Hiába a Sinn Féin sikere, egyre valószínűbb, hogy kimaradnak az ír kormányból

Február 8-án választásokat tartottak Írországban, ahol történelmi sikert elérve a legtöbb szavazatot a baloldali-nacionalista Sinn Féin, az IRA korábbi politikai szárnya szerezte, ám a választási rendszer miatt végül a jobbközép Fianna Fáil szerezte a legtöbb mandátumot, szám szerint 38-at, míg a Sinn Féin 37-et. (Az ún. STV választási rendszer lényege, hogy a választó nem egy jelöltre szavaz, hanem preferenciális sorrendet állít fel a jelöltek között, és a körzetekben leadott szavazatok alapján kiszámolják, mennyi szavazat kell egy mandátumhoz. Erről itt írtunk részletesebben.) A választáson a legnagyobbat a korábbi kormányzó párt, a jobbközép Fine Gael bukott, hiszen míg 2016-ban 50, 2020-ban csak 35 mandátumot szerzett, így a párt leggyengébb választási eredményét érte el 1948 óta. 

 

 

Hogyan állnak a koalíciós tárgyalások?

 

Legutóbb február 20-án számoltunk be az ír politika legújabb fejleményeiről, amikor a választások óta először ülésezett a Dáil Éireann, az ír parlament alsóháza. Ekkor egyik párt miniszterelnök-jelöltjét sem sikerült megszavaznia a képviselőknek, hiszen a 160 fős törvényhozásból 80 támogató szavazatot kellett volna szerezni, amitől jócskán elmaradtak a jelöltek. Ez nem számított egyáltalán meglepetésnek, hiszen már a választások után lehetett tudni, hogy első körben nem fog tudni egyik párt sem kormányt alakítani, és hosszú koalíciós tárgyalások következnek majd, amik hetekig, de elképzelhető, hogy hónapokig is eltarthatnak.

 

Ennek megfelelően Micheál Martin, a jobbközép Fianna Fáil vezetője neki is látott a választás másnapján a tárgyalásoknak, amire pártjától teljesen szabad kezet kapott. Azonban ez nem feltétlenül az ő személyének szólt, hanem annak a helyzetnek, amibe a párt került:

 

 

Emiatt a Fianna Fáil választási eredményét pirruszi győzelemként lehet a legjobban leírni, hiszen alapvetően két, számukra rossz opció közül kell választaniuk, és maga a párt is megosztott, hogyan kéne tovább menni: sokan ugyanis úgy gondolják, hogy a Sinn Féinnel kéne koalícióra lépni, hiszen a választók egyértelműen jelezték, hogy a Fine Gaelből és Leo Varadkarból nem kérnek, míg mások pedig pont hogy ellenzik a Sinn Féint annak IRA-hoz fűződő korábbi viszonya miatt.

 

Ennek ellenére Martin – ahogy már a választás előtt is ígérte – nem hajlandó a Sinn Féinnel közösen kormányozni, és még tárgyalni sem állt le Mary Lou McDonald pártjával, hanem ehelyett egy Fianna Fáil-Fine Gael-Zöldek koalíció létrehozásán ügyködik.

 

„Thatcher volt a legjobb toborzója az IRA-nak, most Martin a legjobb toborzója a Sinn Féinnek”

 

Ezért Martin kap is rendesen kritikát a saját pártjából: egy képviselőtársa konkrétan azt mondta, hogy Martin ilyen éles elhatárolódása a Sinn Féinnel való tárgyalástól csak a Sinn Féinnek segít toborozni új szavazókat. A legutóbbi közvélemény-kutatásban már 35 százalékra mérik a korábban az IRA-hoz sok szállal kötődő baloldali-nacionalista pártot, míg a Fianna Fáilt csak 20, a Fine Gaelt pedig csak 18 százalékpontra. Ezért

 

 

A Sinn Féin támogatásának a növekedése egyáltalán nem meglepő ebben a helyzetben, hiszen nagyon sokan szavaztak a baloldali nacionalista pártra, annak köszönhetően pedig, hogy Micheál Martin még tárgyalni sem hajlandó Mary Lou McDonald vezette Sinn Féinnel, csak még jobban  egy igazi kívülálló, rendszerkritikus pártként tudja magát bemutatni a Sinn Féin.

 

A Sinn Féin ennek megfelelően rendhívül hevesen támadja a Fianna Fáilt és vezetőjét, de ugyanúgy kapnak a Zöldek is a kommunikációs támadásból: McDonald szerint ugyanis hiba lenne a Zöldeknek összeállnia a két jobbközép párttal, mivel ez – ahogy McDonald fogalmaz – a választók elárulása lenne, hiszen ők a változásra szavaztak, ami nem egy Fianna Fáil/Fine Gael kormány visszatérését jelenti.

 

Így is egy történelmi kormány fog majd jönni

 

Úgy tűnik tehát, hogy egy Fianna Fáil-Fine Gael-Zöldek kormány jöhet, annak ellenére, hogy Leo Varadkar, a korábbi Taoiseach (ez az ír miniszterelnöki pozíció megnevezése) még a választások után azt mondta, hogy elsősorban ellenzéki politizálásra készül.

 

 

hiszen Martin nyitott lenne egy rotációs rendszerben elképzelni a kormányfői tisztséget, így pedig nyilván a Fine Gaelt vezető korábbi miniszterelnök is sorra kerülne majd egyszer.

 

Nem lesz előrehozott választás

 

Az ír parlamentben március 19-én futnak neki ismételten a miniszterelnök-választásnak, kérdés, hogy addigra sikerül-e ezt a történelmi koalíciót összehozni: eddig ugyanis sosem kormányzott együtt a két jobbközép párt, annak ellenére, hogy szakpolitikai kérdésekben nagyon is hasonlóan gondolkodnak. A két párt rivalizálásának oka a történelmi hagyományokban rejlik, ugyanis a két párt elődpártjai mást gondolnak az 1921-es angol-ír békéről: a Fine Gael elődpártja támogatta, míg a Fianna Fáil ellenezte a békeszerződést, és ugyan a britekkel már évtizedekkel ezelőtt normalizálódott a viszonya az íreknek, a két párt között ez a kulturális törésvonal továbbra is mérvadó.

 

 

Egy biztos: előrehozott választás nem valószínű, hogy lesz: erről beszélt Leo Varadkar is párttársainak egy privát beszélgetésben, de ezenkívül tudják a Fine Gaelnál és a Fianna Fáilnál is, hogy egy újabb választáson még hatalmasabbat buknának, mint február 8-án. Másrészről pedig azért is fontos, hogy minél hamarabb felálljon egy új kormány, hiszen Írországban is megjelent a koronavírus, amit minél hamarabb kezelnie kéne az új végrehajtó hatalomnak. Emiatt fel is gyorsultak a tárgyalások, mondván, nincs idő most arra, hogy ilyen apróságokon vitatkozzanak.

 

NYITÓKÉP: Micheál Martin (Fianna Fáil), Leo Varadkar (Fine Gael) és Mary Lou McDonald (Sinn Féin). Forrás: Facebook

 

Osszad, lájkold, ne sajnáld!

A Facebook újfent lenyeste a magyar híroldalak elérését. Tegyél ellene!
Amerikai büntetőalgoritmusok helyett öntudatos magyar polgárokat!

comments powered by Disqus