A II. világháború idején volt pápa, most az összes irata szabadon hozzáférhető lett

XII. Piusz pápát sokszor vádolták azzal, hogy nem állt ki eléggé a zsidók mellett a világháború alatt. Ferenc pápa azt szeretné, ha a történészek tudnának e kérdésben ítélni, ezért teljesen szabadon kutathatóvá tette a több millió iratlapból álló forrásgyűjteményt.

Az 1939 és 1958 között a katolikus egyház élén álló XII. Piuszt egyesek zsidómentőnek, mások náci kollaboránsnak tartják. Az egyház az előbbi állásponton van, ezért is zajlik a boldoggá avatási eljárása. Azonban azért, hogy a történészi viták valós források körül folyhassanak, Ferenc pápa még tavaly elrendelte XII. Piusz eddig elzárt iratainak teljes nyilvánosságra hozását, hétfőtől kezdve

Az olasz születésű XII. Piusz 1939 tavaszán, pár hónappal Lengyelország németek általi lerohanása – és ezzel a második világháború kezdete – előtt lett pápa. Mivel a háború alatt végig ő állt a katolikus egyház élén, történészek őt tették felelőssé, amiért – legalábbis szerintük – a katolikus egyház nem lépett fel egységesebben és határozottabban a zsidóüldözések ellen.

XII. Piusz, aki 1958-as haláláig volt pápa, éppen ezért az újkori történelem talán legkétesebb hírnevű pápái közé tartozik, amit persze nem feltétlenül történelmi tények, mintsem inkább az érzelmek határoznak meg. Sokat ártott a pápáról kialakult világi képnek Constantin Costas-Gavras filmje, az Amen, amelyben gyakorlatilag egy a nácikat elfogadó, a zsidóüldözéseket nem (vagy nem kellően) elutasító pápa jelenik meg.

Ez persze nem feltétlenül felel meg a történelmi valóságnak, noha XII. Piusz pápa nyilvános megszólalásai valóban elsősorban a háború, valamint a túlzott etatizmus általános elítélésére szorítkoztak. Azonban felszólalt nemcsak a németek által megszállt lengyelekért, akik nem tudták esetleg gyakorolni a katolikus hitüket, de az eutanázia-programban megölt németekért vagy a zsidóságért is.

amennyiben is újraértelmezte elődje Szovjetunió- és kommunizmus-ellenességét, mert abból valóban azt következett volna még, hogy a nyugati hatalmak nem foghattak volna össze Sztálinnal. XII. Piusz azonban különbséget tett országok kormányai és népei között, ami megnyitotta az utat főleg az amerikai katolikus egyház számára, hogy az orosz néppel való összefogásként értékelje és helyeselje a náciellenes koalíciót.

XII. Piusz leghatározottabb kiállásának az 1942-es karácsonyi rádióbeszéde számít, amiben a zsidóüldözésekről is beszélt – bár vitatott, hogy ezek mértékéről mennyire volt tudomása a Vatikánnak.

Éppen a személyét övező viták és kérdések miatt fontos, hogy mától szabadon kutathatóvá váltak a vatikáni levéltárban a XII. Piuszhoz köthető iratok, minden forrás, ami az ő idejéből származik.

Peter Gumbel német jezsuita szerzetes, aki XII. Piusz boldoggá avatási eljárását is felügyeli, az Avvenire olasz napilapnak azt nyilatkozta:

szerinte XVI. Benedek pápa, aki nagyon támogatta XII. Piusz boldoggá avatását, meggyőződött korábban is már arról, hogy a zsidóüldözésekról való hallgatás vádja nem igaz.

Ferenc pápa eleve szeretné a vatikáni levéltárat körüllengő titkolózást oldani.

– ezt változtatta Ferenc pápa Apostoli Levéltárra.

NYITÓKÉP: XII. Piusz pápa / Wikipédia