Ellenzéki képviselők, van-e értelme otthagyni a parlamentet?

2020.02.22. 07:38

A független Hadházy Ákos szerint a legszükségesebb megszólalásokat leszámítva ki kell vonulni a parlamentből. Egyetértenek-e vele ellenzéki képviselőtársai? Körbekérdeztük a parlamentet!

Ellenzéki képviselők, van-e értelme otthagyni a parlamentet?

Ki kell-e vonulnia az ellenzéknek a parlamentből? Az Azonnali ezt a kérdést tette fel több parlamenti ellenzéki képviselőnek is annak kapcsán, hogy a független Hadházy Ákos szerint

„a minimális, legszükségesebb megszólalásokat kivéve tényleg nem szabad, nincs értelme az ellenzéknek a parlamentben maradni”.

Hadházy azután vonta le ezt a következtetést, hogy Kövér László – miután egy tavalyi év végi szigorítást követően a képviselőket akár ki is lehet tiltani a parlamentből, vagy akár félévnyi fizetésük is megvonható – megbüntette őt egy tábla belógatása miatt kétmillió forintra.

„Egyáltalán nem hiányoznánk a Fidesznek”

„Nem az az ellenzék feladata ma a parlamentben, hogy érdemben elérjen bármit – tudva, hogy a Fidesz úgyis lesöpri a javaslatokat –, hanem az, hogy az alternatívát felmutassa” – vélte az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, aki szerint ez is egy olyan csatorna, amire odafigyel a nyilvánosság. Vagyis Kunhalmi szerint az ellenzéknek maradnia kell. Ehhez hasonlóan a szintén szocialista Bangóné Borbély Ildikó is arról beszélt:

egy-egy jó felszólalásról készült videó van, hogy több tízezer, akár kétszázezer emberhez is elér, ezt az utcán nem lehet megcsinálni.

Vagyis véleménye szerint nem lehet kikerülni a napirend előtti felszólalások, interpellációk rendszerét, „oda kell menni”. „Tudjuk, hogy nem adnak választ, de mégiscsak fel tudjuk hívni a figyelmet az ország problémáira.”

„Minden tiszteletem Hadházy Ákosé, ugyanakkor én nem értek egyet ezzel a javaslattal – erről már Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő (egyben az Azonnali többségi tulajdonosa) beszélt. „Azt gondolom – és ezt azzal a magabiztosággal tudom mondani, hogy én értelemszerűen nem a fizetésért csinálom a munkámat –, hogy alapvetően egy feladatot kaptunk a választópolgároktól” – fejtegette a milliárdos politikus. Ez a feladat pedig szerinte az,

hogy akkor is képviseljék a nem fideszes szavazókat, amikor ez „értelmetlennek és kétségbeejtőnek tűnik”.

Az Azonnali kérdésére Keresztes László Lóránt LMP-s frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet: a tavalyi önkormányzati választáson aratott ellenzéki választási siker – amit a maga módján a kormány is elismert – sok tekintetben annak is köszönhető, hogy az ellenzék jól végezte a dolgát az Országgyűlésben.

„Butaság azt mondani, hogy ott kellene hagyni a parlamentet. A legnagyobb szívességet tennénk meg vele a Fidesz-KDNP-nek, ugyanis onnantól kezdve tízperces üléseken letárgyalnának mindent. Egyáltalán nem hiányoznánk nekik” – vélte Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője. Szerinte ebben a helyzetben azt is mondhatnák a fideszes politikusok, hogy „lám-lám, milyen gyávák az ellenzéki képviselők, hogy még csak fel sem merik venni velünk a kesztyűt itt a házban”.

Nem fekete-fehér a kérdés

„Én elég régóta mondom azt, hogy a szakpolitikainak nevezett viták gyakorlatilag zéró értelemmel bírnak a parlamentben”

– vélte a párbeszédes Tordai Bence. Elmondta, a Párbeszéd már jó ideje csak azzal foglalkozik, aminek van politikai tétje. Vagyis például a közérdeklődésre joggal számot tartó parlamenti műfajokon részt vesznek, illetve a számukra kiemelt témákkal kapcsolatos vitákon. Viszont ezen túlmenően „a mindenféle salátatörvényeiktől” vagy a nemzetközi szerződéseknek a magyar jogrendbe való átültetésével kapcsolatos témáktól a Párbeszéd távol tartja magát már jó ideje. 

„Nem teljesen fekete-fehér ez a történet” – mondta a független Szél Bernadett, aki szerint nem lehet jó tanuló módra bent maradni, és úgy csinálni, mintha jogállam lenne, de a bojkottnál a probléma, hogy „tényleg vannak olyan pillanatok, ahol képviselni kell a szavazóinkat”.

Mert ugyan tény, hogy a parlamentben a Fidesz írja a játékszabályokat, de például a rabszolgatörvény elleni tiltakozás is onnan indult

– mondta. Szél szerint az ellenzéki munkában az is fontos, hogy olyan törvényjavaslatokat készítsenek, amiket adott esetben kormányra kerülve rögtön meg tudnak valósítani. 

A DK már egyszer megcsinálta

Még 2016-ban a Demokratikus Koalíció volt az a párt, amelyik úgy döntött, kivonul a parlamentből, és legfeljebb csak akkor van jelen, mikor meg kell akadályozni, hogy átmenjen egy-egy kétharmados törvény (akkoriban ugyanis a Fidesznek pont nem volt meg a kétharmada). A párt egyik országgyűlési képviselője, Varju László úgy nyilatkozott most az Azonnalinak:

ezekből a tapasztalatokból kiindulva mindenkinek azt ajánlja, hogy parlamenten belül és kívül is egyaránt éljen azzal a lehetőséggel, hogy a Fidesz hazug rendszerére rámutasson.

Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő szerint minden lehetséges eszközt fel kell használni arra, hogy rávilágítsanak „az Orbán-rezsim embertelenségére”. Ebben a parlament csak egyféle eszköz, ezzel párhuzamosan sok más eszközt is alkalmaznak. Ezzel együtt van, hogy az ellenzék kivonul a parlamentből, például hétfőn a „szájzártörvény” miatt tiltakozásul tették ezt.

Mit mond a Momentum, ami be se került '18-ban a parlamentbe?

„Az biztos, hogy a parlamenti munkának egyre kevesebb értelme van, miután korlátozzák a képviselők és a sajtó munkáját” – nyilatkozta Hajnal Miklós, az ugyan parlamenten kívüli, de a közvélemény-kutatások által bőven az ötszázalékos parlamenti küszöb fölé mért Momentum elnökségi tagja. Hajnal szerint minden pártnak és politikusnak a maga döntése, hogy mikor mondja azt, ehhez nem asszisztál tovább, hol van a vörös vonal. A kérdésre, hogy náluk el jött volna-e már ez a pont, azt mondta:

miután nem jutottak be a parlamentbe, nekik nem kell ezzel foglalkozniuk.

„Mindenképpen ki kell vinnünk a politikát az utcára, tehát van annak valóságalapja, amit Hadházy Ákos mond. Abban lehet inkább vita, hogy mi az a minimum, amit teljesíteni kell.”

Árnyékparlament? Végülis jöhet


Az Azonnali arról is kérdezte a politikusokat, hogy kellene-e árnyékparlamentet létrehozniuk – amit legutóbb éppen Vona Gábor volt Jobbik-elnök, jelenleg vlogger javasolt.

Az általunk megkérdezett politikusok közül sokan alapvetően nyitottak voltak erre az ötletre. „Mindent támogatok, ami az együttgondolkodást és együttműködést segíti. 2022 nemcsak amegfelelő jelöltek megtalálásán múlik, hanem azon is mennyire tudják félszavakból megérteni egymást a különböző ellenzéki pártok képviselői” – mondta a független Szél Bernadett hangsúlyozva, hogy a képviselők közösségének erősítésére mindenképpen szükség van.

Tordai Bence elmondta, a Párbeszéd eleve rendszeresen kezdeményez alternatív fórumokat, de támogatná azt is, hogy ezt intézményesítsék és jöjjön létre árnyékparlament. Emellett a különböző szakmai és civil szervezetek a saját témáikban is rendszeresen szerveznek olyan üléseket, amelyek egy árnyékparlament bizottságainak felelnek meg. Közpolitikai értelemben egyébként szerinte egyértelműen az ilyen típusú árnyékparlamentnek van több értelme, de a szimbolikus politikai térben meg annak van jelentősége, ha a Fidesszel lehet ütközni. 

A szocialista Kunhalmi Ágnes arra emlékeztetett: 1998-ban, mikor a Fidesz először hatalomra került, akkor egyből beszüntette a parlamenti vizsgálóbizottságokat. Akkor rá egy évre az MSZP lényegében „alternatív parlamenteket” hozott létre, és végigjárta az országot. „Hogy 2002-ben végül jó eredményt értünk el, ez többek közt ennek is volt köszönhető”.

Azért az igazi parlament jobb

„Az árnyékparlamentben nem nagyon lehet vitatkozni a kormánypárti képviselőkkel”

– jegyezte meg a DK-s Vadai Ágnes. Ugyan voltak, akik felvetették, hogy így meg lehetne mutatni, hogy milyen a kulturált vita, de szerinte ezt az általuk vezetett önkormányzatokban és a parlamentben is már jól megmutatták.

A jobbikos Varga-Damm Andrea szerint az árnyékparlament eszközével megmutathatná az ellenzék, hogy tudna kormányozni, mik lennének számukra a prioritások. Egy a fontos: az ellenzék ne legyen demagóg, mint a kormány, „nekünk a valós problémákkal kell valós módon foglalkozni”. Ettől függetlenül szerinte sokkal hatásosabb a valódi parlamenti munka. Már csak azért is, mert a parlament révén egy csomó olyan nemzetközi kapcsolatot tartanak fent, amit a parlamenti képviselőségük alapoz meg.

„Inkább mi vegyünk részt ezekben a nemzetközi feladatokban, mint az a fideszes, aki még füstölt marhanyelven se beszél.”

Szerintetek hagyja-e ott az ellenzék a parlamentet? Szavazzatok!

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója
Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek