+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2020. március 7. szombat, 08:29
A hagyományosan fehérboros területek vörösborossá válhatnak, a mai marketingtrend könnyed, gyümölcsös borai helyett egyre inkább nagyobb alkoholú, nagytestű borok jönnek majd. Ilyen lesz a borágazat a 2020-as években.

Miről szólnak majd a húszas évek?​ Új sorozat indult az Azonnalin: a 2020-as éveket alakító emberek mondják el, merre megyünk ebben az évtizedben.​ A nyolcadik részben Kardos Gábor cikkét közöljük.

 

A magyar borágazatra egyelőre a legdurvábban még mindig az évtizedek óta tartó zsugorodás, a termőterületek csökkenése hat, nem a klímaváltozás. Ez utóbbi csupán egyike a környezetváltozási faktoroknak, amiről ma a legtöbbet beszélnek. Tény, hogy a felmelegedés miatt nagyjából évjárattól függően három héttel vagy akár egy hónappal jött előre a szüret az egy generációval korábbról ismerthez képest. Az egy hónappal korábbra kerülő szüret nagyjából a borral kapcsolatos minden paramétert illetően drámai változást hoz: magasabb alkoholt, nehezebben megőrizhető savakat. Egyre inkább savra kell szüretelni és nem mustfokra.

 

A fajtaválaszték is átalakul: hagyományosan fehérboros területek vörösborossá válhatnak, mivel a nagyobb, tartósabb melegben „a savak kiégnek”,

 

illetve hiába tesszük korábbra a szüretet a savak megőrzése érdekében, egy határon túllépve a bortól elvárt komplex aromatika nem alakul ki a szőlő rövidülő tenyészideje miatt. A fajták klímaigényét a Huglin-index alapján szokták osztályozni. Az is új trend egyébként, hogy déli helyett északi fekvésű dűlőkbe telepítenek egyre többen szőlőt a savak megőrzése miatt.

 

A fajták változásával együtt a piacon trendi borstílus változása is várható. Egyre inkább nagyobb alkoholú, nagytestű borok jönnek, miközben az utóbbi két évtizedben az uralkodó globális marketingtrend a könnyed gyümölcsös bor elterjedése volt. Pedig ilyen borokat a melegedéssel és szélsőségesebb időjárással egyre nehezebb lesz „üzembiztosan” előállítani.

 

A Guardian legújabb cikke kiemeli, hogy a klímaváltozás miatt a terméshozamok akár feleződhetnek Európában, illetve egyes területeken végleg fel kéne hagyni a szőlőtermesztéssel. A fajtaváltás különösen nehéznek tűnik a legnagyobb történelmi borvidékeken: Burgundia gyakorlatilag elképzelhetetlen pinot noir nélkül. Nagy európai borvidékek fő fajtáinak jövőjét vizsgálva arra jutott egy kutatás, hogy 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés 56 százaléknyi szőlőterületvesztéssel, 4 Celsius-fok pedig akár 85 százaléknyi veszteséggel járhat.

 

Persze nagyon mennek ezek a kattintásmágnes apokaliptikus prognózisok, de halkan szeretném megjegyezni, hogy a szőlő legjobb tudásunk szerint klimatikusan elég kemény vidékről származik

 

(az Araráttól a perzsa Shirazig terjedő térségből), és akár félsivatagos vidékeken is megterem, ha hagynak neki időt, hogy jó mély gyökereket eresszen.

 

Nemcsak a hőmérséklet ingadozása hoz változást, hanem a csapadékeloszlás is szélsőségessé válik. Mikor egy havi csapadék esik épp le egy tételben, trópusi esőhöz hasonlóan, a gumicsizma közepéig vízben állva, azzal tréfálkozhatnánk, hogy át kéne állni inkább rizstermesztésre, ha ez vicces lenne, de nem az. Ahogyan a májusi fagyok és a február végi, márciusi nagy melegek sem. Másfelől az se ideális, hogy télen nincsenek nagy és tartós fagyok, így a „kártevők” jobban áttelelnek. Mindez egyre nagyobb klímastressz a szőlőnek, ami miatt nem alakulnak ki a számunkra fontos aromaanyagok, más polifenoltartalom alakul ki, mint az eddig megszokott.

 

A művelésmódokban terjedhet az erősödő öko-biotrendek miatt is, hogy takaró növényzet kell a szőlőkbe a hőháztartás és vízháztartás védelme miatt. A nagyüzemi vegyszeres gazdálkodást folytató nagy táblákban viszont az extrém időjárás elleni védekezésben turbóra állnak át, előre menekülnek és még brutálisabban fognak vegyszerezni, műtrágyázni. Ezzel még gyorsabban és totálisabban fogják lenullázni a talajéletet és a rovarvilágot a szőlőkben, ami ördögi kör.

 

Nemcsak a szőlőre érvényes, hanem minden növénytermesztésre, hogy a fiatal egyedekből álló nagy táblás monokultúrák tudnak legkevésbé védekezni az időjárási ingadozásokkal és a klímaváltozással érkező új „kártevőkkel”, délről felhúzódó invazív fajokkal szemben. Márpedig mi volt a nagyüzemi trend évtizedek óta? Pontosan olyan nagybirtokok, ahol eleven és komplex ökoszisztéma helyett vegyszerekkel, gépi munkával mesterségesen fenntartott humán-ökoszisztémával működtetett monokultúrás termesztés folyt nagy táblákban, ami idővel gyakorlatilag lenullázza a szőlő immunrendszerét, illetve az adott ökoszisztémát.

 

Itt kell megjegyezni, hogy a bio sem teljesen ökológiai gazdálkodás, amennyiben engedik a réz használatát, ami pedig egy felhalmozódó nehézfém, ráadásul a biogazdálkodás fajlagosan sokkal több traktorozással jár, ami a talajt is túltömöríti és nagyobb széndioxid-kibocsátást is produkál a több traktorozás.

 

A borászatok nagy mértékű vízhasználata finoman szólva kevéssé fenntartható a klímaváltozás perspektívájában. Lebegtetik a hazai hatóságok, hogy átállás lesz az öntözésre uniós támogatásokkal, ami az elektromos autókra való átállás zsákutcás bullshitjéhez hasonlítható. Járulékos ökológiai kár, hogy

 

a szőlőnövény az öntözés miatt még kevésbé tanulna meg adaptálódni az új klímához, ami főleg azért ördögi kör, mert a jövőben éppen vízből lesz majd a legkevesebb.

 

Az öntözés tehát minden szempontból zsákutcának tűnik. Attól még páran persze jól járhatnak ilyen pályázatokkal. Csak a szokásos agyrém ez is…

 

Az is változhat, ahogy ma a palackozás és palackos forgalmazás működik, mivel az új borosüvegek előállítása túl nagy energiafelhasználással jár, a mosáshoz pedig sok víz és mosószerek kellenek, illetve a visszagyűjtés is problémás. Igazából egyik sem olyan fenntartható, mint az, ha mindenki szépen elvinné a saját palackjait vagy egyéb boros edényeit (akár hordóját) a pincészethez vagy a boltba, ahol megtöltik neki csapról. Megint egyszer azt látjuk, hogy a hagyományos vagy ahhoz nagyon közeli rendszer még ma is sokkal fenntarthatóbb lenne, mint kábé bármilyen modern technológiai alternatíva. Ez utóbbiaknak persze bitang jó a marketingjük, csak hát a valós teljesítményüket ez nem igen fedi.

 

Mégis, mi lenne a fő tanulság mindebből?

 

A szőlő még ma is sokkal nagyobb és hitelesebb tudással rendelkezik saját adaptációját illetően, mint amit a mi überfejlett tudományunk tudhat róla. Jobban kéne rá hagyatkozni, nehogy úgy járjunk a klímarezisztensnek kikiáltott új fajták telepítésével. mint a busa Balatonba telepítésével, ami elég kontraproduktív ötletnek bizonyult.

 

Több gazdától hallottam, hogy az extrém időjárási körülmények miatt a fiatal szőlőktől hiába vártak nagyobb hozamokat, néhol semmit sem teremtek, az idősebbek, az öreg tőkék meg – amiket azért vágnak ki, mert idővel kevesebbet teremnek – legalább azt viszonylag megbízhatóan megteremték extrém évjáratban is. Ha a klímaváltozással még mindig legjobban megküzdeni képes öreg vagy viszonylag idősebb tőkéket most gyorsan kivágják és egészen új fajtákat telepítenek a helyükre, amelyekről csupán feltételezzük, hogy jobban bírják majd a gyűrődést, akkor annak

 

olyan katasztrofális következményei is lehetnek az európai szőlőkre, mint egy új filoxéravésznek.

 

Ha az új fajták mégsem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, akkor mégis mi lesz… és vajon mi alapján feltételezzük, hogy beválnak, mikor sok szempontból egészen új klímahelyzetre kell felkészülni, amiről nemhogy több évtizedes termesztési tapasztalataink nincsenek az adott borvidéken, hanem semennyi. Remélem, legalább annyi eszük lesz a gazdáknak, hogy a kivágás helyett inkább átoltják meglevő szőlőiket más fajtákra. Már ha nem vágják ki az egészet, végleg felhagyva a szőlőtermesztéssel az idén is tapasztalható szégyenletes szőlőfelvásárlási árak miatt, amivel gyakorlatilag a szintén ágazati válságban levő alma ára alá sikerült egyes vidékeken leküzdeni a szőlő felvásárlási árát.

 

Vagyis: a hazai szőlőtermesztési ágazatnak jelenleg sajnos egyáltalán nem a klímaválság a legkritikusabb vagy legakutabb problémája. 

 

Kardos Gábor badacsonyi borkereskedő, filozófus. A 2020-as évekről szóló sorozatunk többi cikket itt olvashatod el.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Hiába állt össze a Strache-lista, Strache indulása még mindig kétséges, mivel az FPÖ bejelentette: még a választások előtt óvást nyújt be az egész Team Strache ellen.

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

Harmadik nap is folytatódtak a tüntetések Belaruszban. A tüntetők ezúttal jóval decentralizáltabbak voltak, este hattól pedig lekapcsolták a teljes belarusz internetet.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás