+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2020. február 27. csütörtök, 16:30
Önkezű leszámolás zajlik éppen a Jakab Péter vezette Jobbikon belül, vagy épp ellenkezőleg, most szabadul meg a párt az utolsó kerékkötőitől? Erre próbált választ keresni az Azonnali a nemrég kilépett Szávay István történetén keresztül, legnagyobb meglepetésünkre végül Vona Gáborhoz jutottunk.

Hogy a siker felé vezető kemény rögös utat járja-e, vagy haldoklóként az utolsókat rúgja a Jobbik, azt az idő fogja eldönteni. Ami viszont tény, az az, hogy Jakab Péter, az újdonsült Jobbik-elnök minden pártbeli riválisát legyőzte. De miért pont a „Szávay-klán” lett a fő ellenség? Az Azonnali több Jobbikhoz köthető szereplővel is beszélt, hogy összerakjuk, mi is történt.

 

Végy egy mélypontján lévő, lendületét vesztett pártot

 

Miután 2018-ban a Fidesz újabb kétharmados győzelmet aratott az országgyűlési választásokon, a párt elnöke, addigi legfontosabb politikusa, a Jobbikot a szélsőjobbról a néppártosodás irányába terelő Vona Gábor nem csupán lemondott pártelnöki posztjáról, hanem egyenesen visszavonult a civil szférába, vlogger lett. Vagyis adott volt egy magát a választási kampányban kormányváltó erőnek mondó, ám ehhez képest hoppon maradt párt – a Jobbik 19,06 százalékot kapott –, amely a választás előtt többszázmillió forintos büntetést is kapott az Állami Számvevőszéktől.

 

Ha ez nem lenne elég, a párton belüli radikális vonal és a néppárti irány között is éles törésvonal feszült, így nagyon nem volt mindegy, ki lesz az új pártelnök Vona Gábor után. Ez végül a néppártosodás mellett elkötelezett Sneider Tamás lett annak ellenére is, hogy neki is bőven voltak szélsőséges elemek a múltjában. Toroczkai László ásotthalmi polgármester vezetésével a párt radikális szárnya kivált, és megalapította a Mi Hazánk Mozgalmat.

 

Sneider vezetése alatt a párt ugyan életben maradt, ám növekedni nem tudott. Sőt: a tavaly májusi EP-választáson tragikusan, a 2014-es eredményhez képest 8,33 százalékpontot csökkenve 6,34 százalékot ért el, így a korábbi három helyett mindössze egy EP-képviselőjük lett. Ám eközben a Jobbik egyik politikusa egyre népszerűbbé vált nemcsak a párt szimpatizánsai, de a teljes ellenzéki térfél támogatói között, miután a parlamentben folyton kemény felszólalásokat intézett Orbán Viktorhoz.

 

Ő Jakab Péter, aki a párt országos szóvivője volt 2016 óta. Ugyan úgy tudjuk, neki korábban nem voltak elnöki ambíciói, de idővel szinte az egész párt belátta, így ő maga is: rajta kívül nincs más, így neki kell elvállalnia a Jobbik vezetését.

 

Teljes bizalmat kapott a párt utolsó reménye

 

A Jobbik parlamenti frakciójának vezetését az EP-választás után a magát Brüsszelbe áttevő Gyöngyösi Mártontól átvevő Jakab bele is ment ebbe, az elnöki poszt elvállalását viszont feltételekhez kötötte, ám ezeket tavaly ősszel még leszavazták a párt országos választmányi ülésén. A politikusból így csak idén január 25-én lett pártvezető, ám emellé egy fontos korábbi kérése is teljesült: csak és kizárólag azokat az alelnököket választották meg az elnökségbe, akiket ő akart. 

 

JAKAB PÉTER A JOBBIK FRAKCIÓVEZETŐI IRODÁJÁBAN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

 

Utólag viszont kiderült, amit már menet közben is lehetett sejteni: a párton belül kőkemény harcok dúltak.

 

Kiszivárgott ugyanis Jakab Péternek a párt tisztújításán elmondott beszéde, amiben keményen támadta az egyik Jobbik-alapítót: Szávay Istvánt és körét. Jakab szerint azt is Szávay Istvánnak lehetett köszönni, hogy tavaly ősszel – amikor a Jobbik választmánya még nem fogadta el Jakab feltételeit az elnöki poszthoz – őt megpuccsolták, és állítása szerint Szávay „több esetben elismerte képviselőtársainak, hogy minden úgy alakult azon a választmányin, ahogy ő tervezte”. Jakab arról is beszélt, „Szávay-klán” is létezik, és megnevezte azokat az alelnökjelölteket, akik bár elindultak, de nem kíván velük dolgozni. Köztük volt Stummer János, Bencsik János, Gyüre Csaba, Varga-Damm Andrea és Fazakas Attila.

 

„Ezt a pártot temetni már nem én fogom, azt meghagyom Szávay Istvánnak és HÖK-ös bandájának, és ha kell, még ma le fogok mondani az elnöki pozícióról” – ígérte akkor Jakab Péter.

 

Erre nem kellett sort keríteni, ugyanis a tisztújító kongresszuson csak azokat az alelnökjelölteket választották meg, akiket Jakab szeretett volna. Miután Jakab kiütéses győzelmet aratott, a párt új vezetősége elkezdte szépen sorban elküldeni azokat a jobbikos munkatársakat, akik szerintük nem dolgoztak elég jól. Azt, hogy jelentős személyi változások következnek, Jakab se rejtette véka alá: már a megválasztását kihirdető sajtótájékoztatón arról beszélt, érdemelvű pártnak kell lennie a Jobbiknak, mindenkinek meg kell adni az előrejutás lehetőségét, aki tehetséges.

 

Keménykezű fellépés vagy egyenesen tisztogatás?

 

Az egész vége az lett, hogy nemcsak, hogy Jakabék kezdték el elküldeni az embereket, de voltak olyanok is, akik inkább önként álltak fel. Így mind Bencsik János, a Szávay István parlamenti mandátumát tavaly télen átvevő budapesti Jobbik-elnök, mind pedig Szávay István elhagyták a pártot. Míg Szávay nem kívánta döntését indokolni, addig Bencsik keményen fogalmazott:

 

szerinte a Jobbik tisztújító kongresszusán Jakab Péter és Gyöngyösi Márton politikai bosszúhadjáratot hirdetett mindazok ellen, akik nem az ő csapatukat erősítették.

 

Indoklása szerint azért is lépett ki, mert a párt február ötödikei frakcióülésén maga Jakab jelentette ki, hogy a továbbiakban nincsen szükség nemzetpolitikai és emlékezetpolitikai témákra, mert ezek megosztóak és akadályozzák a baloldali szavazóknak való megfelelést. Jakab ezt később az Alfahírnek, a Jobbik lapjának – amely Szávay távozásáról eleve be se számolt – cáfolta.

 

Hatalom, pénz, kevés munka?

 

Szávay István a párt egyik alapítójaként fontos figurája volt a Jobbiknak. Bár tavaly januárban lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, miután egy hangfelvétel szerint azzal viccelődött, hogy megütött egy zsidó nőt, gyakorlatilag ő volt a párt egyik budapesti főtárgyalója a tavalyi önkormányzati választások előtt, ő egyeztetett a többi ellenzéki párttal, de fontos szereplő volt a Szávayval az említett HÖOK-os időkből jó viszonyt ápoló Bencsik János is, a párt budapesti elnöke. Szávay István mellett testvére, Szávay László is a Jobbikban politizált, ő felelt a párt értelmiségi holdudvarának megszervezéséért. 

 

SNEIDER TAMÁS (BALRÓL A 3.), A VONA UTÁNI ÁTMENET ELNÖKE ÉS GYÖNGYÖSI MÁRTON (BALRÓL A 4.) EP-KÉPVISELŐ A JOBBIK TAVALYI ÉVADNYITÓJÁN. FOTÓ: BAKÓ BEA

 

Az általunk megkérdezettek szerint Jakabéknak az volt a Szávayékkal kapcsolatban kommunikált problémája, hogy azon túl, hogy Jakab szerint megfúrta a megválasztását még tavaly, úgy ítélték meg,

 

Szávayék leginkább saját hatalmuk megtartásán munkálkodtak, így például azon, hogy az ő embereik kerüljenek pozícióhoz és pénzhez, miközben emögött már nem volt valós teljesítmény, így gyakorlatilag elvették a teret azoktól a munkatársaktól, akik rengeteget dolgoztak.

 

Más azt a kifogást vetette fel: nem voltak világosak Szávayék politikai céljai. 

 

Szávay egyébként anno már Vona Gábornak sem volt a szíve csücske, ugyanis Vona még 2016-ban, mikor Szávay is újraindult az alelnöki posztért, kijelentette: mások mellett őt is meg fogja vétózni. Végül Szávay inkább el sem indult az alelnöki posztért. Később az ügyről úgy nyilatkozott az Azonnalinak adott nagyinterjújában 2018-ban: „Elfogadtam Vona Gábor döntését, mert megvolt a joga ahhoz, amit tett. Sőt, még segítettem is neki a helyzet konszolidálásában, ha magamban nem is értettem vele feltétlenül egyet számos más döntésben sem. A belső harc lehetősége (…) tehát fel sem merült.”

 

Jakab egyébként annyit reagált Szávay távozására az ATV-ben: a tisztújítást megelőzően voltak vitái Szávayval, de miután megválasztották a Jobbik elnökének, mindenkivel közölte, hogy a munkájuk alapján fogja őket megítélni. Korábban az Azonnalinak azt állította Jakab: Szávayra is vonatkozik a tiszta lap.

 

Bizarr szávayzásnak indult, sorosozás lett belőle?

 

Akik viszont nem Jakabék köréhez tartoznak, azok közül volt, aki úgy látta: ugyan Szávay nem volt jelentéktelen ember, hiszen egyetemi és értelmiségi kapcsolatai révén sok embert hozott a pártba, de szürke eminenciásnak semmiképpen sem lehetett tekinteni. Ugyan a párt profitált a kapcsolataiból, de nyilván emiatt sokan féltékenyek is voltak rá. Vagyis szerinte Szávayék kérdését egyszerűen túlparázták Jakabék, akik idővel paranoiássá váltak. 

 

Más egyenesen úgy fogalmazott:

 

Szávay István lett a Jobbik Soros Györgye.

 

Ő úgy látta, Szávayékból másfél éve kezdtek mesterségesen „Sorost” gyártani, a Szávay-klán kifejezést pedig többnyire a Vona korábbi köreihez tartozók hangoztatták. Forrásunk szerint ez a kifejezés annyit jelentett, hogy Szávay Istvánt és körét felruházták olyan képességekkel, tulajdonságokkal, amelyekkel nem rendelkeznek valójában. Szerinte eleinte ez az egész szávayzás eléggé bizarr és érthetetlen volt a régi tagok számára, sőt: inkább félreértésnek tűnt.

 

Ám az újabb tagokkal és az újabb munkatársakkal könnyebb volt elhitetni, hogy Szávay és köre a mumus, és a régi hökös csapatból összenőtt baráti körrel ők állnak a Jobbik fejlődése útjában.

 

Forrásunk szerint utólag visszagondolva ez nem egy jóindulatú tévedés volt részükről, hanem egy tudatosan felépített terv. És hogy miért? Mert véleménye szerint a cél a párt teljes balra tolása, ehhez pedig nincs szükség sem a régi, nemzeti érzelmű tagságra, sem pedig nemzeti érzelmű régi munkatársakra sem. 

 

SZÁVAY ISTVÁN 2018 OKTÓBERÉBEN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

 

Azt egyébként, hogy Szávayék valamilyen módon a Fidesszel játszottak volna össze, gyakorlatilag még olyan Jobbik-közeli szereplő is kizárta, aki szimpatizál Jakabékkal.

 

Pozitívnak látta Szávayék összetartását

 

Szávayék kapcsán – a Jakab Péter ellen elnökjelöltként tavaly ősszel még igen, januárban viszont már nem induló – Varga-Damm Andrea úgy fogalmazott az Azonnalinak egy háttérbeszélgetésen még januárban, közvetlenül a tisztújítás után: klán nem volt, de tény, hogy volt egy személyi kör, akik eredendően valóban az ELTE hallgatói önkormányzatában dolgoztak együtt, majd belőlük sokan bekerültek a Jobbik ifjúsági szervezetébe, végül pedig a pártba. Varga-Damm szerint vitathatatlan, hogy amellett, hogy a pártot segítették, egymást is támogatták a párton belül.

 

Igaz, szerinte ez nem úgy történt, hogy másokat kizártak volna, „mert volt elég hely”, csak az volt érzékelhető, hogy ők mind elvi szinten, mind a mindennapi munkában segítették egymást.

 

„Én ezt egy nagyon pozitív dolognak tartottam, mert a politika színpadán az összetartás hosszú távon nem jellemző” – mondta még Varga-Damm. Hozzátette: egy közös jellemzőjük mindenképp volt: a feladás nélküli nemzeti elkötelezettség, az eredeti Jobbik-alapértékekhez görcsösen ragaszkodtak. „Én azt gondolom, ennek volt oka, mert meg kell különböztetnünk magunkat a politika porondján a többiektől.”

 

Varga-Damm Andrea mostani megkeresünkre viszont azt reagálta: ő inkább a pártvezetőségre szeretné bízni, hogy ezekre a kérdésekre reagáljon. 

 

Többen Vona Gábort sejtik a háttérben

 

Azon szereplők közül, akikkel beszéltünk, és nem Jakab Péter belső köréhez köthetőek, többen felvetették:

 

egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy valójában Vona Gábor áll a háttérben, és még továbbra is ő a meghatározó a párt irányvonalát tekintve.

 

Volt, aki példaként azt hozta fel: nemsokra rá, hogy Vona kijelentette, az ellenzéknek 2022-ben két külön listán kellene indulnia, ugyanerről kezdett beszélni Jakab Péter is, míg más szerint a mostani elnökség összetétele sem független Vonától. Az egésznek pedig az lenne a kifutása, hogy Vona Gábor lehetne a Jobbik listájának miniszterelnök-jelöltje, ám már pártok feletti, független civilként.

 

„Valahol legyezgeti a hiúságomat, ha valakik még két év után is minden mögött engem sejtenek”

 

– nyilatkozta erről az Azonnalinak Vona Gábor, aki már maga is hallott ilyen felvetéseket saját szerepével kapcsolatban. Szerinte viszont szimplán annyiról van szó, hogy – nem a háttérben, hanem nyilvánosan – számtalanszor elmondta a véleményét, mi szerint támogatja Jakab Pétert, és örült annak, hogy elnök lett. „A többi dologhoz nekem nincs közöm. Ha valaki megkérdezi a véleményemet, elmondom neki, segítem az álláspontommal, de nem veszek részt a Jobbik belső háborúiban, és nem is kívánok ez ügyben nyilatkozni sem.”

 

VONA GÁBOR VOLT JOBBIK-ELNÖK, IMMÁRON VLOGGERKÉNT. FOTÓ: BAKÓ BEA

 

Ugyan Vonának sok mindenről van véleménye, de már nem tartaná elegánsnak megosztani, hiszen kilépett a pártból, a maga útját járja, „ennyi”. A kérdésre, hogy jó irányba tart-e a párt az új vezetés óta, azt mondta, még nem telt el annyi idő, hogy meg lehessen ezt jósolni, „most még a tisztújítás utódvédharcait látom”, vagyis szerinte egy fél év múlva lehet bármilyen véleményt formálni. Arról pedig, hogy Szávayék szerinte inkább pozitív vagy negatív szereplői voltak-e a Jobbiknak, nem kívánt nyilatkozni. Végül a kérdésre, hogy ha a Jobbik tényleg külön listán indulna, és felkérné őt miniszterelnök-jelöltnek 2022-ben, akkor mit mondana, úgy felelt: nem vállalná. 

 

Szerettük volna a két főszereplő, Jakab Péter és Szávay István nyilatkozatát is kérni a cikkhez, ám egyikük sem kívánt élni a lehetőséggel.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

Azt kérik, hogy halkabb legyen a háttérzene is a járvány alatt.

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás