Eljött a Harmadik Birodalom a technóban

Szerző: Gerényi Gábor
2020.03.07. 11:31

Felejtsük a migrációs válságot, a koronavírust: a hét legmegrázóbb eseménysorát az elektronikus zene világa terítette elénk – a sajtó munkatársai elleni támadások történetében ugyanis egészen új fejezetet nyitott a multimilliárdos német stúdiótechnikai óriáscég, az itthon is szuperközkedvelt Behringer. Nem fogjátok kitalálni, mivel: zsidóztak egy nagyot, méghozzá a saját hivatalos kommunikációs felületeiken.

Eljött a Harmadik Birodalom a technóban
Uli Behringer, az ötven körüli svájci német zenerajongó, üzleti zseni és kókler szinte minden héten kihúzza valamivel a gyufát.

Cége, ami már felvásárlások révén egész vállalatcsoport, réges rég megkerülhetetlen hatalom a világ összes zenésze, hangstúdió-tulajdonosa, hangszergyűjtője és a környező megszállottak, hangtechnika-fanatikusok számára, a pozícióba pedig azzal a nagyon egyszerű üzleti stratégiával jutott el, hogy termékeivel mindig megpróbálta megcélozni az amatőröknek/félprofiknak még éppen megfelelő minőségi szintet. Bár ez gyakran nem sikerült neki, mocskosul alacsony eladási árai végül mindig hatottak. A Gecizők zenekar ma már klasszikussá emelkedett sora tehát – „Úgy meg vagyok hatva a német pontosságtól” – nem kimondottan róluk szól.

Az alacsony árakat pedig, ki nem találjuk, hogyan zsonglőrködték ki: természetesen Kínában fejlesztetik cuccaik többségét és nyilván ott is gyártatják, valamint, hát, ugye, meglehetősen szabadosan kezelik a szellemi tulajdon fogalmát. Ami alatt sok esetben pedig bizony sokak szerint nyugodtan azt is érthetjük, hogy mindig onnan nyúlnak, ahonnan érdemes – nem is elsősorban ötleteket, hanem inkább kész egységeket vagy komplett termékdizájnokat, áramköröket. Ez a terep amúgy eléggé ingoványos, mivel az elektronikai megoldások jogvédelme nincs olyan egyértelműen szabályozva, mint mondjuk a szoftvereké, mindenesetre a számos bírósági ügy során már többször ítéltek a cég ellen.

A Behringer effajta üzleti gyakorlatát a zenei és stúdiós szaksajtó természetesen gyakran bírálta és bírálja, plusz a közösségi média sem nagyon kíméletes velük (de kivel az?). A biznisz persze ettől még pörög, dől a lé a vállalathoz.

Ulit és csapatát ez azonban nem elégíti ki teljesen, a támadások gyakran érintik rosszul az érzékeny cégvezető-tulajdonost, így most kemény válaszcsapásra szánta el magát (nem először egyébként). A talán leghangosabb kritikusát pécézte ki magának, Peter Kirnt, a nagyon befolyásos CDM blog egyszemélyes mindenesét, és rá húzta fel mestertervét. Először is, még januárban levédjegyeztette magának a Kirn nevet, ezzel a márkával már csak a Behringer hozhat a piacra hangtechnikai terméket (tudni kell, hogy Peter Kirn a blogja mellett egy apró, de nagyon jópofa szintetizátor fejlesztgetéséből és gyártásából él).

Hétfőn pedig robbant a bomba: a gigacég létező összes social csatornájára kidobták a kamuhírt, hogy Kirn CorkSniffer (magyarul leginkább: Szőrszálhasogató) néven új szintetizátort dobnak a piacra, a következő dizájnnal, mutatjuk:

BEHRINGER KIRNT LEJÁRATNI PRÓBÁLÓ KAMUTERMÉKE
A grafikai terven egyértelműen azonosítható a Harmadik Birodalom idején népszerűvé vált antihős-képregényfigura, a Gonosz Zsidó némiképp hipszterizált, XXI. századi újragondolása, az elmaradhatatlan orrméret-túldimenzionálással.

A bemutató valósággal sokkolta az elektronikus hangipar közönségét, ebben a világméretű és meglehetősen összetartó szakmai közösségben ilyesfajta hangütésnek nemhogy nyoma sem volt, de az írmagját sem lehetett felfedezni korábban.

Az elemi erejű felháborodás minden létező fórumot és szakmai lapot elöntött, többen teljes bojkottra szólítottak fel a cég termékeivel szemben. Maga Kirn is elég meglepetten reagált – ő kétségtelenül egy szakállas bácsi, orrmérete viszont köszönőviszonyban sincs bármivel, amit nagynak lehet nevezni, és nyilatkozatában kifejezetten jelezte, hogy nem is zsidó felmenőkkel rendelkezik; azt azonban

ő sem tudta cáfolni, hogy a rajz ne lenne valódi, tőrölmetszett antiszemita műalkotás.

A felháborodás hatására a képek és a „termékbemutató” videó másnapra eltűnt a hivatalos felületekről, de a tükrözések és másolások következtében ma is számtalan helyen hozzáférhetők.

Uli Behringer pedig hivatalos posztban kért bocsánatot, és tagadta, hogy köze lenne az akcióhoz, az egészet a marketingosztályra kente: ők a zsidóreferencia helyett szerinte Pinokkióra akartak utalni. „Azonnal rúgd ki őket mind” – írta erre a legbefolyásosabb amerikai szaklap, a Keyboard újságírója.

Mindemellett elég kevesen hiszik, hogy a személyesen is nagy és folyamatos közösségimédia-aktivitást mutató cégvezető ne látta volna saját szemével az anyagokat a kibocsátás előtt – de

még valószínűbbnek tűnik, hogy ő találta ki és vezette le az akciót személyesen.

Mindezzel azonban nem volt vége a történetnek, egy nappal később a bocsánatkérés is eltűnt a cég feedjeiből, és minden olyan poszt, ami valaha Kirnnel foglalkozott. A múltat végképp eltörölték.

A Synthtopia és a Resident Advisor cikkei alapján.

Gerényi Gábor
Gerényi Gábor az Azonnali egyik tulajdonosa

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek