ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.
De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.
Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.
Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.
Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.
A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.
Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Ugyan Törökország még egy hete sem jelentette be: az eddigiekkel szemben mostantól nem állítják meg az Európa felé tartó menedékkérőket, már ezrek próbálnak átjutni a görög-török határon, ami komolyan megterheli Görögországot. Kérdés, ha egy idő után nem sikerül feltartóztatniuk a menedékkérőket, akkor mit kezdenek majd velük a balkáni országok, végső soron pedig Magyarország.
A kormány persze konstans módon migránsozik az elmúlt időben, akár jönnek a menekültek, akár nem, de mit fog csinálni az ellenzék, ha megint beüt a menekültkrízis? Magukat a pártokat kérdeztük a liberálisoktól egészen a Mi Hazánkig.
Mit csináljon a magyar diplomácia Törökországgal?
A magyar ellenzéki oldalon gyakorlatilag teljes egyetértés van a tekintetben, hogy Magyarországnak is minden diplomáciai eszközt be kell vetnie azért, hogy a törökök leállítsák a menedékkérők özönét. „A koronavírus-járvány közepette, egy jelenleg is meglévő EU-Törökország megállapodást felrúgva emberek tíz- akár százezreit útnak indítani rendkívüli felelőtlenség, bizonyos szempontból a háborús bűncselekményekkel vetekszik” – vélte az MSZP. A párt szerint Magyarország miniszterelnökének minden eszközt latba kell vetnie ennek megakadályozására.
„A török elnök jelenlegi álláspontját nehéz befolyásolni, mert saját katonai és politikai céljainak elérésére használja a Törökországban tartózkodó menekültek tömegét” – vélte a jobbikos Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, aki szerint a migrációs kártyapakliban Erdoğannál van az ász, Orbánnál a tök alsó, és most ki is használják mindketten az ebben rejlő politikai potenciált.
A Momentum álláspontja, hogy az EU-tagállamoknak együttesen kell nyomást gyakorolniuk a török elnökre, és „ezen Orbán Viktor Erdoğan-ölelgetése nem segít”. A Párbeszéd pedig arra hívta fel a figyelmet: most a legfontosabb – biztonsági és humanitárius szempontból is – a törökök által a görög határra kiutaztatott menekültek elhelyezése, az utaztatások leállítása.
A liberálisok azt emelték ki: Orbánnak arra is figyelmeztetnie kellene Erdoğan török elnököt, hogyha valóban csatlakozni kívánnak az Európai Unióhoz, akkor tiszteletben kell tartani a demokratikus játékszabályokat és alapvető emberi jogokat.
A Mi Hazánktól Novák Előd azt tette hozzá a kérdéshez, hogy
Küldjünk-e katonákat, rendőröket Görögországnak?
Az MSZP szerint ha Görögország, vagy bármely másik tagállam segítséget kérne a helyzet kezeléséhez, akkor Magyarországnak azt meg kell adnia. Ezzel összhangban a Momentum is azt mondta: amennyiben a görögök kérik, küldeni kell nekik embert, erről a magyar és görög hatóságoknak kell egyeztetniük.
A liberálisok sem nem zárkóznánk el attól, hogy magyar katonák is részt vegyenek az európai külső határok védelmében, ha erről közös döntés születik az EU-ban vagy a NATO-ban. Azt viszont hangsúlyozták: a menekülteknek az otthonukhoz minél közelebb kell segítséget nyújtani, hogy ha lehetőségük nyílik rá, vissza tudjanak térni hazájukba. Ugyanezt írta gyakorlatilag az LMP is: „a háború és más életveszélyes helyzet elől menekülőkön elsősorban azzal segítünk Európában, hogy megteremtjük számukra a biztonságos hazatérés lehetőségét. Fontos, hogy ebben Görögország megkaphasson minden segítséget, hiszen ez most esősorban Görögország feladata.”
Úgy látszik, ez a kérdés lehet az egyik, amiben a mostanság újra közeledő LMP és Párbeszéd markánsan mást képvisel, ugyanis a Párbeszéd megtagadná a görögöktől a segítséget, mert ők meg a menekültektől tagadják meg a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést.
A Jobbik is szigorú: csak nagyon indokolható esetben tartja a párt támogathatónak, hogy a szövetségi rendszeren belül segítsünk ott, ahol nagy a baj, mert szerintük a külső határok védelménél az aktuális tagállam kormányának a felelőssége, hogyan látja el ezt a feladatot. A Mi Hazánk egyenesen történelmi hivatkozásokkal indokolta meg elutasító álláspontját: „a márciusi ifjak 12 pontos követelését képviselve kitartunk amellett, hogy magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, de például rendőröket küldhetnénk, ha Görögország igényli és az EU finanszírozza azt.”
Vegyünk-e át menedékkérőket Görögországtól?
A menedékkérők átvételének ötletétől nem meglepő módon a Jobbik és a Mi Hazánk is teljesen elzárkózott. A Jobbik szerint a görög kormány jól teszi, hogy lezárja a határait az illegális bevándorlók előtt.
A Párbeszéd szintén inkább elutasító ezzel kapcsolatban, bár ezt azzal magyarázzák, hogy a menedékkérők átvétele csak tűzoltásként működne, megoldás nem lenne. A Momentum azt a teljesen homályos választ adta, hogy ahogyan Magyarországtól, úgy Görögországtól sem várhatjuk, hogy egyedül kezelje a menekültválságot, európai megoldás kell.
Az LMP szintén nem válaszolt egyértelműen a kérdésre: hosszú körülményes válaszukban csak arra célozgattak, hogy alapvetően Görögország feladata gondoskodni róluk addig, amíg nem tudnak hazatérni.
Kell-e erősíteni a magyar határvédelmen?
Az LMP álláspontja szerint önálló, e feladatokra speciálisan képzett és eszközökkel felszerelt határőrségre lenne szükség, annak megszüntetésénél csak az volt súlyosabb hiba, hogy még mindig nem sikerült helyreállítani ezt a szervezetet. Hozzátették: támogatják a közös európai határvédelem és általában a közös védelmi politika megteremtésére irányuló közös erőfeszítéseket, szakítani kell a különutas stratégiákkal.
A Jobbik szerint egyébként ha lenne határőrség, akkor a meglévő műszaki zárral és megfelelő jogi háttérrel képes lenne Magyarország határainak megvédésére. A Mi Hazánk a kérdésre válaszul azt vetette fel: az élőerős védelem fokozására lehet szükség a honvédség bevonásával, „ehhez a Mi Hazánk Mozgalom szerint szükséges volna rövid távon hazahozni a külföldi megszállásokban részt vevő katonáinkat Irakból és Afganisztánból”.
Ugyan az MSZP a határőrség visszaállítását nem szorgalmazta, de szerintük egy nagyobb menekülthullám esetén a határon szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák létszámát nagyságrendekkel meg kell emelni.
A liberálisok szerint pedig a magyar határzár nem sokat ér, ha az Európai Unió nem tudja megvédeni külső határait, ezért fontos, hogy Európa közös cselekvési tervet dolgozzon ki.
A Párbeszéd arról beszélt: a magyar határ védelme akkor lenne elégséges, ha az Orbán-kormány biztosítaná a menekülőknek a megfelelő menekültügyi feltételeket. Vagyis a megoldás az lenne, hogy ha a menekülteknek az uniós rendszerhez érdemi hozzáférést biztosítanának, a nemzetközi védelemben nem részesülőket pedig jogszerűen visszautaztatnák a származási országukba, vagy egy biztonságos harmadik országba.
Kellett-e a kerítés?
A Mi Hazánk erre mindössze azt válaszolta: „Jó ötletnek tartjuk Toroczkai László ötletét. :-)” Ehhez hasonlóan a Jobbik is azt hangsúlyozta: már jóval a kormány intézkedései előtt gondolkodtak az ötleten, javasolták, támogatták azt.
Szerintük azért a tömeges vándorlással járó biztonsági kockázat elkerülését azonban szemmel láthatóan csak az tudja garantálni, ha ezek a tömegek el sem indulnak.
„Igen, szükséges válságintézkedés volt” – vélte az LMP a kerítésépítésről hozzátéve, ez egy megkésett intézkedése volt a kormánynak, szerintük ezzel ismerte el a kormány, hogy a határőrség megszüntetésével lényegében védtelenné váltak a magyar határok.
A Momentum pedig úgy reagált: a fizikai határzárnak meghatározott körülmények között lehet létjogosultsága, amennyiben a törvényes belépést lehetővé teszi, és a menedékkérők emberi jogait tiszteletben tartják a felügyelő hatóságok. Ám szerintük az érintett magyar határszakaszon a humanitárius feltételek nem teljesülnek.
Szerintük „épeszű ember nem vonja kétségbe, hogy egy államnak nemcsak joga, de kötelessége is megvédenie határait”. Ám az igazi kérdés az: „ha a hozzánk segítségért fordulóktól elzárjuk az elméleti lehetőségét is annak, hogy jogszerűen kérjenek menedéket Magyarországon, akkor milyen módon fognak biztonságos országba eljutni és ott menedéket kérni?”
„Bármilyen határzár, és így a kerítés is akkor lehet csak működőképes, ha tölcsérfunkciót tölt be, amely lehetőséget biztosít, hogy az ideérkezőket megfelelően ellenőrizzék az országba lépés előtt, ezzel szemben erre a jelenlegi határzár nem alkalmas” – írták a liberálisok.
Biztonságos ország-e Szerbia?
Nos, ebben a kérdésben megoszlott a pártok véleménye: a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Mi Hazánk szerint az. Igaz, a Momentum megjegyezte: vannak humanitárius hiányosságok, ezért az EU-nak segíteni kell a szerbeket a menekültválság kezelésében.
Ami a Párbeszédet és a liberálisokat illeti, ők több kritikávall is illették a szomszédos országot, például azért, mert szerintük a menedékkérők életkörülményei elfogadhatatlanok ott. A liberálisok szerint így Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak, míg a Párbeszéd szerint „nem véletlen, hogy a magyar bíróságok az elmúlt öt évben tömegesen semmisítették meg az olyan hatósági döntéseket, amelyek csupán a 2015-ös kormányhatározatra hivatkozva utasították el a menedékkérelmeket”. Utóbbi határozat rendelkezik ugyanis arról, hogy Szerbia biztonságos országnak számít.
Az MSZP erre a kérdésre egyszerűen nem válaszolt.
Jó-e, hogy Magyarország nem fogad új menedékkérőket a koronavírus miatt?
Az ellenzék ebben a kérdésben is megosztott volt: a Momentum, a Jobbik, az MSZP és a Mi Hazánk elfogadhatónak tartotta azt, hogy Magyarország ideiglenesen felfüggeszti az új menedékkérők tranzitzónába történő belépését a koronavírus miatt.
A Momentum azt hangsúlyozta, egy ilyen intézkedésnek ideiglenesen lehet létjogosultsága, a Jobbik szerint ez csak ekkor fogadható el, ha segít megállítani, csökkenteni a fertőzés terjedését.
A Mi Hazánk pedig azzal érvelt a lépés mellett: sok ellenőrizhetetlen származású, például iráni migráns van ott.
Nem értett egyet viszont a kormányzati döntéssel a Párbeszéd, az LMP és a liberálisok sem. Az LMP szerint a koronavírus miatt jelenleg csak Irán esetében látszik indokoltnak az intézkedés, míg a Párbeszéd úgy vélte: Magyarország – a hírek szerint – már hónapok óta alig-alig engedett be menedékkérőket a tranzitzónákba, vagyis Orbánék csak utólagos pecsétet nyomtak az eddigi gyakorlatra. „Mivel Magyarország 2017-ben előírta, hogy a két tranzitban lehet beadni menedékkérelmet azoknak, akik nem tartózkodnak jogszerűen Magyarországon, ezen intézmények bezárásával lényegében megszüntették a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nyilvánvalóan jogszerűtlen, embertelen lépés.”
FOTÓ: Mstyslav Chernov / Wikipedia
Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.
De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.
Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.
Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.
Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.
A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.
Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
