+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Puzsér Róbert
2020. február 25. kedd, 10:10
A sodródásnak csak világháború, vagy olyan katasztrófa vethet véget, amelyről az emberiség egésze elhiszi, hogy a létében fenyegeti – ma azonban még sem az irracionális politikai és vallási gyűlölet, sem a klímakatasztrófa lehetősége nem éri el ezt a kritikus fokot.

Miről szólnak majd a húszas évek?​ Új sorozat indult az Azonnalin: a 2020-as éveket alakító emberek mondják el, merre megyünk ebben az évtizedben.​ A harmadik részben Puzsér Róbert cikkét közöljük.

 

Egyénnek és társadalomnak egyaránt súlyos kereszt az állandó bizonytalanság. Ami a huszonegyedik században zajlik, az minden bizonnyal az emberi történelem egyik legnagyobb krízise, de feltétlenül a nyugati civilizáció történetének legátfogóbb változása. A válság alapja erkölcsi, ennek nyomán kulturális, a gazdaság és a politika ismétlődő válságai pedig ebből következnek.

 

Vlagyimir Putyinok és Steve Jobsok korszaka zajlik

 

A világ drasztikusan átalakul, és nem látni, hogy a folyamatok merre tartanak. A fogalmak, melyekkel az ember az idők kezdete óta leírja a világot, értelmüket vesztik, a kultúra szövete feltöredezik, a társadalmak atomizálódnak, az emberiség rohamos ütemben szektásodik.

 

A krízis tárgya nem pusztán az, hogy mi a realitás, hanem hogy van-e:

 

a posztmodern kommunikációs térben virtuális kontinensek jönnek létre, ahol az értelmüket vesztett fogalmak jelentése tovább szűkül, hogy még kevésbé legyenek képesek leírni a valóságot.

 

Nemcsak a politikai, kulturális és szakmai tekintély ér egyre kevesebbet, de a teljesítmény és a minőség fogalma is rohamosan inflálódik. A világ egyre inkább csak paradoxonokkal írható le: az emberiség soha nem volt még ilyen gazdag, de soha nem volt még ilyen fokú a nyomor; soha nem volt még ilyen mértékű a szólásszabadság, de soha nem volt még ilyen hatékony a cenzúra; az ember soha nem moralizált még ennyit, de soha nem élt még ilyen etikátlanul.

 

Erős kezű apafigurák és életmódot diktáló vizionáriusok, Vlagyimir Putyinok és Steve Jobsok korszaka zajlik – az emberiség hozzájuk menekül, mert biztonságot és célt igényel.

 

E kornak már nincs egyetlen narratívája, mely leírja a világfolyamatokat – tucatnyi értelmezés verseng. Az ideológiák elbomlása által képződő űrt évszázados kulturális csomagokat képviselő, erőtől duzzadó vezetők identitásdemonstrációja tölti ki.

 

Új evangelizáció kellene

 

A sodródásnak csak világháború, vagy olyan katasztrófa vethet véget, amelyről az emberiség egésze elhiszi, hogy a létében fenyegeti –

 

ma azonban még sem az irracionális politikai és vallási gyűlölet, sem a klímakatasztrófa lehetősége nem éri el ezt a kritikus fokot.

 

Jelen körülmények közt a politikai, gazdasági, kulturális és médiaelit csak úgy tudná behúzni a féket, ha kommunikációs blöffök helyett érdemi cselekvésre, a tömegek kiszolgálása és kiszolgáltatása helyett azok döntéshozatalba való bevonására, identitáskonfliktusok felszítása helyett a feszültségek enyhítésére, a kultúra fogyasztásra szabása helyett a válság jellegének és mértékének feltárására szánná el magát.

 

Ha a demokratikus intézmények visszanyernék tartalmukat, ha az ökológiai szempont a politika fő szervezőjévé válna, ha a multinacionális részvénytársaságok mértéktelen hatalmának kontrollja megvalósulna, ha a korlátlan növekedés neoliberális doktrínáját sikerülne együttműködésen és szolidaritáson alapuló elvekkel felváltani, a krízis még megfékezhető volna.

 

Alapjaiban kell megváltoztatni az oktatást, a kultúrához való viszonyt és a szociális rendszert, felül kell vizsgálni a globális kizsákmányolás gyakorlatát, a személyes adatok és az intim szféra biztonságát. A párkapcsolatok lejáró szavatosságának és a női-férfi szerepek újrafogalmazásának kapcsán őszinteségen és együttérzésen alapuló, új diskurzus kell.

 

Egy reform nem elég: kritikus mennyiségű változásra van szükség minden területen – s mert a kultúra alapja a vallás, a fentiek újraalkotásának feltétele egy új evangelizáció volna.

 

Nem kéne örvendezni

 

Erre mekkora az esély? Nem tudom felbecsülni. Van rá az emberiségnek egy évtizede? Talán. Esetleg több – vagy kevesebb. Sejtelmem sincs. Mindenesetre a lesújtó tendencia mellett számos olyan folyamat is zajlik, amely kiutat mutathat.

 

Az első számú terület, ahol látványos átalakulás várható, a kultúra. Ennek számos ága jóformán szűz terület – hogy más példát ne említsek, a filmgyártás huszadik századi hagyatékát az elmúlt évtizedben a látványos és igénytelen franchise-hulladék jóformán a sárga földig gyalulta. A narratív filmek helyét tömegével vették át olyan sorozatok, melyek a huszadik századi tévésorozatok színvonalát minden tekintetben klasszisokkal múlják felül – az audiovizuális kultúra a mozivászonról a tévéképernyőre, a tévéképernyőről a számítógép-monitorra költözött.

 

A tömegkommunikáció demokratizálódott: a kulturális életben az internetes platformok révén számos autonóm szereplő jutott nyilvánossághoz – jelenlétük némileg ellensúlyozza a soha nem tapasztalt bulvárzsivajt. A játékok piacán egyre több az olyan termék, melynek megalkotása képes művészetnek látszani, s a legreménykeltőbb fejlemény mind közül a kereskedelmi televíziózás végzetes válsága: a tudat gyarmatosítására épülő üzleti modellnek nem lehet több hátra egy-két évtizednél.

 

A politikai életben is látszanak biztató folyamatok, mert bár tort ül a tetszés hullámain szörföző trollkurzus és a metoo absztrakt erkölcsét hirdető mártírkurzus, ugyanakkor előretörnek a zöld pártok,

 

s míg a baloldalon egyre több szó esik a részvénytársaságok adóterheinek növeléséről, a technológiai óriások feldarabolásáról és átfogó szociális reformokról, addig a jobboldalon továbbra is jelen van a jogállamot védő értékkonzervativizmus, s megfogalmazódik a kínai előretöréssel, a politikai iszlámmal, a demográfiai krízissel és a multikulturalizmus válságtüneteivel való szembenézés igénye.

 

Akárhogy is: a világvége továbbra is késik.

 

A globális léggömb tágulásának lehetséges mértékéről a durranás pillanatáig nem szerezhető konkrét ismeret. Ami most látszik: ez a lufi még fújható – de annyira azért nem kéne örvendezni, hogy bárki is elfelejtse, mekkora bajban van.

 

Puzsér Róbert kritikus, újságíró, műsorvezető, a Sétáló Budapest mozgalom arca. A 2020-as évekről szóló sorozatunk többi részét itt olvashatod.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás