+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2020. március 8. vasárnap, 15:47
A büntetőjog logikája az, hogy ha járvány dúl vagy készül dúlni, akkor a hatóságnak kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy fertőző vagy fertőzésgyanús embereket a bíróságokra hurcoljon.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Olvasom, hogy az operatív törzs sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy aki nem tartja be a karantén szabályait, az bűncselekményt követ el. Ez eddig rendben is volna, de az is elhangzott hogy ez a bűncselekmény fertőzés esetén súlyos testi sértés illetve halál esetén emberölés is lehetne. Valóban így van ez? Nem tudom. Elég biztos vagyok ugyanis abban, hogy Magyarországon még nem vádoltak meg senkit azért testi sértéssel vagy emberöléssel, mert járvány idején megfertőzött valakit.

 

Nem azért, mert a magyar hatóságok ennyire lágyszívűek, hanem mert erre a cselekményre a Btk. másik tényállását kell alkalmazni, ezt:

 

Járványügyi szabályszegés

 

361. § Aki

 

a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,

 

b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,

 

c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés szabályait megszegi,
vétség miatt elzárással büntetendő.

 

Illetve a szabálysértési törvény is tartalmaz erre rendelkezést, ezt:

 

193. Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása

 

239. § (1) Aki

 

a) a védőoltásra, a fertőző betegségekre, a fertőző betegekre vagy a fertőzésre gyanús személyekre - ideértve a gümőkóros, a nemibeteg, a trachomás vagy erre gyanús személyeket is -, továbbá a járványügyi megfigyelésre vagy ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést, továbbá

 

b) a rágcsáló és rovarirtásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést
megszegi, szabálysértést követ el.

 

(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

 

(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.

 

Elméletileg van olyan, hogy valaki másnak a szándékosan fertőzést okoz és ezért meg kell büntetni. A magyar jogirodalom és joggyakorlat ilyennek tekinti azt, ha valaki nemibetegséggel fertőz meg mást. Az 1940. évi VI. tc. például így rendelkezett:

 

50. § A büntetőtörvények alkalmazása szempontjából testi sértésnek kell tekinteni azt is, ha valaki mást szándékosan vagy gondatlanul nemibetegséggel megfertőz. Ha a cselekményt házastárs sérelmére követték el, büntető eljárásnak az 1878:V. tc. 302. §-a szerint büntetendő súlyos testisértés bűntette vagy vétsége esetében is csak a sértett fél indítványára van helye.

 

Ahhoz azonban, hogy valakit testi sértésért vagy emberölésért elítéljenek, tudni kell, hogy mikor, pontosan milyen elkövetési magatartással követte el a bűncselekményt, tehát például a karanténból kiszökő hol és mikor fertőzte meg a sértettet. Nem lehet-e, hogy valaki mástól kapta el? 
Elméletileg tehát nem kizárt, hogy ezzel valakit megvádoljanak, de hogy el is ítéljék, ahhoz elég bonyolult bizonyítás lenne szükséges. Melynek végén lehet már az eljárás valamennyi résztvevője fertőzött lenne...

 

Felmerül a kérdés, hogy miért ilyen lágyszívű a büntető törvénykönyv és csak elzárással rendeli büntetni, aki megszegi a járványügyi szabályokat? Azért mert a büntetőjog logikája itt az, hogy ha járvány dúl vagy készül dúlni, akkor a hatóságnak kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy fertőző vagy fertőzésgyanús embereket a bíróságokra hurcoljon. Ez egy kvázi-statáriális eljárás: kiszöktél, elkaptunk, bezárunk. Nem a börtönbe, hanem az elkülönítőbe.

 

Nincs idő arra és főleg nem tehető ki a bíróságra bejáró tömeg annak, hogy ott hosszasan bizonyítgassanak egy fertőzésgyanús ember jelenlétében.

 

Persze a büntetőjog, mint minden jogág folyamatosan alakul és holnap már az lesz az álláspont, hogy STS-t vagy emberölést kell ilyenkor megállapítani.

 

De ennél sokkal fontosabb, hogy tanúsítsunk jogkövető magatartást. Nem azért, mert szabálysértési vagy büntetőjogi felelősség terhel minket. Hanem azért, mert a járvány elleni védekezés alapeleme a fegyelem. Kezet mosunk, betartjuk az óvintézkedéseket, és azt csináljuk, amit az orvos vagy a vezetőink mondanak.

 

Az írás eredetileg Dr. Ésik Sándor ügyvéd Facebookján jelent meg.

 

FOTÓ: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás