+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szeghalmi Örs
2020. február 23. vasárnap, 09:47
A cél az lenne, hogy a korrupciós ügyei miatt zuhanó népszerűségű PSD pozícióit a lehető legtöbb helyen átvegye a PNL, ehhez kellenének előrehozott parlamenti választások. A manőversorozatban bőven benne van a bukás is.

Hétfőn próbálja meg megbuktatni magát az Orban-kormány Romániában.

 

A cél az, hogy ezt követően ismét elhasaljon, majd ezzel előrehozott parlamenti választást érjenek el.

 

Teljében van az eddig példátlan kísérletezés Bukarestben: mint arról már írtunk, most először indult el egy párt azon az úton, hogy előrehozott választásokon használja ki népszerűségét, és erősítse meg hatalmát. A Klaus Johannis államfő által kiemelten támogatott húzás kedvezményezettje a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) lenne. E párt már tavaly, az elnökválasztás előtt nem sokkal átvette a kormányzást a posztkommunista Szociáldemokrata Párttól (PSD), ám a PSD a parlamentben, valamint a helyi önkormányzatokban így is a legerősebb párt maradt. A cél az lenne, hogy a korrupciós ügyei miatt mégis zuhanó népszerűségű PSD pozícióit a lehető legtöbb helyen átvegye a PNL, ehhez kellenének előrehozott parlamenti választások.

 

Ennek útja pedig az, hogy ha hatvan napon belül kétszer megbukik a parlamentben egy beiktatást igénylő kabinet, így ugyanis a törvényhozás feloszlatható, és előrehozható a választás.

 

Rizikós, de belevágtak

 

Sokat kockáztat azonban ezzel a PNL, ugyanis körülbelül tíz százalékos plusznépszerűséget próbál most kamatoztatni, ami nem túl sok: közvélemény-kutatások szerint e tömörülés népszerűsége valamivel 30 százalék fölötti, míg a PSD-é a 20-as regiszter közepén mozog. Ráadásul egyébként is esedékes lenne az év végén a törvényhozási voksolás, Johannisék csak néhány hónappal tudnák azt előre hozni. Ez talán elég lehet ahhoz, hogy megelőzzék a PNL 10 százalékos előnyének elolvadását az év végére, és – sürgősen kihasználva a fórt – megszerezzék a kormányalakításhoz szükséges többség mellett a stabil parlamentit is, ellenzékben tartva ezzel a PSD-t.

 

Az úton már rajta is vannak, ugyanis tavaly ősszel sikerült megkaparintaniuk a kormányzást, megbuktatva az addig irányító, a parlamentben ma is a legnagyobb frakciót adó PSD-t, néhány hete pedig maga a pár hónapja hatalomra lépett PNL-kormány is megbukott, ekkor a PSD kezdeményezésére.

 

Ezzel megnyílt az út két további PNL-kabinet gyors megbuktatásához, ami tehát előfeltétele az előrehozott választásnak.

 

Befékeznek az ellenérdekeltek

 

Csakhogy épp lassítani akarja a folyamatot az ellenzék legfőbb erőjévé visszaszorult PSD: most úgy áll a nagyon bonyolult bukaresti manőverek sorozata, hogy a legtöbb forrás szerint titkos alkut kötöttek ugyan a PNL-vel arról, hogy a kulisszák mögött segítik a voksolás előrehozatalát, ám úgy látszik, becsapták a liberálisokat.

 

Marcel Ciolacu PSD-vezér ugyanis bejelentette, hogy hiába járul a Johannis által a néhány héttel ezelőtti megbuktatása ellenére újra miniszterelnöknek jelölt PNL-s Ludovic Orban és kormánycsapata a parlament elé hétfőn, a PSD nem ellenük fog szavazni, hanem simán letiltja képviselőit az ülésen való részvételről.

 

Ez azt eredményezné, hogy a parlamentben nem lenne kvórum, vagyis elegendő létszám ahhoz, hogy egyáltalán napirendre tűzzék a PNL-kabinet beiktatását, vagy annak elutasítását. Egyszerűbben: nem bukhatna a javasolt kormány, mert a PSD időhúzása miatt nem is lehetne elindítani a folyamatot. Ezen elodázás célja pedig az, hogy az egész forgatókönyv kifusson a fentebb említett hatvan napos határidőből, amelyen belül két kormánynak kell buknia az előrehozott választások kiírásához. Ciolacuék egyébként már előzőleg, a javasolt miniszterek kötelező szakbizottsági meghallgatásakor is próbálták húzni az időt.

 

MARCEL CIOLACU (FORRÁS: MARCEL CIOLACU / FACEBOOK)

 

Megvetett, de használt eszközökkel

 

Azon dolgozik tehát jelenleg a PNL, hogy összekaparjon annyi résztvevőt a hétfői parlamenti ülésre, amennyivel meg lehet a minimálisan szükséges létszám.

 

És ehhez olyan húzásokat alkalmaz, amelyek tipikusak a román politikai életben, de amelyeket mindig elítélnek a pártok (így maga a PNL is), ha épp nem művelik. Gyakorlatilag szavazatvásárlásokról van szó.

 

Fontos ügyeket mindig el lehet dönteni a parlamentben úgy, hogy a lényegében épp ezért létrejött, és ebből élő kisebb pártokat (az erdélyi magyar RMDSZ, a PSD-ből kiszakadt, Victor Ponta által vezetett Pro România, a Traian Băsescu volt államfő által alapított konzervatív PMP, valamint a nem magyar nemzeti  kisebbségeket képviselő honatyák) magukhoz vonzzák a nagyobbak egy-egy voksolásra, vagy akár kormányok hosszabb távú támogatására is. Emellett szintén mindig elítélt, de ugyancsak régóta bevett gyakorlat, hogy ha késélen táncol egy-egy ügy, a nagyobb pártok akár egymástól is elszippantanak honatyákat.

 

Ezeket a megoldásokat alkalmazza épp most a PNL is, amely a hírek szerint megszerezhetett két olyan PSD-st, aki átlép hozzájuk. A hétfői parlamenti ülés előtt tehát Orban azt nyilatkozta, hogy meglesz a szükséges létszám, néhány órával később viszont már azt, hogy „meglátjuk, mi lesz, ha a parlamentben 42 százalékot bíró PSD megakadályozza a kvórumot, akkor egy alkotmányos eljárást akadályoz, minden felelősséget magára vonva”.

 

Tény, hogy Ciolacuék próbálkoztak már hasonlóval: a saját kormányuk bukását igyekeztek megakadályozni múlt ősszel hasonló bojkottal, ám akkor a PNL végül elegendő helyről csábítgatott át elegendő számú honatyát ahhoz, hogy keresztülvigye az elképzelését. Valamelyest abszurd módon most az lenne a PNL elképzelése, hogy hétfőre elegendő szavazatot kalapozzon össze ahhoz, hogy napirendre tűzhesse saját kormányának beiktatását, majd legott meg is buktathassa e kabinetet.

 

Ha ez sikerül most, még egy ugyanilyen manőversorozat kell, és ha azt is megoldják, akkor oszlatható fel a parlament, és jöhetnek előrehozott választások.

 

Mindennek tehát hatvan napon belül kellene megtörténnie, a PSD pedig igyekszik most arra játszani, hogy ezen intervallumon túl húzza az időt, mindenféle obstrukcióval. Az egész manőversorozat mögött álló Johannis államfő azt mondja, „legalábbis furcsa” a PSD bojkottra vonatkozó terve, és annak felülvizsgálatára kéri a pártot. A tervek szerint a nyár elején esedékes önkormányzati választások után egy héttel tartanák az előrehozott parlamentit – már ha sikerül előre hozni.

 

KLAUS JOHANNIS (FORRÁS: KLAUS JOHANNIS / FACEBOOK)

 

A PSD viszont abban érdekelt, hogy ne sikerüljön, amennyiben pedig nem tudja ezt megakadályozni, egyazon napon szeretné mindkét voksolást, mert számításai szerint így csökkenthetné elvesződő mandátumainak számát az önkormányzatokban és a parlamentben is (ugyanis elképzelése szerint a polgármesterei is jobban kampányolnának az egész pártnak, ha a két voksolás ugyanazon a napon lenne, júniusban).

 

Maguk sem biztosak már...

 

Most, az utolsó órákban is zajlanak a háttérben az egyezkedések, hogy miként dőljön el hétfőn a kormány sorsa, és ezzel elősegítsék-e, vagy megpecsételjék az előrehozott választásokét. Ám nem állhat valami jól a PNL a szavazatszerzéssel, ugyanis a tömörülés első alelnöke, Raluca Turcan megtörte az eddig hurráoptimista kommunikációt, és szombaton este már azt nyilatkozta: „lehetséges, hogy hétfőn nem tudjuk megtenni a szükséges lépést az előrehozott választások felé, mert nem lesz kvórum”.

 

A párt hivatalos megnyilatkozásai szerint a PSD sakkban akarja tartani az országot, holott ha ez az alakulat már megbuktatta az előző Orban-kormányt, most kötelessége lenne egy újabb kabinetről szavazni a parlamentben.

 

Valójában azonban az történik, hogy a PNL saját csapdájába eshet.

 

Számos elemző figyelmeztette őket már a kezdet kezdetén, hogy nagyon összetett az előrehozott választások kikényszerítése, több ponton megeshet, hogy elszámítják magukat, így nem jön össze, sőt, még veszíthetnek is végül.

 

A mostani fejlemény is erre utal: megeshet, hogy ha kifutnak az időből, nem lesz előrehozott parlamenti választás. Ekkor maximum azt tudják elérni, hogy a PSD később besegít egy PNL-kormány beiktatásába, amely a törvényileg esedékes választásokig, azaz év végéig vezetné az országot. Csakhogy ez épp a liberálisoknak lenne rossz, ugyanis addig kormányon maradva erodálódni fog a népszerűségük, a PSD pedig ellenzékben erősödhet, így akár vissza is térhet, felállhat a válságából az esztendő végére, megszorongatva a PNL-t, ha az belebonyolódik a saját menőverezgetéseibe.

 

KIEMELT KÉP: Ludovic Orban / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás