+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. március 4. szerda, 16:46
Kell-e erősíteni a magyar határ védelmén most, hogy a törökök már nem tartóztatják fel a menekülteket? Vegyünk-e át menedékkérőket a görögöktől? Jól döntött-e a kormány, hogy a koronavírus miatt ideiglenesen nem enged be új menedékkérőket a tranzitzónába? A kormánypárttól éjjel-nappal halljuk a migránsozást, de vannak-e ötletei erre az ellenzéknek? Az Azonnali az összes ellenzéki pártot megkérdezte. Választ már nem mindenhonnan kaptunk.

Ugyan Törökország még egy hete sem jelentette be: az eddigiekkel szemben mostantól nem állítják meg az Európa felé tartó menedékkérőket, már ezrek próbálnak átjutni a görög-török határon, ami komolyan megterheli Görögországot. Kérdés, ha egy idő után nem sikerül feltartóztatniuk a menedékkérőket, akkor mit kezdenek majd velük a balkáni országok, végső soron pedig Magyarország.

 

A kormány persze konstans módon migránsozik az elmúlt időben, akár jönnek a menekültek, akár nem, de mit fog csinálni az ellenzék, ha megint beüt a menekültkrízis? Magukat a pártokat kérdeztük a liberálisoktól egészen a Mi Hazánkig.

 

 

Mit csináljon a magyar diplomácia Törökországgal?

 

A magyar ellenzéki oldalon gyakorlatilag teljes egyetértés van a tekintetben, hogy Magyarországnak is minden diplomáciai eszközt be kell vetnie azért, hogy a törökök leállítsák a menedékkérők özönét. „A koronavírus-járvány közepette, egy jelenleg is meglévő EU-Törökország megállapodást felrúgva emberek tíz- akár százezreit útnak indítani rendkívüli felelőtlenség, bizonyos szempontból a háborús bűncselekményekkel vetekszik” – vélte az MSZP. A párt szerint Magyarország miniszterelnökének minden eszközt latba kell vetnie ennek megakadályozására. 

 

„A török elnök jelenlegi álláspontját nehéz befolyásolni, mert saját katonai és politikai céljainak elérésére használja a Törökországban tartózkodó menekültek tömegét” – vélte a jobbikos Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, aki szerint a migrációs kártyapakliban Erdoğannál van az ász, Orbánnál a tök alsó, és most ki is használják mindketten az ebben rejlő politikai potenciált. 

 

A Momentum álláspontja, hogy az EU-tagállamoknak együttesen kell nyomást gyakorolniuk a török elnökre, és „ezen Orbán Viktor Erdoğan-ölelgetése nem segít”. A Párbeszéd pedig arra hívta fel a figyelmet: most a legfontosabb – biztonsági és humanitárius szempontból is – a törökök által a görög határra kiutaztatott menekültek elhelyezése, az utaztatások leállítása.

 

A liberálisok azt emelték ki: Orbánnak arra is figyelmeztetnie kellene Erdoğan török elnököt, hogyha valóban csatlakozni kívánnak az Európai Unióhoz, akkor tiszteletben kell tartani a demokratikus játékszabályokat és alapvető emberi jogokat.

 

A Mi Hazánktól Novák Előd azt tette hozzá a kérdéshez, hogy

 

meg kellene próbálni rávenni a törököket arra, hogy „a szíriai menekülteket inkább a szomszédos, gazdag Izrael felé tereljék, s nem egy egész kontinensen át” Európába.

 

Küldjünk-e katonákat, rendőröket Görögországnak?

 

Az MSZP szerint ha Görögország, vagy bármely másik tagállam segítséget kérne a helyzet kezeléséhez, akkor Magyarországnak azt meg kell adnia. Ezzel összhangban a Momentum is azt mondta: amennyiben a görögök kérik, küldeni kell nekik embert, erről a magyar és görög hatóságoknak kell egyeztetniük. 

 

A liberálisok sem nem zárkóznánk el attól, hogy magyar katonák is részt vegyenek az európai külső határok védelmében, ha erről közös döntés születik az EU-ban vagy a NATO-ban. Azt viszont hangsúlyozták: a menekülteknek az otthonukhoz minél közelebb kell segítséget nyújtani, hogy ha lehetőségük nyílik rá, vissza tudjanak térni hazájukba. Ugyanezt írta gyakorlatilag az LMP is: „a háború és más életveszélyes helyzet elől menekülőkön elsősorban azzal segítünk Európában, hogy megteremtjük számukra a biztonságos hazatérés lehetőségét. Fontos, hogy ebben Görögország megkaphasson minden segítséget, hiszen ez most esősorban Görögország feladata.”

 

Úgy látszik, ez a kérdés lehet az egyik, amiben a mostanság újra közeledő LMP és Párbeszéd markánsan mást képvisel, ugyanis a Párbeszéd megtagadná a görögöktől a segítséget, mert ők meg a menekültektől tagadják meg a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést.

 

„Magyar katonák, rendőrök nem vehetnek részt olyan misszióban, ami a nemzetközi jogba ütközik, ezért ők úgy nem vezényelhetőek a görög-török határra, ha az ott lévő menekülőktől megtagadja Görögország a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést” – írták.

 

A Jobbik is szigorú: csak nagyon indokolható esetben tartja a párt támogathatónak, hogy a szövetségi rendszeren belül segítsünk ott, ahol nagy a baj, mert szerintük a külső határok védelménél az aktuális tagállam kormányának a felelőssége, hogyan látja el ezt a feladatot. A Mi Hazánk egyenesen történelmi hivatkozásokkal indokolta meg elutasító álláspontját: „a márciusi ifjak 12 pontos követelését képviselve kitartunk amellett, hogy magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, de például rendőröket küldhetnénk, ha Görögország igényli és az EU finanszírozza azt.”

 

Vegyünk-e át menedékkérőket Görögországtól?

A menedékkérők átvételének ötletétől nem meglepő módon a Jobbik és a Mi Hazánk is teljesen elzárkózott. A Jobbik szerint a görög kormány jól teszi, hogy lezárja a határait az illegális bevándorlók előtt.

 

A Párbeszéd szintén inkább elutasító ezzel kapcsolatban, bár ezt azzal magyarázzák, hogy a menedékkérők átvétele csak tűzoltásként működne, megoldás nem lenne. A Momentum azt a teljesen homályos választ adta, hogy ahogyan Magyarországtól, úgy Görögországtól sem várhatjuk, hogy egyedül kezelje a menekültválságot, európai megoldás kell.

 

Az LMP szintén nem válaszolt egyértelműen a kérdésre: hosszú körülményes válaszukban csak arra célozgattak, hogy alapvetően Görögország feladata gondoskodni róluk addig, amíg nem tudnak hazatérni.

 

Kell-e erősíteni a magyar határvédelmen?

 

Az LMP, a Jobbik és a Mi Hazánk szerint igen, mégpedig az önálló határőrség visszaállításával.

 

Az LMP álláspontja szerint önálló, e feladatokra speciálisan képzett és eszközökkel felszerelt határőrségre lenne szükség, annak megszüntetésénél csak az volt súlyosabb hiba, hogy még mindig nem sikerült helyreállítani ezt a szervezetet. Hozzátették: támogatják a közös európai határvédelem és általában a közös védelmi politika megteremtésére irányuló közös erőfeszítéseket, szakítani kell a különutas stratégiákkal. 

 

A Jobbik szerint egyébként ha lenne határőrség, akkor a meglévő műszaki zárral és megfelelő jogi háttérrel képes lenne Magyarország határainak megvédésére. A Mi Hazánk a kérdésre válaszul azt vetette fel: az élőerős védelem fokozására lehet szükség a honvédség bevonásával, „ehhez a Mi Hazánk Mozgalom szerint szükséges volna rövid távon hazahozni a külföldi megszállásokban részt vevő katonáinkat Irakból és Afganisztánból”.

 

Ugyan az MSZP a határőrség visszaállítását nem szorgalmazta, de szerintük egy nagyobb menekülthullám esetén a határon szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák létszámát nagyságrendekkel meg kell emelni.

 

A Momentum álláspontja, hogy ha nagyon jelentős számú ember érkezne a magyar határra, úgy egészen bizonyos, hogy segítségre lenne szükség a Frontextől és európai partnereinktől.

 

A liberálisok szerint pedig  a magyar határzár nem sokat ér, ha az Európai Unió nem tudja megvédeni külső határait, ezért fontos, hogy Európa közös cselekvési tervet dolgozzon ki. 

 

A Párbeszéd arról beszélt: a magyar határ védelme akkor lenne elégséges, ha az Orbán-kormány biztosítaná a menekülőknek a megfelelő menekültügyi feltételeket. Vagyis a megoldás az lenne, hogy ha a menekülteknek az uniós rendszerhez érdemi hozzáférést biztosítanának, a nemzetközi védelemben nem részesülőket pedig jogszerűen visszautaztatnák a származási országukba, vagy egy biztonságos harmadik országba.

 

Kellett-e a kerítés?

 

A Mi Hazánk erre mindössze azt válaszolta: „Jó ötletnek tartjuk Toroczkai László ötletét. :-)” Ehhez hasonlóan a Jobbik is azt hangsúlyozta: már jóval a kormány intézkedései előtt gondolkodtak az ötleten, javasolták, támogatták azt. 

 

„Ami a kerítést illeti, annak felállításával pedig az ellenőrizetlen, tömeges és kaotikus határátlépések ügye megoldódott” – ezt már a szocialisták mondták.

 

Szerintük azért a tömeges vándorlással járó biztonsági kockázat elkerülését azonban szemmel láthatóan csak az tudja garantálni, ha ezek a tömegek el sem indulnak.

 

 „Igen, szükséges válságintézkedés volt” – vélte az LMP a kerítésépítésről hozzátéve, ez egy megkésett intézkedése volt a kormánynak, szerintük ezzel ismerte el a kormány, hogy a határőrség megszüntetésével lényegében védtelenné váltak a magyar határok.

 

A Momentum pedig úgy reagált: a fizikai határzárnak meghatározott körülmények között lehet létjogosultsága, amennyiben a törvényes belépést lehetővé teszi, és a menedékkérők emberi jogait tiszteletben tartják a felügyelő hatóságok. Ám szerintük az érintett magyar határszakaszon a humanitárius feltételek nem teljesülnek.

 

A Párbeszéd álláspontja, hogy a kerítés szimbólum, keveseket állít meg.

 

Szerintük „épeszű ember nem vonja kétségbe, hogy egy államnak nemcsak joga, de kötelessége is megvédenie határait”. Ám az igazi kérdés az: „ha a hozzánk segítségért fordulóktól elzárjuk az elméleti lehetőségét is annak, hogy jogszerűen kérjenek menedéket Magyarországon, akkor milyen módon fognak biztonságos országba eljutni és ott menedéket kérni?”

 

„Bármilyen határzár, és így a kerítés is akkor lehet csak működőképes, ha tölcsérfunkciót tölt be, amely lehetőséget biztosít, hogy az ideérkezőket megfelelően ellenőrizzék az országba lépés előtt, ezzel szemben erre a jelenlegi határzár nem alkalmas” – írták a liberálisok.

 

Biztonságos ország-e Szerbia?

 

Nos, ebben a kérdésben megoszlott a pártok véleménye: a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Mi Hazánk szerint az. Igaz, a Momentum megjegyezte: vannak humanitárius hiányosságok, ezért az EU-nak segíteni kell a szerbeket a menekültválság kezelésében.

 

Ami a Párbeszédet és a liberálisokat illeti, ők több kritikávall is illették a szomszédos országot, például azért, mert szerintük a menedékkérők életkörülményei elfogadhatatlanok ott. A liberálisok szerint így Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak, míg a Párbeszéd szerint „nem véletlen, hogy a magyar bíróságok az elmúlt öt évben tömegesen semmisítették meg az olyan hatósági döntéseket, amelyek csupán a 2015-ös kormányhatározatra hivatkozva utasították el a menedékkérelmeket”.  Utóbbi határozat rendelkezik ugyanis arról, hogy Szerbia biztonságos országnak számít.

 

Az MSZP erre a kérdésre egyszerűen nem válaszolt.

 

Jó-e, hogy Magyarország nem fogad új menedékkérőket a koronavírus miatt?

 

Az ellenzék ebben a kérdésben is megosztott volt: a Momentum, a Jobbik, az MSZP és a Mi Hazánk elfogadhatónak tartotta azt, hogy Magyarország ideiglenesen felfüggeszti az új menedékkérők tranzitzónába történő belépését a koronavírus miatt.

 

A Momentum azt hangsúlyozta, egy ilyen intézkedésnek ideiglenesen lehet létjogosultsága, a Jobbik szerint ez csak ekkor fogadható el, ha segít megállítani, csökkenteni a fertőzés terjedését.

 

A szocialisták arra hívták fel a figyelmet: a tranzitzónában nagyon sok fiatal és gyermek van, a vírus megjelenése pedig zárt intézményen belül akár tragédiához is vezethet.

 

A Mi Hazánk pedig azzal érvelt a lépés mellett: sok ellenőrizhetetlen származású, például iráni migráns van ott.

 

Nem értett egyet viszont a kormányzati döntéssel a Párbeszéd, az LMP és a liberálisok sem. Az LMP szerint a koronavírus miatt jelenleg csak Irán esetében látszik indokoltnak az intézkedés, míg a Párbeszéd úgy vélte: Magyarország – a hírek szerint – már hónapok óta alig-alig engedett be menedékkérőket a tranzitzónákba, vagyis Orbánék csak utólagos pecsétet nyomtak az eddigi gyakorlatra. „Mivel Magyarország 2017-ben előírta, hogy a két tranzitban lehet beadni menedékkérelmet azoknak, akik nem tartózkodnak jogszerűen Magyarországon, ezen intézmények bezárásával lényegében megszüntették a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nyilvánvalóan jogszerűtlen, embertelen lépés.”

 

FOTÓ: Mstyslav Chernov / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás