+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. február 23. vasárnap, 08:10
Mit gondolnak a Magyarországon élő britek a brexitről? Van, aki aggódik, hogy a magyarul tökéletesen beszélő kislányának el kell hagynia az országot, mások pedig azon aggódnak, hogy nincs meg az elegendő nyelvi tudásuk, hogy állampolgárságot szerezzenek. Egy azonban biztos, legtöbbjük nem hagyná el Magyarországot, csak ha két kézzel rángatnák el őt innen.

Február 1-jével újabb állomásához érkezett a brexitsaga, miután a brit, majd azt követően az Európai Parlament is elfogadta a kilépési megállapodást, így brüsszeli idő szerint január 31-én éjfélkor az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót. Ezzel megkezdődött az úgynevezett átmeneti időszak, amikor még ugyan az uniós szabályozások és törvények érvényben vannak az Egyesült Királyságban, de a britek már nem rendelkeznek az Európai Unióban képviselettel.

 

Arról már korábban is beszámoltunk, hogy a szigetországban élő magyarok hogyan látják a helyzetüket a brexit következtében,

 

de mi lesz a Magyarország területén élő britekkel?

 

Ezért hasonló módszerekhez nyúlva, mint az Egyesült Királyság-beli magyaroknál, egy nem reprezentatív felmérést készítettünk a magyarországi britek álláspontjáról is: magyarországi briteket gyűjtő Facebook-csoportokban tettük fel a kérdést, mit várnak a brexittől. Leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy tervezik-e magyar állampolgárság megszerzését, és személyesen őket hogyan érinti, hogy brit állampolgárként az EU-ban maradnak.

 

Mi lesz az átmeneti időszak után?

 

Az átmeneti időszak előre láthatóan legalább 2020. december 31-ig fog tartani. Ez idő alatt a brit állampolgárok továbbra is európai uniós polgárnak minősülnek, így szinte változatlan elbírálásban részesülnek: ugyanúgy szabadon mozoghatnak az Európai Unión belül, és ugyanolyan jogok illetik és kötelezettségek terhelik őket, mint bármelyik más EU tagállam állampolgárait. Ha még az átmeneti időszak alatt kezdik meg tartózkodásukat az EU területén, gyakorlatilag nem érzékelnek változást a jogosultságaikban és kötelezettségeikben. A jogosultságok tartalmazzák a szabad munkavégzést, folyamatos vagy huzamos tartózkodást, a családegyesítési jogosultságokat, de a különböző szociális és egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést is.

 

Amennyiben viszont 2020. december 31. napját követően kezdenék meg tartózkodásukat egy EU-tagállamban, akkor speciális jogállást kapnak a britek, amit a magyar és brit kormányok közötti bilaterális egyezménynek köszönhetnek. 

 

De hogyan élik meg mindezt a brit állampolgárok? 

 

Számukra már Magyarország az otthon

 

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a brexit következtében terveznek-e magyar állampolgárságot szerezni, amivel így EU-s állampolgárként ezentúl is teljes egészében élvezhetnék a szabad mozgás jogát. A legtöbben

 

tervezik ezt, azonban ehhez nyelvismeret is szükséges, ami azonban többeknek is akadály.

 

Megan 2017 óta él Magyarországon, miután párját áthelyezték Budapestre. Ő például azért akar állampolgárságot szerezni, hogy 12 éves lánya biztonságban tanulhasson továbbra is itt. Lánya csak két év múlva folyamodhatna állampolgárságért, és szeretné, hogy ha majd felnő, EU-s állampolgárként nyugodtan utazhasson és dolgozhasson bármelyik tagállamban. A cél számukra mindenképpen a Magyarországon maradás, egyrészt, mivel számukra sokkal barátságosabbak az árak, mint az Európai Unióban máshol, ráadásul Magyarország biztonságos, könnyen elérhető innen Európa többi része is. Ha viszont valamiért mégis el kellene hagynia az országot, nem okozna neki problémát visszaköltöznie az Egyesült Királyságba.

 

John is szeretne magyar állampolgárságot szerezni, viszont a nyelvvel neki is meggyűlik a baja, annak ellenére, hogy cége húsz alkalmazottat is foglalkoztat. Három éve él Magyarországon, viszont tizenöt éve folyamatosan jár ide: volt, hogy munkája miatt, volt, hogy csak vakáció céljából, míg meg nem ismerkedett magyar barátnőjével. Számára az egyetlen opció a magyarországi élet, hiszen itt rendezkedett be, és ezt tartja az otthonának is.

 

Samantha már 2012 óta él Magyarországon, mégpedig azért, mert a pénzéből magasabb színvonalú életet szeretett volna és mert így könnyebben tud utazni Európán belül. Ugyan rendelkezik tartós tartózkodási engedéllyel, de biztosan fogja kérvényezni a magyar állampolgárságot, hogy továbbra is szabadon utazhasson Európában.

 

Egyáltalán nem tervez hazaköltözni, annak ellenére, hogy aggódik, jogosult lesz-e a brexit után is az egészségügyi ellátásra,

 

hiszen az Európai Egészségbiztosítási Kártyáját az Egyesült Királyság állította ki neki.

 

Arthur már 1972 óta él a kontinensen: először Hollandiában élt, de munkája miatt más európai országokban is megfordult. 1997-ben vásárolt egy házat a Balaton környékén, majd amikor 2005-ben nyugdíjba vonult, akkor költözött ide. Már semmi nem köti az Egyesült Királysághoz, ezért mindenképpen maradni szeretne, bár az állampolgárságért való jelentkezés egy kicsit elbizonytalanítja, ugyanis hatalmas papírmunkával jár. A többiekkel ellentétben ő alapszinten tud írni, olvasni és beszélni is magyarul, azonban tart tőle, hogy ez még nem lesz elegendő, habár a magyar történelem és kultúra nagyon is érdekli. A kora miatt nem biztos, hogy végül beadja az állampolgársági kérelmét, ezért most sokan őrlődik ezen.

 

Susan szintén régóta él itt, 2007-ben költöztek Kaposvárra, miután férje korábban Magyarországon dolgozott. Most már Magyarországot érzi otthonának, így egyáltalán nem tervezi, hogy elköltözne. Elmondta, hogy öt évig önkénteskedett kaposvári középiskolákban, ahol segítette a tanulók angol nyelvű oktatását, mivel úgy érezte, valamit vissza akar adni annak a közösségnek, ahol otthonra lelt és befogadták.Ő mindenképp megpróbálja megszerezni a magyar állampolgárságot, nem aggódik azon, hogy megkapná-e azt.

 

Hugo pedig konkrétan a brexit miatt költözött Magyarországra magyar feleségével, mivel úgy látja, hogy a kilépés után ez sokkal nehezebb lenne, ha nem lehetetlen.

 

A többiekhez hasonlóan ő sem tudja és aggódik, hogy mit hoz majd a jövő a brexittárgyalások kapcsán. A döntés mögött magyar felesége mellett egy másik ok is meghúzodott: Hugo úgy látja, hogy a brexitet követően a magyar kormány több jogot biztosít a brit állampolgároknak, mint az EU többi tagállama. Ő úgy látja, hogy elég rossz a helyzet a már Európában élő briteknek, mivel szerinte kevés tájékoztatást kaptak a kormányuktól.

 

A brexit miatt sokan aggódnak

 

A megkérdezettek legtöbbje aggódik, hogy az Egyesült Királyság kilépésével csak hosszú, bürokratikus eljárás után maradhatnának Magyarországon és sok olyan jogtól elesnek, ami európai uniós állampolgárként eddig alanyi jogon járt nekik. A legtöbben az EU-n belüli szabad mozgás elvesztése miatt, de vannak olyanok, akik attól tartanak, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió megváltozott kapcsolata miatt problémák lehetnek az egészségügyi ellátásukban, illetve a szigetországból érkező nyugdíjuk folyósításában. Legtöbben pont ezért akarnak magyar állampolgárságot is szerezni, de sokat segít a brit nagykövetség is, mivel folyamatosan tájékoztatják a külhoni briteket a fejleményekről.

 

Azonban fizikai vagy egyéb bántalmazástól nem tartanak, eddig csak pozitív tapasztalataik vannak a magyarokkal kapcsolatosan, úgy érzik, a magyarok befogadóak velük szemben. Egyedül Megant érte már megkülönböztetés, mivel félig ázsiai származású, Arthurnak pedig Magyarországon kívül szóltak csak be, amikor magyar rendszámtáblájú autójával közlekedett.

 

Az EU túlzottan megengedő az Egyesült Királysággal

 

A brexitnépszavazásról szinte egybehangzóan ugyanazt vallják: felelőtlen döntés volt egy ilyen összetett kérdésről megkérdezni a briteket, és a hazugságok miatt végül a kilépéspártiak győztek. Steven Skóciából egyenesen úgy gondolja, hogy

 

nem lett volna szabad kiírni a népszavazást, vagy pedig csak úgy, hogy az Egyesült Királyság minden nemzete egyöntetűen támogatja a kilépést.

 

Szerinte botrányos, amit a westminsteri kormányzat művel a brexit kapcsán, viszont szerinte az EU nagyon profin és őszintén kezeli az ügyet. Samantha szerint rossz időben tartották a népszavazást, mivel az alternatívák egyáltalán nem kerültek érdemben bemutatásra, a kampány alatt pedig csak rémhíreket terjesztettek a bevándorlásról, miközben más kérdéssel, például a kereskedelemmel, egyáltalán nem foglalkoztak.

 

Hugo megdöbbent és csalódott a brexittel kapcsolatban, mivel szerinte az elég zűrzavaros: a népszavazás alatt és azóta eltelt időben is félrevezető információk keringenek az Egyesült Királyságban és senki sem tudja, mi is lesz a vége az egész történetnek.

 

Arthur sem elégedett a népszavazással és azzal, ahogyan kezelték az eredményeket. Úgy vélte, a britek majd csak később jönnek rá, milyen jogokat vesztenek azzal, hogy kilépnek az EU-ból. Szerinte, ha most tartanák a népszavazást, akkor 60-40 arányban a maradás mellett szavaznának a britek, miután kiderült, hogy a kilépéspártiak milyen hazugsággal kampányoltak és terjesztenek azóta is.

 

Mark szerint az EU jól kezeli a helyzetet, „higgadtak maradnak a kétbalkezes idiótákkal szemben”, akik csak inkompetenciát mutatnak. Ő jelenleg nem érzi a brexit hatását a saját bőrén, és mivel már régóta van tartós letelepedési engedélye Magyarországon, ezért nem is igazán aggódik, ahogy fogalmaz – csak akkor hagyná el Magyarországot, ha két kézzel rángatnák ki onnan.

 

A brexit következményein való aggódást pedig meghagyja „azoknak a bolondoknak a kis szigetükön”.

 

Annyi biztos, hogy az átmeneti időszakban nem várható nagy változás, hiszen 2020. december 31-ig még ugyanazok a jogok érvényesek a brit állampolgárokra, mint bármelyik EU-s állampolgárokra. A legnagyobb kérdés, hogy az addig milyen megállapodásokat sikerül kötniük a briteknek, például februárban már be is jelentették, hogy az Egyesült Királyságba miként lehet majd letelepedést szerezni, amiről itt írtunk részletesebben.. Arról, hogy eddig mi is volt brexitügyben, itt olvashatsz egy összefoglalót.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás