Nem kerültünk egy platformra Orbánnal, mi még több pénzt akarunk!

Szerző: Illés Gergő
2020.02.28. 14:38

Az uniós büdzsére vonatkozóan mondta ezt a Momentum-elnök, akit az ellenzéki kerekasztalt hirdető sajtótájékoztatóján arról is kérdeztünk: magyar pártnak drukkol-e a szombati szlovákiai választáson.

Nem kerültünk egy platformra Orbánnal, mi még több pénzt akarunk!

Az ellenzéki pártok belügyeiről szóló csatározások befejezésére szólított fel pénteki sajtótájékoztatóján Fekete-Győr András. A Momentum elnöke ugyanis úgy gondolja,

az ellenzék hitelességének árt a belháború, ezért víziókról szóló kerekasztal-tárgyalásokra hívják a pártokat.

A pártelnök úgy fogalmazott, az önkormányzati választásokon az ellenzéki pártokkal és a civil jelöltekkel együtt felhatalmazást kaptak a helyi kormányzásban való részvételre. Ezt a bizalmat pedig teljesítménnyel kell honorálni, jól kell kormányozni, gazdálkodni és képviselni az embereket.

Káros lenne a „testvérháború” és a listavita?

„Az elmúlt hetekben mégsem arról szóltak a hírek, hogy hogyan kormányoz közösen az ellenzék, hanem az egymással való viaskodásról, zsarolásról, erőfitogtatásról” – vélekedett Fekete-Győr, egyúttal türelemre intette a Demokratikus Koalíciót és a Magyar Szocialista Pártot, „azokat a pártokat, akik egymással testvérháborút folytatnak”.

„Nyugodjunk le” – üzente a két baloldali pártnak,

és bár érteni vélte, hogy 20-30 év alatt kialakulhatnak sérelmek pártok között, de szerinte, nem szabad hagyni, hogy „ez a testvérháború határozza meg az ellenzéki politikát”.

A DK egyébként Fekete-Győr sajtótájékoztatójára már péntek délután reagált: Barkóczi Balázs, a párt szóvivője szerint „nincs szükség az MSZP és a DK összebékítésére, hiszen a két párt között nincsen »testvérháború«”. Épp ellenkezőleg, szoros szövetségben működnek együtt, vélte Barkóczi, hozzátéve, hogy a Momentumnak pont az MSZP-vel van konfliktusa, „hiszen egymás ellen indítanak jelöltet a XIII. kerületi időközi választáson”. Az ügyben – melyről az Azonnali is részletesen beszámolt – a DK arra szólított fel, hogy simítsák el a konfliktust, hogy vasárnap egy közös jelölt vehesse fel a versenyt a Fidesszel szemben.

A Momentum elnöke ugyanakkor nemcsak az MSZP-ből Gyurcsányékhoz átszivárgó politikusokról és az ebből adódó feszültségekről szólt, hanem kijelentette: azt sem szeretné, hogy most szülessen döntés arról, hogy hány listán is induljon az ellenzék 2022-ben. Ezzel kapcsolatban most a DK és a Jobbik esett egymásnak, utóbbi párt elnöke, Jakab Péter például két listára terelné az ellenzéket két év múlva, Gyurcsányék pedig erről indítottak online konzultációt. Fekete-Győr szerint ezen kérdések túlságosan korán merültek fel, és a válaszok elhamarkodottak lehetnek, „vakrandiból pedig ritkán lesz aranylakodalom”.

Így pedig káros az, hogy „a múlt héten hét megszólalásból hat a politikai pártok belügyeiről, nem pedig az emberekről szólt” – fogalmazott. Később kérdésre hozzátette: az a vita nem jó 2020 elején, hogy hány listával induljon az ellenzék.

„Ezzel nyomasztani egymást anélkül, hogy tudnánk, mik a közös céljaink, teljesen földtől elrugaszkodott, időszerűtlen és kontraproduktív”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy „teljesen hidegen hagyja” az a kérdés jelenleg, hogy például Gyurcsány Ferenc neve szerepelhet-e majd az ellenzéki listán. „2020-at írunk, 2022-ben lesz választás, szóval a 2021-es évnek kell arról szólnia, hogy ki hol van a listán, hol ki indul el” – mondta.

De akkor miről szóljon 2020?

Fekete-Győr szerint arról, hogy az ellenzéki pártok megállapodjanak, milyen alapelvek mentén is fognak kormányozni 2022 után. Ennek érdekében a Momentum pedig „korszakváltó kerekasztalt” hirdetett az ellenzéki pártoknak a volt miniszterekből és államtitkárokból álló V21-csoport részvételével, amely moderálná az ellenzéki pártok vízióalkotó munkáját.

A Momentum-vezér kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg nincs aktív párbeszéd az ellenzéki pártok között arról, hogy hogyan is nézzen ki az Orbán-rendszer utáni Magyarország, és persze lesznek a pártok között vitás kérdések, például az eurozónához való csatlakozással kapcsolatban nem valószínű, hogy lesz konszenzus. De ezért is lenne szükség gondolkozni a víziókról, hiszen „akkor pártolnak majd az ellenzékhez a bizonytalanok, hogyha látják, hogy van egy közös cél.” A kerekasztalt pedig azért nem a Momentum szervezi, mert „az fair, ha olyan emberek moderálják a beszélgetést, akik az elmúlt harminc év kormányaiban fontos kormányzati pozíciót töltöttek be”.

A sajtótájékoztatón a csoport képviseletében megjelenő Balázs Péter volt külügyminiszter elmondta: örömmel vállalják a momentumos felkérést, de

„az asztal akkor szép, ha tényleg kerek”, és minden ellenzéki párt csatlakozik.

A V21-nek van is egy 21 pontból álló tervezete, amelyet szeretne a pártokhoz eljuttatni. A V21 másik társelnöke, a korábbi jegybankelnök Bod Péter Ákos hozzátette, majd húsvét után elindulhat egy gondolkozási folyamat a pártok között. Szerinte ezzel olyan közös alapot lehetne létrehozni, melynek mentén a pártok nemcsak taktikailag tudnak együttműködni, hanem közösen tudnak döntéseket is hozni.

FEKETE-GYŐR ANDRÁS (B) BALÁZS PÉTERREL (K) ÉS BOD PÉTER ÁKOSSAL (J) A MOMENTUM MOZGALOM PÉNTEKI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁN.

Nem értünk egyet Orbánnal, mi még több pénzt akarunk!

Az Azonnali egyébként rákérdezett Fekete-Győrnél a sajtótájékoztatón: kinek drukkol a Momentum a szombaton esedékes szlovák parlamenti választásokon? Emlékezetes módon ugyanis a Momentum elnöke a román elnökválasztás idején nem a magyar Kelemen Hunor, hanem az európai szövetséges USR jelöltje, Dan Barna mellett állt ki, így kíváncsiak voltunk arra, hogy most az európai szövetséges Progresszív Szlovákia-Spolu pártszövetségnek, vagy esetleg a magyar listák egyikének, a Most-Hídnak vagy az MKÖ-nek drukkol. Az Azonnalinak Fekete-Győr elmondta:

nem az MKÖ-vel és a Híddal szemben támogatják a Progresszív Szlovákiát, hanem szeretnék, ha az európai szövetséges kormányon lenne.

Hozzátette: a PS listáján sok felvidéki magyar politikus indult el, ráadásul a párt arra is ígéretet tett, hogy kormányra kerülésük esetén biztosítják majd a kettős állampolgárságot, így a magyar állampolgárságot szerzett felvidéki magyarok visszakaphatnák szlovák állampolgárságukat is. Ugyanakkor Fekete-Győr szerint „nagyon jó lenne, ha a Híd és egyéb más magyar pártok is részt tudnának venni a kormányzásban”.

Arra is rákérdeztünk: hogyan érné el a Momentum az uniós nettó befizető tagállamoknál azt, hogy ne az európai nemzeti jövedelem (GNI) 1, hanem 2 százalékát fizessék be az uniós büdzsébe. Sok nettó befizető ugyanis görcsösen ragaszkodik az 1 százalékhoz, ráadásul még az EU-s büdzsé tárgyalási alapjától leginkább elrugaszkodott Európai Parlament is 1,27 százalékot követel „csak”. A Momentum elnöke viszont pár napja egy videóban arról beszélt, az lenne az optimális, ha az EU-tagállamok megdupláznák a befizetéseiket. Fekete-Győr most elmondta, a jelenlegi büdzsé Nagy-Britannia kiesésével „nem tudná fedezni az Európa előtt álló világméretű kihívásokat”, nem jutna elég pénz klímavédelemre és kutatás/fejlesztésre sem.

A pártelnök leszögezte: ambiciózus célokban gondolkoznak, de akkor sem lesznek bánatosak, ha végül 1,3 százalék lesz a vége, mivel „még az is jobb, mint az 1 százalék”. Visszakérdeztünk: akkor egy platformra került a Momentum a szintén 1,3 százalékot követelő Orbán Viktorral?

„Annyiban nem, hogy mi két százalékot javaslunk, tehát több pénzt szeretnénk ezzel elérni”

– fogalmazott.

KÉPEK: Illés Gergő / Azonnali

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek