+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. március 8. vasárnap, 20:45
A nők kevesebbet keresnek, és nem is büntetik meg a férjüket, ha jól megveri őket! Elmondjuk, mik a nőnapkor rendre előkerülő legnagyobb kamuk és torzítások, és mi a valóság!

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Itt a nőnap, ami azt is jelenti, hogy menetrendszerűen megjelennek a sajtóban és/vagy politikusi megnyilvánulásokban tévképzetek arról, hogy mennyire is vannak elnyomva manapság a nők. Mi amúgy inkább random női járókelők véleményére voltunk kíváncsiak az ügyben, úgyhogy csináltunk is nektek erről egy videót, most azonban nézzük, mik a nőnapkor újra meg újra előkerülő tipikus torzítások arról, hogy mennyire és miért rossz a nőknek.

 

Kezdjük a durvábbal, az erőszakkal

 

A Mérce nőnapon jelentette be, hogy új aloldalt indítanak a nők és gyermekek elleni erőszak dokumentálására, mivel erről nincsenek elérhető statisztikák. Épp ugyanezen a napon az Index pedig egy alapos cikket közölt a statisztikákról – amik eszerint mégis léteznek. Ettől függetlenül a témában a nap hülyeségét nem a Mércének, hanem Cseh Katalinnak, a Momentum EP-képviselőjének köszönhetjük, aki kiposztolta Instagramra, hogy azon dolgozik, hogy a nők elleni erőszak EU-s alapszerződésbe foglalt bűncselekmény legyen.

 

El kell árulnom Cseh Katalinnak, hogy bárki ellen történt erőszak jelenleg is minden EU-tagállamban bűncselekmény. Igen, a nők elleni is, még ha nem is így hívják a tényállást.

 

De hát ugye a lopást se diverzifikálja külön tényállásként a Btk. aszerint, hogy milyen boltból (vagy kocsiból, zsebből) történik. Persze ilyen jogdogmatikai logika belátását felesleges elvárni attól, aki ráadásul az EU-s alapszerződésbe (kvázi az EU alkotmányába) írna bűncselekményt – ez kábé az a kategória, mint hogy Orbánék lassan minden haverjukat, ellenségüket és spontán felmerülő hülye ötletüket beleírják az Alaptörvénybe. Dr. med. Cseh Katalin tehát megkérdezhetett volna egy dr. jur. tanácsadót a posztja előtt, ami mindenesetre tökéletesen rávilágít a legnagyobb közkeletű tévedésre a nők elleni erőszakkal kapcsolatban.

 

Egyvalamit ugyanis mindenképpen be kellene látnia mindazoknak, akik rendszeres időközönként tiltakoznak amiatt, hogy a gonosz macsó Fidesz nem hajlandó ratifikálni A Minden Probléma Megoldását, az Isztambuli Egyezményt. Ehhez pedig elég lenne csak mondjuk a fent linkelt Index-cikket elolvasni, amiből elég egyértelmű a tanulság:

 

hiába nevezünk ki újabb és újabb büntetőjogi tényállásokat ugyanarra a dologra, attól még a probléma nem fog megszűnni.

 

Pont emiatt volt teljesen felesleges, és a feminista hisztit lenyugtatni szándékozó puszta látszatintézkedés az is, amikor a Fidesz-többség kapcsolati erőszak néven csinált egy új Btk-tényállást, mikor testi sértés jogcímén azelőtt is simán felelősségre lehetett vonni bármelyik nőverő férfit. A probléma egyáltalán nem az, hogy nincs rá elég tényállás, vagy hogy nem ratifikáltuk az Isztambuli Egyezményt. Hanem az, hogy ezek az esetek nagyon sokszor nem derülnek ki, mert az érintettek nem akarnak vagy mernek a hatóságokhoz fordulni. 

 

Hiába lesz az Isztambuli Egyezmény alapján akár még huszonöt tényállás a nők elleni erőszak minden lehetséges változatára, ezen az se fog változtatni. A probléma megoldásához nem jogszabályokat kell írni, hanem sok-sok pénzt elkölteni az állami intézményrendszerre, például a szociális munkásokra, pszichológusokra, akik az előtt segíteni tudnának, mielőtt baj lesz. Csak hát ez még annyira sem akaródzik, mint hangulatjavítólag kamujogszabályokat elfogadni. (Mostanában mindezt szépen illusztrálja az, amit a kormány a gyermekeit meggyilkoló győri apa esete nyomán művel a feltételes szabadság szabályainak szigorításával – erről csak hírlevélben írtam részletesen, úgyhogy iratkozz fel, ha nem akarsz lemaradni.)

 

Szóval az Index-cikkben felsorolt statisztikákban valójában nem a számok a legdurvábbak, hanem az, hogy mi minden nem kerül be a statisztikákba. Ezen pedig az sem fog segíteni, hogy ha különböző, nőspecifikus nevekkel illetjük ugyanazt. 

 

A nemi erőszakról pedig külön regényt lehetne írni, de ott megint ugyanez a helyzet, sőt. Mivel az a bűncselekmény eleve magánindítványra üldözendő, ezért szintén nagyon sok olyan eset van, ami nem jut el a hatóságokig. A harcos feministák ilyenkor két opció közül választhatnak: vagy szálljanak síkra azért, hogy legyen hivatalból üldözendő a nemi erőszak (igen, ez azt jelenti, hogy szerencsétlen érintett nőknek húszszor el kell mondaniuk a bíróságon is a sztorit, szembesítik őket a vádlottal, satöbbi, tehát lelkileg elég megterhelő lesz számukra a dolog), vagy pedig győzzék meg az érintett nőket arról, hogy érdemes mindezt a lelki megterhelést bevállalniuk és feljelentést tenniük.

 

Csak azon fel ne háborodjon senki, hogy a feltételezett erőszaktevőknek is jár az ártatlanság vélelme, és bizony, a csúnya gonosz bíró keresztkérdéseket fog feltenni,

 

sőt, egyéb bizonyíték hiányában, csak egyetlen tanúvallomás alapján senkit nem fog elítélni. Aki szerint ez felháborító, az meg gondoljon arra, hogy mi lenne, ha őt vádolnák meg valami aljas ocsmány dologgal, és úgy varrnák be pár évre, hogy egyetlen ember szava volt az ő szavával szemben.

 

Most pedig folytassuk azzal, ami az erőszaknál is jobban érdekli az embereket: a pénzzel

 

Sajnos az Index másik nőnapi statisztikás cikke alaposan mellétrafált. A címe az, hogy „a magyar nők 11 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak”. Ha ránéz valaki a diagrammra, akkor egyrészt azt a következtetést vonhatja le, hogy az ortodox

 

Romániában lehet a legjobb nőnek lenni,

 

hiszen ott csak 3 százalék az átlagos különbség, másrészt meg örülhet, hogy Magyarország valamiben jobban teljesít, mint az EU-átlag (ott ugyanis ez a szám 14,8 százalék).

 

Csakhogy ez az egész egy óriási félrevezető marhaság, hiszen véletlenül sem azt hasonlították össze, hogy ugyanannál a cégnél, ugyanabban a munkakörben mennyit keresnek a nők és a férfiak. Nyilván, hiszen akkor nem lehetett volna ilyen hatásos címeket adni. Minden kulturált országban, az Európai Unióban pedig külön irányelvben is előírják, hogy nem szabad a munkavállalókat nem alapján megkülönböztetni.

 

Vagyis ha valaki nő létére rosszabbul keres, mint egy ugyanolyan beosztásban dolgozó férfi kollégája, akkor nem picsogni kell, hanem perelni, és a siker garantált.

 

Sajnos nőnapokon (meg máskor se) láttam még olyan statisztikát, amely ilyen lebontásban (azonos munkáltató, azonos munkakör) leplezné le, hogy a szemét patriarchális társadalom elnyomja szegény nőket. Merthogy egy ilyen statisztikának valószínűleg nem ez lenne az eredménye.

 

Ha meg a takarítónőtől a vezérigazgatóig, a tanároktól az informatikusokig mindenkit mérnek, akkor abból olyasmik fognak kijönni, amiket el lehet adni egy kattintós címmel, csak éppen a valós helyzetet nem fogják tükrözni. Külön szép az említett cikkben, hogy még örömködnek is afölött, hogy a fiatalok körében kisebb a fizetéskülönbség, tehát „egyértelmű a fejlődés a munkaerőpiacon”.

 

Aha. Véletlenül sem az a helyzet, hogy húsz-huszonöt éves korábban még senki se osztályvezető vagy vezérigazgató, hanem lányok-fiúk egyaránt alacsony beosztásban güriznek,

 

aztán negyven körül, meg attól fölfelé már bejön az előmenetel-faktor, és addigra már valaki vezető lesz több fizuval, valaki meg beosztott marad kevesebbért.

 

Tudom, ezen a ponton harsan fel a nőikvóta-kórus (hiszen eszerint tehát azért rosszak a fizetésarányok, mert a gonosz férfiak nem engedik a nőket jól fizető vezető pozícióba) és a „női kvótát akkor a bányába meg az építkezésekre is” ellenkórus (itt jegyzem meg az emancipáció jegyében, hogy én a nőnapot egész délutános akácgyökér-csákányozással ünnepeltem).

 

Erről csak annyit szeretnék mondani, amit a nőnapi videónk utolsó megszólalója:

 

„ez a szabad verseny ellen van, és lealacsonyítása a nőknek. Engem ne vegyenek fel azért, mert beleesek a kvótába! És amelyik nő nem tudja a saját egyenjogúságát kivívni, az meg se érdemli.”

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás