+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 2. hétfő, 21:33
A mai izraeli választások első exit-poll eredményei szerint a tavalyi két voksoláshoz hasonló szoros eredmény lesz Benjamin Netanjahu blokkja és a balközépnek nevezett jobbközép között. Netanjahu jelenleg egy mandátumra van a többségtől, de az is döntő lehet, kihez áll az oroszajkúakat képviselő párt.

Mivel a tavaly áprilisi választást Benjamin Netanjahu megnyerte, de nem tudott többséget szerezni mégsem, ősszel ismét választás volt Izraelben. De a kérdést, hogy Netanjahuval mi is legyen, ez se döntötte el. Ezért most kevesebb, mint egy éven belül harmadszorra is szavaznak az izraeliek, a kedvük pedig láthatóan nem ment el, mert

 

húsz éve nem volt ilyen magas a részvétel, mint most.

 

A legfrissebb exit-poll eredmények, amelyeket többek között a Haaretz napilap tett közzé az urnazárás után, arra engednek következtetni, hogy talán lesz még majd egy negyedik voksolás is. Ugyanis a helyzet nagyon úgy fest most is, mint tavaly már kétszer:

 

Netanjahu blokkja egy hellyel le van még maradva a többségtől, de vele szemben meg pláne nincs többség.

 

Ha Netanjahuéknak most összejön a 60 mandátum (ami éppen a 120 fele, azaz eggyel kevesebb, mint a többség), az az ellenzék megosztottsága esetén jelentheti azt, hogy Netanjahu miniszterelnök maradhat, elvégre hiába lenne a vele szembenállóknak is 60 mandátumuk, ott nem tudnak kialakulni egység. Ez az eredmény még nem többség Netanjahunak, de

 

a Jerusalem Post már azt írja címében: Netanjahu megverte Gantzot, az ellenjelöltet.

 

A Haaretz szerint a Netanjahu-féle blokk győzelmének legnagyobb vesztese az izraeli jogállam lesz, ugyanis ezesetben a Likud véghez tudja vinni a bírói függetlenséget érintő reformterveit. Nem mellékes, hogy ha Netanjahunak nem sikerül még jövő hétig gyorsan visszakerülnie teljes jogú miniszterelnöknek, akkor egy korrupciós ügy miatt megindul ellene a büntetőeljárás.

 

Miért kellett harmadszorra is szavazni?

 

Netanjahu, aki először 1996-ban lett miniszterelnök, és 2009 óta megszakítatlanul tölti be a pozíciót, azért vesztette el hatalmi hátterét, mert szétesett mögötte az eddigi jobboldali cionista egység.

 

Netanjahunak sikerült korábban eme szerteágazó tábort egybegyűjteni, azaz ultraortodoxok (akik csak az előjogaikért szoktak harcolni), vallásos cionisták és főleg oroszajkú, vallástalan cionisták álltak oda az eredetileg a lenézett, szefárd (keleti) alsó középosztály pártját jelentő Likud mögé.

 

De mivel Avigdor Liebermann, az orosznyelvűek vezére, megelégelte, hogy az ultraortodoxoknak nem kell katonáskodni meg állami iskolába járna (de szociális segélyt kapnak), kijelentette: csak olyan kormányba száll be, amely ezen előjogokat felszámolja. Ezzel pedig egy csapásra vége lett a Netanjahu mögötti egységnek, elvégre a likudos miniszterelnök mégsem szakíthat maga is a lassan a társadalom ötödét kitevő ultraortodoxokkal, akik közül amúgy egyesek el se ismerik Izrael államát, mert annak világias létrejöttét istenkísértésnek tartják (a szociális segélyét persze elismerik).

 

Azaz amikor a választásokon az a kérdés, hogy tud-e maradni Benjamin Netanjahu a kormányfő, a Likud mellett a szefárdok és az askenázik ultraortodox pártjait, valamint a vallásos (de nem ultraortodox) cionista Jaminát számolják össze – ez pedig jelenleg 60 mandátumot jelentene Netanjahunak a 120-ból.

 

Ki válthatná Netanjahut?

 

Az ellentábort balközépnek szokás hívni, pedig annak élén az askenázi jobbközép, cionista elit által támogatott Kékfehérek állnak, az ő kormányfő-jelöltjük Benny Gantz tábornok. Annak ténye, hogy a hadseregből jön, és a párt maga is jól beágyazott katonai körökbe, nem csak az elitista jellegét, de jobboldaliságát is mutatja.

 

Öhozzá számolják azonban a balközép és arab nacionalista pártokat tömörító Arab Közös Listát, amely idén is történelmi harmadik helyet szerezhet a két nagy után, valamint az Izraelben teljesen marginálissá vált baloldali pártok koalícióját (ebben indul a mára törpepárttá vált Munkapárt is), de nekik hat-hét helyre van csak esélyük.

 

A két blokk között pedig ott van Liebermann, aki a felmérések szerint elszámolhatta magát, mert a szavazók nem látszanak jutalmazni kifarolását Netanjahu mögül.

 

Ha ma este nem lesz még egy mandátuma a Netanjahu-tábornak – vagy nem lesz elegendő a 60 mandátum majd a kormányalakításkor –, akkor

 

megismétlődhet persze a tavalyi őszi helyzet is: Netanjahunak, de ellenfeleinek se sikerül kormányt alakítani.

 

A Lieberman által proponált nemzeti egységkormány a Likud, a Kékfehérek és őközötte ugyanazon a kérdésen menne szét, ami miatt harmadjára is szavazniuk kellett az izraelieknek: Mi legyen Netanjahuval?

 

NYITÓKÉP: 2015-ös Likud-plakát / Wikipedia

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Élő oltási számláló, oltási terv, és lényegében minden felmerülő kérdés-válasz megtalálható a török állami koronavírus-tájékoztató oldalon.

Múlt szombaton az esemény két főszponzora is bejelentette: az emberi jogsértések miatt nem támogatja a vb-t, ha azt Belarusz rendezheti meg.

Szőczi Árpád Berlinben élő magyar-kanadai újságíró az M1 állami televízió nemzetközi adásának bemondója, otthon pedig a DW-nek dolgozik.

Németországban semmi nem utal arra, hogy ezt az évfordulót különösebben komolyan vennék.

A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.

Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.

Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás