Nem csak egyházi érdek, közölte a Katolikus Püspöki Konferencia, mikor a nekik ígért ingatlanokról kérdeztük

Szerző: Bakó Bea
2020.03.05. 19:13

Egy csomó budapesti ingatlant kap a Pázmány az államtól, cserébe csak a piliscsabai kampuszát kell adnia. Megkérdeztük a Katolikus Püspöki Konferenciát, hogy csináltak ilyen jó bizniszt.

Nem csak egyházi érdek, közölte a Katolikus Püspöki Konferencia, mikor a nekik ígért ingatlanokról kérdeztük

Az Index szúrta ki azt a törvényjavaslatot, amely szerint az állam hét, palotanegyedbeli épületet ad a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának azért, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teljes mértékben Budapestre költözhessen. Cserébe mindössze az egyetem piliscsabai kampuszát (amelyben a bölcsészkar működik) kell odaadniuk.

A törvényjavaslatot többek között azzal indokolják, hogy „a földrajzi széttagoltság hátrányos hatással van PPKE egyes fakultásainak működésére, ami – figyelemmel a PPKE súlyára – indokolja az egységes elhelyezést”. (Az egyetem súlyáról annyit, hogy épp a közelmúltban írtunk meg egy beszédes történetet, miszerint a politikaelméleti doktori iskoláját a Pázmány úgy szünteti meg szeptemberben, hogy szélnek ereszti a hallgatókat, akár szereztek addig fokozatot, akár nem.)

Megkerestük mind a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát (MKPK) mint az egyetem fenntartóját, mind a Pázmányt, hogy megkérdezzük őket erről a számukra csodálatos ingatlanügyletről.

Egész pontosan az alábbi kérdéseket tettük fel:

+ Egyeztetett-e a kormány a törvényjavaslat benyújtása előtt velük? Mikor merült fel először az ingatlancsere ötlete, és ki kezdeményezte azt? 

+ A javaslat szerint a Pázmány elhelyezése céljából az MKPK számos, értékes ingatlanhoz jut hozzá a Palotanegyedben, Budapest szívében (Szentkirályi utca 25/A, 25/B, 27, Bródy Sándor u. 5-7, Pollack Mihály tér 4-6, 8, 10). Cserébe önök a piliscsabai campust adják az államnak.
Önök szerint egyensúlyban van az érintett ingatlanok értéke? Felbecsültették-e azokat független szakértővel? Ha igen, kivel, mikor, és milyen értékeket állapított meg az ügylet tárgyát képező ingatlanokra?

+ Nem tartanak-e attól, hogy egy ilyen, az önök számára aránytalanul előnyösnek tűnő üzlet után az állam jogot formál majd az egyház, netán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem működésébe való beleszólásra? Önök szerint a szóban forgó ügylet nem sérti-e az állam és az egyház szétválasztásának elvét?

+ Mit szólnának hozzá, amennyiben az állam más egyházi oktatási intézmények javára, más egyházakkal, mondjuk a református egyházzal vagy a magyarországi buddhista közösségekkel kötne számukra hasonlóan kedvező megállapodást?

A csütörtök délután 6 órai határidőig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől egyáltalán nem kaptunk választ. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia csak a kérdéseink egy részére válaszolt, azt is egészen nagyvonalakban. Azzal kezdték – amit nem is kérdeztünk –, hogy

azért egyesítik a képzési helyszíneket, hogy megőrizzék az egyetemen folyó oktatás „magas színvonalát”. Az egyetemi oktatás és a jövő generáció nevelése pedig „nem kizárólag egyházi érdek”

– írták. A campusfejlesztés ügyében tárgyalásokat folytatnak az állam illetékes képviselőjével – tették még hozzá további részletek elárulása nélkül. Az állam és az egyház szétválasztására vonatkozó kérdésre csak annyiban reflektáltak, hogy nemzetközi szerződés szabályozza a Pázmány és az állam kapcsolatát.

Végül pedig a más egyházakra vonatkozó felvetésünkre úgy reagáltak: tudomásuk szerint az állam más, nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények fejlesztését is támogatta, illetve támogatja.

Pont a legérdekesebb kérdéseket eresztették csak el a fülük mellett: hogy felbecsültették-e szakértővel az ingatlanok értékét,

és hogy ez alapján nem merül-e fel a kérdés, hogy az állam beleszól az egyetem működésébe.

Természetesen visszajeleztünk az MKPK titkárságának, hogy ezekre elfelejtettek válaszolni, és meg is ígérték, hogy a sajtósuk visszahív az ügyben, de ez azóta sem történt meg.

NYITÓKÉP: A Pázmány BTK-nak már most is van egy budapesti épülete a Mikszáth téren, a Sophianum. Fotó: Illés Gergő / Azonnali

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek