+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. február 26. szerda, 16:10
Elsőként nyúltak szavazatokért a pöce mélyére, az elmúlt négyéves teljesítményük viszont mindössze a bűnbánásból állt. De mit veszít a Jobbik széthullásával a magyar politika?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Bár az elmúlt hetek a koronavírusról szóltak, és a következők is arról fognak szólni, azért érdemes kicsit elmerengeni rajta, hogy a kertek alatt közben megtörténik a magyar politika aktuális hajókatasztrófája is: a Jobbikból februárban kilépett például a párt egykori budapesti elnöke, az egyik alapítója, a debreceni alapszervezeti elnök, és tavaly októberben kilépett maga Vona Gábor is, aki bár 2018 óta nem pártpolitizál, azért az emberek fejében továbbra is ő maga volt a Jobbik.

 

A kilépések különösen annak fényében tűnnek durva veszteségnek, hogy a 2016 óta vadul néppártosodó társaság az elmúlt két évben átment egy szakadáson, most pedig Jakab Péter pártelnökké válásával forrósodott fel a buli, hiszen egy kiszivárgott hangfelvételen ő maga emlegetett ellenséges klánokat a környékén.

 

Hirtelen olvasva akár még elszomorító is lehetne, hogy a magyar ellenzék egyetlen jobboldali képviselője is rálépett az LMP-i útra, és saját magát darálja be, de elnézve a párt 2006 óta igazán széles közönség előtt íródó történetét, azért kicsit árnyaltabb a kép.

 

Arról persze lehet vitázni, melyik párt okozta a legtöbb kárt a rendszerváltás óta, jelentkező is van bőven (értsd: tulajdonképpen bárki, aki azóta bekerült a parlamentbe), de az minősítgetés nélkül is kijelenthető, hogy egyikük sem változtatott akkorát a politikán, mint a Jobbik.

 

Ez pedig súlyos örökség, hiszen ez az a párt, aminek köszönhetően beépült a mindennapokba a cigánybűnözés kifejezés, ők adtak politikai értelmet a masírozás szónak, az ő köreik miatt vált mindennapossá politikusok és újságírók telefonszámának nyilvánosságra kerülése, és az ő korábbi kedvenc online újságjuk tolja azt a mai napig, hogy a holokauszt igazából holokamu, a zsidók pedig fel akarják vásárolni Magyarországot. És igen, a Kárpátia zenekar sikereihez is van közük.

 

Talán ők jöttek rá leghamarabb, hogy bár a politika nagyon hasonló a reklámiparhoz, egy fontos különbség mégis van: ameddig egy Mercedesnek kifejezetten fontos, hogy magasan kvalifikált, tehetős és irigylésreméltó vásárlói körrel azonosítsák a terméküket, a politikában a legkínosabbnak tűnő szavazat is épp annyit ér, mint egy egyetemi docensé.

 

Ők pedig elsőként nyúltak büszkén a pöce mélyére, és egyesítették azokat, akikről a baloldal tudomást sem akart venni, az MDF és a Fidesz inkább félrenézett megjelenésükkor, Csurka István pedig már olyan öreg volt, hogy alig látta őket.

 

Azóta persze már átment a párt ezen-azon, és azt is megélhette a nagyközönség, hogy a kurucinfón még csak kvízrabbiként emlegetett Vágó István választási plakátjára is rákerült a logójuk 2019 őszén, de a párt örökségét valószínűleg örökre a fent említett dolgok jelentik.

 

Ezeket ugyanis nem lehet olyan egyszerűen lemosni, mint Orbán Viktor liberális múltját: ameddig ott azért be lehet dobni a „fiatal voltam és bohó” szöveget, ugyanez sokkal rosszabbul hangzik abban a formában, hogy „nem is olyan régen mi még a Magyar Gárdának mondjuk buzdító beszédet a cigánylakta falvakba vonulás előtt, de hát mindenki csinál bolondságot”. Hippinek lenni huszonévesen ugyanis még vállalható bolondériázás, nácinak lenni viszont sötét múlt.

 

Különösen érdemes figyelni, mi a már nem radikális Jobbik legnagyobb politikai teljesítménye: az, hogy egyre látványosabban megbánták bűneiket. Ezen kívül talán élő ember nem tudná megmondani, mit képviselt a párt az elmúlt négy évben azon kívül, hogy a Fidesz és baráti köre lopnak.

 

Nem mintha nem épülne erre az egyetlen állításra a magyar ellenzék maradéka is, de azért sokatmondó egy párt minősége, ha a kormánypárt jobbról kritizálását egyáltalán nem lehet megkülönböztetni a kormánypárt balról kritizálásától.

 

A párt története ezzel tökéletesen együtt haladt egykori elnökével: ahogy Vona Gábor nemzeti radikalizmus nélkül szép lassan belesüllyedt a semmitmondás mocsarába, úgy a Jobbiktól sem emlékezhetünk semmire pár múlttal való szembenézésen és Jakab Péter narancsos receptjein kívül.

 

De hát miért is van ez? Azért, mert a Jobbik bármit is mond, a politikai öröksége annyira erős, hogy tényleg csak akkor kapja fel az ember rájuk a fejét, amikor a „régi Jobbikot” képviselő figurák otthagyják az egészet. Ráadásul mindez épp akkor történik, amikor az új pártelnök először akar nyíltan leszámolni a párt régi jellemzőivel, és valamiféle, az ellenzéki összefogással kompatibilis néppárttá varázsolni az egészet.

 

Azt persze nem jelenthetjük ki 2022-ig, hogy a Jobbik haldokolna, de az EP-eredmények és a kilépések ismeretében azért tippelhetünk erre. De hasonlatosan a két évre mögéjük állt, szintén óriási bűnbánásban lévő Simicska Lajoshoz,

 

a Jobbik öröksége is hosszú ideig velünk marad akár a gyöngyöspatai romák kezelésével, akár azzal, hogy lehazaárulózunk mindenkit, aki szerintünk nem teljesíti a magyaros viselkedés kritériumait.

 

Olvass még több cikket Fekő Ádámtól az Azonnalin! Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

400 igen és 248 nem mellett az EP elfogadta a spanyol legfelsőbb bíróság kérését: felfüggesztik Carles Puigdemont és két katalán képviselőtársának a mentelmi jogát.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

A Fidesz Néppártból való távozásának sürgetése a jéghegy csúcsa az osztrák sajtó szerint.

Nyilvános bocsánatkérést is követelnek az oroszok azért, mert az EMA egy vezetője az orosz vakcina engedélyezésének elhalasztására szólította
fel az európai országokat.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás