Nevada választ: most kiderül, kihez húznak a demokrata latinók

Legendásan szeszélyes tagállam következik a demokrata előválasztások sorában, ahol Iowához hasonlóan kaukuszok formájában fogják kifejezni a preferenciáikat a szavazók. Mire kell figyelni, és mire számítsunk?

Februrár 22-én, szombaton megérkezik a politikai utazócirkusz Nevadába, ami Iowa és New Hampshire után a harmadik előválasztó állam az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt-castingjában.

Az államban kaukuszokat tartanak (hogy a kaukusz micsoda, azt itt írtuk meg), érdekesség, hogy idén először lesz lehetőség levélszavzásra: ez annyit jelent, hogy a szavazók a preferenciáik alapján sorba rendezik a jelölteket, így nem kell személyesen megjelenniük az időigényes kaukuszokon. Nézzük, ki mire számíthat!

Sötétben tapogatózás

Elöljáróban annyit, hogy a közvélemény-kutatásoknak különösen nehéz dolguk van Nevadában: nem csupán amiatt, mert az államban Iowához hasonlóan kakukuszokat tartanak, hanem mert ezt a lakógyűlésekhez hasonló kaukuszrendszert 2008-ban használták először a demokraták. A választók számára – akár hisszük akár nem – tizenkét év kevés, hogy ismerőssé és érthetővé váljon a rendszer, szemben Iowában, ahol emberemlékezet óta így döntenek. Így ott az emberek már tudják, hogy a kaukusz mivel jár, és tisztában vannak, miről beszél a közvélemény-kutató, amikor megkérdezi tőlük, kit támogatnak a kaukuszon, ha egyáltalán elmennek.

Ha mindez nem lenne elég nehéz, Nevadában az emberek jelentékeny része éjszaka dolgozik: bárokban, hotelekben, kaszinókban, ezért kora este, amikor a kérdezőbiztosok telefonálni szoktak, már nincsenek otthon. Ha pedig mégis, a jelentős latinó populáció egy részére spanyol kérdőívet és kérdezőket kell bekészíteni – újabb akadály. Az állam lakossága ráadásul hihetetlen mértékben cserélődik: sokakat elcsábít a csillogás, a lucullusi környezetben végzett munka, ám a kiégés gyakori, a hirtelen beindult pókerkarrierek is véget érnek, az emberek pedig hazaköltöznek. Sok nevadai telefonszám tehát valójában már nem is nevadai lakost reprezentál, az újonnan beköltözőknek pedig nem az az első gondolatuk, hogy elvégezzék a szavazáshoz szükséges regisztrációt (ami a kaukuszon való részvételhez is szükséges).

Épp emiatt – bár a közvélemény-kutatásoknak a Fivethirtyeight által átlagolt számait használom – nem árt az óvatosság, mert a fent sorolt indokok miatt alig készültek mérések az elmúlt hónapokban.

Nézzük az előzetes erősorrendet és az esélyeket!

1. Bernie Sanders

Nevadának biztos elege van abból, hogy mindenkinek a kaszinók és Las Vegas jut róla eszébe, de mit tegyen az ember, ha ez a helyzet. A sztereotípiát pedig csak erősíti, hogy napokig hír volt, hogy 2016 után ezúttal sem fog endorse-olni a legnagyobb befolyással bíró helyi, a vendéglátásban dolgozókat tömörítő, hatvanezer tagot számláló szakszervezet, ami különösen Bernie Sandersnek jött rosszul. A döntés oka, hogy a monstre mérete miatt a tagoknak kedvező egészségbiztosítást kialkudó szakszervezet nem szerette volna ezt az eredményt egy jövőbeli, esetleges ingyenes egészségügy ígérete miatt kockáztatni.

A vermonti szenátor így sem panaszkodhat: jó ideje az élre állt a harminc százalékban latinók alkotta Nevadában, ami így az első sokszínű választó állam a hófehér Iowa és New Hampshire után. Relatíve biztonságos, huszonhét százalékos támogatottsággal várja a kaukuszokat, míg a közvetlen második Joe Bident átlagosan tizenöt százalékra mérik. Sanders kampánya kiemelt figyelmet fordított a latinó szavazók megszólítására, akik között egyébként is magasan a legnépszerűbb jelölt – érdekes lesz megnézni, hogy a február 15-18. között tartott levélszavazáskor tapasztalt kiugró részvételt ez okozta-e.

2. Joe Biden

Obama volt alelnöke leginkább kivár, az iowai és New Hampshire-i előválasztásokon megszerzett negyedik és ötödik helye mélyrepülésbe taszította a korábban magasan járó támogatottságát, utat engedve ezzel Sandersnek. Biden az erőforrásait ezért inkább most eleve Dél-Karolinára összpontosítja, ahol magasan népszerű az afroamerikai szavazók körében. Nevadában ő a második 15 százalékkal: ez jó hír neki, mert a fent emlegetett afroamerikai bázisából már 10-12 százalékpont elpárolgott az Iowa előtti számaihoz képest – ezt állíthatná meg egy legalább közepes szereplés Nevadában.

3. Pete Buttigieg

Szorosan Joe Biden mögött helyezkedik el a legfiatalabb, illetve nyíltan meleg kisvárosi polgármester a maga 14 százalékával. A CNN által rendezett lakossági fórumon az egyik, ha nem a legmeggyőzőbb teljesítményt nyújotta, ami az ő malmára hajtja a vizet a kaukuszok előtt. Az első két tagállam demográfiailag neki kedvezett (diplomás fehérek), ezt pedig kiaknázta: Iowában elsőként végzett az elnyert delegáltak számával, New Hampshire-ben megszorongatta Bernie Sanders-t: Nevada, és az azt követő államok viszont már sokkal színesebbek, meglátjuk, hogy az első két államban elért sikerei milyen messzire repítik az ismeretlenségből országos politikussá váló indianai polgármestert. 

4. Elizabeth Warren

A mérsékeltebb Bernie-szimpatizánsokat megcélzó massachusettsi szenátor jelenleg a negyedik helyen áll 12 százalékkal. A nevadai kaukuszokra egy elég emlékezetes elnökjelölt-jelölti vita alatt nyújtott teljesítménnyel hangolt:

utóbbinak pedig nem nagyon voltak meggyőző válaszai – hogy ez mekkora löketet adott a kampányának (nagyon meglepő lenne, ha nem így tenné), szombaton kiderül. Várható lesz egyébként, hogy az előrejelzéseknél jobban fog szerepelni. Messze Warren a legnépszerűbb második preferenciája a választóknak, ami a kaukusz szabályai miatt komoly fegyvertény a számára.

5-6. Amy Klobuchar  

Klobuchar rendre az átlagon felül teljesít a televízós vitákban, ez úgy tűnik, meghozta a gyümölcsét New Hampshire-ben, ahol meglepetésre a harmadik helyen végzett: Nevadában fej-fej mellett van a milliárdos Tom Steyerral 11 százalékkal, ami, ha a tizenöt százalékos küszöböt vesszük alapul, nem a legjobb helyzet – a kaukusz szabályai miatt sok helyen nem lesznek életképesek a támogatói, akiknek emiatt majd másik jelöltet kell választaniuk. Meglepetés lenne, ha jól teljesítene Nevadában. Ha nem, veszélybe kerülhet a kampánya. 

5-6. Tom Steyer

A milliárdos jelölt meglepetésre 11 százalékon áll az átlagos közvélemény-kutatások szerint: az egyikben ráadásul még listavezető is a hibahatáron belül, tizenkilenc százalékkal. Óriási meglepetés lenne, ha ezt az ereményt elérné, sokkal valószínűbb, hogy nem fog delegáltat szerezni - a legutóbbi tévévitára már nem is tudta kvalifikálni magát. 

A Szuperkedd árnyékában

Nevada 36 delegáltat küld a nyári demokrata jelölőkongresszusra, így az állam elnyerése nagyjából szimbolikus győzelmet vagy vereséget jelent, pláne, hogy lélekben már mindenki a március 3-i Szuperkeddet várja (kivéve talán Joe Biden, akinek a kampányának lélegzetvételt adhat egy jó dél-karolinai szereplés), amikor az elnyerhető delegáltak több, mint egyharmadát kiosztják. Viszont azért érdemes figyelemmel követni és kielemezni majd a nevadai eredményeket is, mert megmutatják, hogyan teljesítenek a jelöltek egy, az ország összetételét az eddigielnék jobban reprezentáló államban. 

Győri Boldizsár január közepe óta az előválasztások aktuális helyszíneiről tudósítja az Azonnalit a Sanders-kampány tagjaként.