Exit-poll: Netanjahu legyőzte az ellenfelét, egy mandátumra van a teljes győzelemtől

Szerző: Techet Péter
2020.03.02. 21:33

A mai izraeli választások első exit-poll eredményei szerint a tavalyi két voksoláshoz hasonló szoros eredmény lesz Benjamin Netanjahu blokkja és a balközépnek nevezett jobbközép között. Netanjahu jelenleg egy mandátumra van a többségtől, de az is döntő lehet, kihez áll az oroszajkúakat képviselő párt.

Exit-poll: Netanjahu legyőzte az ellenfelét, egy mandátumra van a teljes győzelemtől

Mivel a tavaly áprilisi választást Benjamin Netanjahu megnyerte, de nem tudott többséget szerezni mégsem, ősszel ismét választás volt Izraelben. De a kérdést, hogy Netanjahuval mi is legyen, ez se döntötte el. Ezért most kevesebb, mint egy éven belül harmadszorra is szavaznak az izraeliek, a kedvük pedig láthatóan nem ment el, mert

húsz éve nem volt ilyen magas a részvétel, mint most.

A legfrissebb exit-poll eredmények, amelyeket többek között a Haaretz napilap tett közzé az urnazárás után, arra engednek következtetni, hogy talán lesz még majd egy negyedik voksolás is. Ugyanis a helyzet nagyon úgy fest most is, mint tavaly már kétszer:

Netanjahu blokkja egy hellyel le van még maradva a többségtől, de vele szemben meg pláne nincs többség.

Ha Netanjahuéknak most összejön a 60 mandátum (ami éppen a 120 fele, azaz eggyel kevesebb, mint a többség), az az ellenzék megosztottsága esetén jelentheti azt, hogy Netanjahu miniszterelnök maradhat, elvégre hiába lenne a vele szembenállóknak is 60 mandátumuk, ott nem tudnak kialakulni egység. Ez az eredmény még nem többség Netanjahunak, de

a Jerusalem Post már azt írja címében: Netanjahu megverte Gantzot, az ellenjelöltet.

A Haaretz szerint a Netanjahu-féle blokk győzelmének legnagyobb vesztese az izraeli jogállam lesz, ugyanis ezesetben a Likud véghez tudja vinni a bírói függetlenséget érintő reformterveit. Nem mellékes, hogy ha Netanjahunak nem sikerül még jövő hétig gyorsan visszakerülnie teljes jogú miniszterelnöknek, akkor egy korrupciós ügy miatt megindul ellene a büntetőeljárás.

Miért kellett harmadszorra is szavazni?

Netanjahu, aki először 1996-ban lett miniszterelnök, és 2009 óta megszakítatlanul tölti be a pozíciót, azért vesztette el hatalmi hátterét, mert szétesett mögötte az eddigi jobboldali cionista egység.

Netanjahunak sikerült korábban eme szerteágazó tábort egybegyűjteni, azaz ultraortodoxok (akik csak az előjogaikért szoktak harcolni), vallásos cionisták és főleg oroszajkú, vallástalan cionisták álltak oda az eredetileg a lenézett, szefárd (keleti) alsó középosztály pártját jelentő Likud mögé.

De mivel Avigdor Liebermann, az orosznyelvűek vezére, megelégelte, hogy az ultraortodoxoknak nem kell katonáskodni meg állami iskolába járna (de szociális segélyt kapnak), kijelentette: csak olyan kormányba száll be, amely ezen előjogokat felszámolja. Ezzel pedig egy csapásra vége lett a Netanjahu mögötti egységnek, elvégre a likudos miniszterelnök mégsem szakíthat maga is a lassan a társadalom ötödét kitevő ultraortodoxokkal, akik közül amúgy egyesek el se ismerik Izrael államát, mert annak világias létrejöttét istenkísértésnek tartják (a szociális segélyét persze elismerik).

Azaz amikor a választásokon az a kérdés, hogy tud-e maradni Benjamin Netanjahu a kormányfő, a Likud mellett a szefárdok és az askenázik ultraortodox pártjait, valamint a vallásos (de nem ultraortodox) cionista Jaminát számolják össze – ez pedig jelenleg 60 mandátumot jelentene Netanjahunak a 120-ból.

Ki válthatná Netanjahut?

Az ellentábort balközépnek szokás hívni, pedig annak élén az askenázi jobbközép, cionista elit által támogatott Kékfehérek állnak, az ő kormányfő-jelöltjük Benny Gantz tábornok. Annak ténye, hogy a hadseregből jön, és a párt maga is jól beágyazott katonai körökbe, nem csak az elitista jellegét, de jobboldaliságát is mutatja.

Öhozzá számolják azonban a balközép és arab nacionalista pártokat tömörító Arab Közös Listát, amely idén is történelmi harmadik helyet szerezhet a két nagy után, valamint az Izraelben teljesen marginálissá vált baloldali pártok koalícióját (ebben indul a mára törpepárttá vált Munkapárt is), de nekik hat-hét helyre van csak esélyük.

A két blokk között pedig ott van Liebermann, aki a felmérések szerint elszámolhatta magát, mert a szavazók nem látszanak jutalmazni kifarolását Netanjahu mögül.

Ha ma este nem lesz még egy mandátuma a Netanjahu-tábornak – vagy nem lesz elegendő a 60 mandátum majd a kormányalakításkor –, akkor

megismétlődhet persze a tavalyi őszi helyzet is: Netanjahunak, de ellenfeleinek se sikerül kormányt alakítani.

A Lieberman által proponált nemzeti egységkormány a Likud, a Kékfehérek és őközötte ugyanazon a kérdésen menne szét, ami miatt harmadjára is szavazniuk kellett az izraelieknek: Mi legyen Netanjahuval?

NYITÓKÉP: 2015-ös Likud-plakát / Wikipedia

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek