+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 2. hétfő, 21:33
A mai izraeli választások első exit-poll eredményei szerint a tavalyi két voksoláshoz hasonló szoros eredmény lesz Benjamin Netanjahu blokkja és a balközépnek nevezett jobbközép között. Netanjahu jelenleg egy mandátumra van a többségtől, de az is döntő lehet, kihez áll az oroszajkúakat képviselő párt.

Mivel a tavaly áprilisi választást Benjamin Netanjahu megnyerte, de nem tudott többséget szerezni mégsem, ősszel ismét választás volt Izraelben. De a kérdést, hogy Netanjahuval mi is legyen, ez se döntötte el. Ezért most kevesebb, mint egy éven belül harmadszorra is szavaznak az izraeliek, a kedvük pedig láthatóan nem ment el, mert

 

húsz éve nem volt ilyen magas a részvétel, mint most.

 

A legfrissebb exit-poll eredmények, amelyeket többek között a Haaretz napilap tett közzé az urnazárás után, arra engednek következtetni, hogy talán lesz még majd egy negyedik voksolás is. Ugyanis a helyzet nagyon úgy fest most is, mint tavaly már kétszer:

 

Netanjahu blokkja egy hellyel le van még maradva a többségtől, de vele szemben meg pláne nincs többség.

 

Ha Netanjahuéknak most összejön a 60 mandátum (ami éppen a 120 fele, azaz eggyel kevesebb, mint a többség), az az ellenzék megosztottsága esetén jelentheti azt, hogy Netanjahu miniszterelnök maradhat, elvégre hiába lenne a vele szembenállóknak is 60 mandátumuk, ott nem tudnak kialakulni egység. Ez az eredmény még nem többség Netanjahunak, de

 

a Jerusalem Post már azt írja címében: Netanjahu megverte Gantzot, az ellenjelöltet.

 

A Haaretz szerint a Netanjahu-féle blokk győzelmének legnagyobb vesztese az izraeli jogállam lesz, ugyanis ezesetben a Likud véghez tudja vinni a bírói függetlenséget érintő reformterveit. Nem mellékes, hogy ha Netanjahunak nem sikerül még jövő hétig gyorsan visszakerülnie teljes jogú miniszterelnöknek, akkor egy korrupciós ügy miatt megindul ellene a büntetőeljárás.

 

Miért kellett harmadszorra is szavazni?

 

Netanjahu, aki először 1996-ban lett miniszterelnök, és 2009 óta megszakítatlanul tölti be a pozíciót, azért vesztette el hatalmi hátterét, mert szétesett mögötte az eddigi jobboldali cionista egység.

 

Netanjahunak sikerült korábban eme szerteágazó tábort egybegyűjteni, azaz ultraortodoxok (akik csak az előjogaikért szoktak harcolni), vallásos cionisták és főleg oroszajkú, vallástalan cionisták álltak oda az eredetileg a lenézett, szefárd (keleti) alsó középosztály pártját jelentő Likud mögé.

 

De mivel Avigdor Liebermann, az orosznyelvűek vezére, megelégelte, hogy az ultraortodoxoknak nem kell katonáskodni meg állami iskolába járna (de szociális segélyt kapnak), kijelentette: csak olyan kormányba száll be, amely ezen előjogokat felszámolja. Ezzel pedig egy csapásra vége lett a Netanjahu mögötti egységnek, elvégre a likudos miniszterelnök mégsem szakíthat maga is a lassan a társadalom ötödét kitevő ultraortodoxokkal, akik közül amúgy egyesek el se ismerik Izrael államát, mert annak világias létrejöttét istenkísértésnek tartják (a szociális segélyét persze elismerik).

 

Azaz amikor a választásokon az a kérdés, hogy tud-e maradni Benjamin Netanjahu a kormányfő, a Likud mellett a szefárdok és az askenázik ultraortodox pártjait, valamint a vallásos (de nem ultraortodox) cionista Jaminát számolják össze – ez pedig jelenleg 60 mandátumot jelentene Netanjahunak a 120-ból.

 

Ki válthatná Netanjahut?

 

Az ellentábort balközépnek szokás hívni, pedig annak élén az askenázi jobbközép, cionista elit által támogatott Kékfehérek állnak, az ő kormányfő-jelöltjük Benny Gantz tábornok. Annak ténye, hogy a hadseregből jön, és a párt maga is jól beágyazott katonai körökbe, nem csak az elitista jellegét, de jobboldaliságát is mutatja.

 

Öhozzá számolják azonban a balközép és arab nacionalista pártokat tömörító Arab Közös Listát, amely idén is történelmi harmadik helyet szerezhet a két nagy után, valamint az Izraelben teljesen marginálissá vált baloldali pártok koalícióját (ebben indul a mára törpepárttá vált Munkapárt is), de nekik hat-hét helyre van csak esélyük.

 

A két blokk között pedig ott van Liebermann, aki a felmérések szerint elszámolhatta magát, mert a szavazók nem látszanak jutalmazni kifarolását Netanjahu mögül.

 

Ha ma este nem lesz még egy mandátuma a Netanjahu-tábornak – vagy nem lesz elegendő a 60 mandátum majd a kormányalakításkor –, akkor

 

megismétlődhet persze a tavalyi őszi helyzet is: Netanjahunak, de ellenfeleinek se sikerül kormányt alakítani.

 

A Lieberman által proponált nemzeti egységkormány a Likud, a Kékfehérek és őközötte ugyanazon a kérdésen menne szét, ami miatt harmadjára is szavazniuk kellett az izraelieknek: Mi legyen Netanjahuval?

 

NYITÓKÉP: 2015-ös Likud-plakát / Wikipedia

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás