végre nem kell idegesítő politikusokat hallgatni, ahogy márciusi ifjaknak képzelik magukat.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

„Végre egy téma – mondhatnánk – ami már annyira komoly, hogy a politika sem tudja felhasználni. S ebben az egészben sajnos ez lehet csak az egyetlen örömünk” – így zárta február végi írását Böcskei Balázs az Azonnalin, aki úgy érvelt, hogy mivel a koronavírusnak nincsen arca, nem perszonalizálható és nem helyezhető el a „mi-ők” relációban, ezért aztán a politika sem tud hasznot húzni belőle.

 

Már szinte mindenki a koronavírus-polkát járja

 

Azt hiszem, az azóta eltelt másfél hét ékesen bizonyítja, hogy Böcskei bizony tévedett: már az eleve visszatetszést keltő volt, hogy a kormányzati oldal még a vírus magyarországi megjelenése előtt napi szinten nagy csinnadrattával kiállt, hogy elmondja szinte szóról szóra ugyanazt a mantrát: „Magyarországon még nincs koronavírus, de minden bizonnyal lesz, és fel vagyunk készülve”.

 

Persze, fontos, hogy egy ilyen helyzetben a mindenkori hatalom megfelelően tájékoztassa a lakosságot, azt viszont már tényleg csak színtiszta politikai haszonlesésnek tudom értékelni, hogy február 26-án megrodeóztatták a témában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is. Mint újságíró aznap teljes készültségben vártam, hogy na, biztos megérkezett az országba a koronavírus, ezért tájékoztat a kormányzati hierarchiában mégiscsak fajsúlyosabb miniszter Menczer Tamás külügyi államtitkár helyett.

 

Mondanom sem kell, mekkora csalódás volt, amikor Gulyás Gergely az érdemi bejelentés helyett Menczer Tamás tihanyi echoját játszotta el.

 

És azóta, hogy valóban megjelent a vírus, a magyar belpolitikában – az LMP-t és a Jobbikot kivéve – mindenki a koronavírus-polkát járja nagy buzgalommal: a DK-elnök Gyurcsány Ferenc bejelenti, hogy a koronavírus oltárán beáldozza a teljes ellenzéki összefogásért indított aláírásgyűjtést és az országjárást, majd pedig számon kéri a kormányt a helyzet kezelésében mutatott kommunikációjáért.

 

Felül a koronavírus-vasútra Fekete-Győr András Momentum-elnök is, aki „Agymosás helyett kézmosást!” felkiáltással indítja el online petícióját, hogy a kormányzati propagandára és a nemzeti konzultációra szánt 150 milliárd forintot inkább „a koronavírus elleni védekezésre és tájékoztatásra” használja a magyar állam. Azt kényelmesen elfelejti megemlíteni, hogy az ötletgazda nem ő, hanem az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, amihez persze lelkesen csatlakozott a Párbeszéd is.

 

A koronavírus tökéletes gyúlanyaga a politikai cicaharcnak

 

Abban természetesen igaza van Böcskeinek, hogy a koronavírus nem Soros György, nem a röszkei határon dörömbölő migráns, és nem – a kormányzati kommunikáció szerint – a szuverenitásunkat fenyegető brüsszelita.

 

A koronavírus önmagában valóban antipolitikai, nincsen gondolkodása, ideológiája, nem válogat, a jobbost, a balost, a liberálist, a nácit és a kommunistát is ugyanúgy megfertőzheti.

 

Csakhogy a koronavírus nem önmagában álló jelenség a politikában. Ha azt egy olyan végtelenül polarizált, háborús környezetbe helyezzük, mint amivé a magyar közélet vált az elmúlt negyedszázad alatt, akkor máris megkapjuk azt, amit ma látunk koronavírus-ügyben: a politikai haszonlesést és egymás ütlegelését.

 

És ehhez a koronavírusnál keresve sem lehetne találni jobb gyúlanyagot: tény és való, ezt a betegséget felhájpolják, de az még így is komolyabb, nagyobb téttel bíró ügy, mint akár a NAT vagy az egészségügy mindennapos problémái. Mert abba, hogy a gyereknek Nyírő Józsefet kell tanulnia, nem fog belehalni. Persze, egy kórházi fertőzésbe már igen, de azért gondoljunk bele.

 

Ha Mari néni azért hal meg, mert kórházi fertőzést kap, elszörnyednek a hozzátartozók, barátok, ismerősök, meg még esetleg az a pár százezer ember, aki értesül Mari néni haláláról az RTL Klub vagy az ATV esti híradójából. Aztán, miután kiszörnyülködte magát, ez a pár százezer ember megy is tovább, és néhány nap múlva már arra sem fog emlékezni, hogy ki volt az a Mari néni.

 

Viszont ha Mari nénit nem a kórházi fertőzés, hanem a koronavírus öli meg, arra már az egész ország egyként fogja felkapni a fejét. Hiszen egy felhájpolt, fertőző betegségben hunyt el, ami máris sokkal közvetlenebbül és húsba vágóan érint mindenkit, aki értesül róla.

 

Akármilyen csúnyán hangozzék, Mari néni halálából vezető hír lesz, ha azt a koronavírus okozza.

 

És ez a magas tét, ez a potenciális veszély (vagy legalábbis veszélyérzet) az, ami miatt a koronavírus minden másnál alkalmasabb arra, hogy a politikusok az itthon jól megszokott gerillaharc alanyává tegyék azt, igyekezve politikai hasznot hajtani. Mert

 

aki ezt a kommunikációs csatát megnyeri, akár úgy, hogy sikerrel válságkezel, akár úgy, hogy a döntéshozók inkompetenciáját bizonyítja, az komoly ütőkártyát kap 2022-re.

 

A koronavírus megmentette a nemzeti ünnepünket a politikusoktól

 

Ha a politikusaink jó része nem is ismerte fel, hogy ezt az ügyet talán illendőbb lenne a mindennapi politikai adok-kapoktól távol tartani, azért

 

egy dolgot valóban sikerült depolitizálnia a koronavírusnak: a március 15-i nemzeti ünnepünket!

 

Ugyanis mind a kormány, mind az ellenzék lemondta a maga fővárosi március 15-i rendezvényét a koronavírus-veszélyre hivatkozva, és egyre több vidéki önkormányzat (mint Szeged, SzékesfehérvárGyőr és Pécs) is követi Budapest példáját.

 

Ennek pedig szívből örülök. Ugyanis kevés visszataszítóbb politikai műfaj létezik a világon, mint az ünnepi politikusi beszéd, amikor a politikus ki nem mondott célja, hogy a történelmet felhasználva, azt átértelmezve a maga politikai agendáját reklámozza.

 

A koronavírus viszont gátat szab most ennek. Így végre lesz egy március 15-énk, ami nem a gaz elnyomó erők ellen felkelő, hős magyarokról fog szólni, akik ahogy akkor a Habsburgok, most Soros, a migránsok és Brüsszel rabigáját vetnék le magukról. És nem is arról, hogy az ellenzék magát rendszerellenes, hős felkelőnek képzelve kihirdesse a maga 12 pontját.

 

A koronavírusnak hála megkaptuk az esélyt, hogy ez a március 15. ne a nyerészkedni vágyó politikusokról, hanem a márciusi ifjakról és a nyugalomról szóljon.

 

Olvass még több cikket Petróczi Rafaeltől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali mindig közép-európai lapként tekintett magára, az eszme azonban nem csak Budapesten van jelen. Indul a nagy trianoni szomszédvita!

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

Harmadik nap is folytatódtak a tüntetések Belaruszban. A tüntetők ezúttal jóval decentralizáltabbak voltak, este hattól pedig lekapcsolták a teljes belarusz internetet.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

HC Strache úgy indulna Bécsben saját listával, hogy azt se tudni róla, bécsi lakos-e egyáltalán. Ha Strachét kizárják a versenyből, akkor a Stache-párt óv, ha nem zárják ki, akkor meg a volt pártja teszi ezt.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás