Ki nyerhet a legnagyobbat, és ki esik majd pofára a szuperkedden?

2020.03.03. 18:22

Nyolcvankilencmillióan járulhatnak az urnákhoz az Egyesült Államokban kedden, irányba állítva az eddig nagyon fluid előválasztást. Mutatjuk, mire kell számítani!

Ki nyerhet a legnagyobbat, és ki esik majd pofára a szuperkedden?

A szuperkedd neve nem véletlen: míg az elmúlt egy hónapban négy állam 155 küldöttjét osztották ki a demokrata előválasztásokon, addig a szuperkedden tizennégy tagállamban 1357 delegált sorsa fog eldőlni: ez az összes megszerezhető küldött harmincöt százaléka.

Kire szavaznak a nagyok?

Ezen a napon szavaz a két behemót, Kalofirnia és Texas is, előbbi 415, utóbbi 228 delegáltat küld a nyáron Wisconsinban tartandó jelölőkongresszusra. Kaliforniában Bernie Sanders vezet harmincöt százalékkal, másodikként követi őt Joe Biden húsz százalékkal, akinek a kampánya a sírból támadt fel, miután egy tekintélyt parancsoló dél-karolinai győzelmet követően Amy Klobuchar és Pete Buttigieg is felfüggesztette a kampányát, és endorseolta a volt alelnököt. 

Majdnem érett gyümölcsként hullanának Biden ölébe a mérsékelt demokrata szavazatok, ha nem lenne Mike Bloomberg,

aki hasonló módon a centrumot foglalja el, és napról-napra megdönti a politikai kampányra valaha elköltött legtöbb pénz rekordját.

Mivel a szuperkedden szavazó államokban létezik egy tizenöt százalékos küszöb is, aki azt nem ugorja meg a választói körzetekben, azt úgy veszik, mintha el sem indult volna, és az egyébként arányos elosztásnál elnyert delegáltjait másnak adják oda. Ezen a határon egyensúlyoz Bloomberg és Elizabeth Warren: valószínűleg nem minden körzetben lesznek életképesek, értékes küldötteket veszítve.

Texasban már sokkal szorosabb a verseny: Biden és Sanders között öt százalék van utóbbi javára, de az elmúlt két napban nagyon sokan endorseolták Bident, ráadásul a dél-karolinai eredményeivel is turnézik a sajtóban. Ezeket az utolsó pillanatban bekövetkezett változásokat a közvélemény-kutatások már nem tudják lekövetni, ezért érdekes lesz, mekkorát dobott Bidenen az utolsó két-három nap kedvező médianapirendje.

Abban is biztosak lehetünk, hogy

ha Bloomberg rosszabbul szerepel Bidennél, akkor hatalmas nyomás lesz rajta, hogy hagyja ott a versenyt,

és álljon be párszázmillió dollárral a riválisa, Biden mellé, hogy ne osztódjanak a mérsékelt szavazatok Bernie Sanders ellenében. 

Kit választ a Dél?

Szuperkedden számos déli állam is szavaz: Alabama, Arkansas, Tennessee, Oklahoma, Észak-Karolina, Virginia, melyek demográfiailag nagyon különböznek az átlagos demokrata bázis összetételétől: átlagosan feleannyi fehérbőrű szavazó él ezekben az államokban, mint  máshol, és kétszer annyi fekete, mint egyébként. Ezenkívűl vallásosak és alacsonyabb a jövedelmük is: bár

ez akár Bernie Sanders javára is billenthetné a mérleg nyelvét, tudni kell, hogy a latinó és fekete kisebbségek tendenciózusan konzervatívabbak, mint a fehér demokraták – de egyúttal nagyon hűségesek is a párthoz.

Ezért délen mindenhol Bloomberg vagy Biden vezet a közvélemény-kutatások alapján. Bernie Sanders és Elizabeth Warren szerencséjére ezek az államok „csak” 393 delegáltról döntenek, ami bár sok, de ha máshol jól szerepelnek, nem eszenciálisak a jelöltséghez – de egy novemberi győzelemhez már annál inkább...

Hazaviszik a munkát

Valódi pikantériája az idei szuperkeddnek, hogy a hétfőn kilépett Amy Klobuchar, valamint a versenyben lévő Elizabeth Warren és Bernie Sanders szenátorok államaiban is előválasztásokat tartanak. Sanders könnyűszerrel meg fogja nyerni a hazai, azaz a vermonti versenyt, és ha nem történik nagy változás, Elizabeth Warren elől is elviszi Massachusettset. Ez nagyon ciki lenne Warrennek:

képzeljük el, ha valaki az Egyesült Államok elnöke szeretne lenni, de még a saját államát sem tudja meggyőzni arról, hogy ő a megfelelő jelölt. Ez olyan mintha az emberre még a családja sem szavazna. Egy ekkora pofonba készül beleszaladni Elizabeth Warren,

jelenleg ugyanis öt és fél százalékkal vezet előtte Sanders. Egy ugyanilyen leégés elől ugrott ki Amy Klobuchar, Minnesota szenátora is: bár vezetett Sanders előtt abban az igen kevés nyilvános közvéleménykutatásban, amik kijöttek Minnesotából, az előnye közel sem volt elsöprő, ahhoz képest, hogy a saját államáról van szó. 

Ne gondoljunk a legrosszabbra, ha nincsenek rögtön eredmények

A résztvevő államok méretei és a levélszavazatok miatt kedd este még nem lesz mindenhol végleges eredmény, Kaliforniában például 2018-ban hetekbe került, mire elérték a szászázalékos feldolgozottságot (de azért becslések persze lesznek). Ráadásul a nyugati államokban (Kalifornia, Colorado, Utah) egyre népszerűbb a levélben szavazás: van, ahol a választók hatvan százaléka postán szavaz, ezeket a voksokat pedig időigényesebb összeszámolni. 

Összességében tehát Bernie Sandersnek komoly esélye van, hogy behozhatatlan előnyre tegyen szert a szuperkedden, ám Joe Biden hirtelen felívelt csillaga ezt lelassíthatja, aminek eredménye egy nyílt jelölőkongresszus lehet, ha az előválasztásokon egyetlen jelöltnek sem sikerült megszereznie a delegáltak abszolút többségét. 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Győri Boldizsár január közepe óta az előválasztások aktuális helyszíneiről tudósítja az Azonnalit a Sanders-kampány tagjaként.

Győri Boldizsár
Győri Boldizsár az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek