+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. február 22. szombat, 17:10
Az MSZP-s polgármesterek DK-ba igazolásában nincs semmi meglepő, de azért őszintébb lenne, ha kerek-perec megmondanák, hogy abban hisznek: az erősebb kutya baszik, az MSZP pedig már egy félimpotens kutya.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Csütörtökön robbant a hír, hogy Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület, és Kiss László, Óbuda szocialista polgármesterei Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójában folytatják, ezzel igencsak átrendezve a fővárosi erőviszonyokat.

 

A szocialisták csalódottak, a köz meglepődött, viszont valójában semmi új nincs a nap alatt:

 

mindig voltak és lesznek is olyanok, akik az erő felé gravitálnak és átállnak az erősebb, vagy legalábbis az erőt mutató oldalra.

 

Nem is kell olyan messzire mennünk a legutóbbi hazai példákig: Trippon Norbert újpesti alpolgármester a tavalyi önkormányzati választás után igazolt át szintén az MSZP-től a DK-hoz, Hegyi Szabolcs, a győri Momentum volt elnöke nemrég ugyancsak Gyurcsányékhoz csatlakozott, ezzel „inverz Szarvas Koppány Bendegúzzá” válva, aki pedig 2017-ben pont a DK-ból ült át a Momentumba.

 

Az aktuálpolitikán túl is számos hasonló esetet találni az egész világon, de hogy térben és időben ne kalandozzunk el túlságosan, vegyünk két hírhedt példát a huszadik század magyar történelméből.

 

Pont, mint a munkásőrnek állt forradalmárok

 

A Terror Háza Múzeum egyik legszemléletesebb termében található egy próbababa, amely egyik felén a nyilasok, másik felén pedig a munkásőrök egyenruháját viseli, rámutatva, hogy

 

nem egy kisnyilas cserélte a nyilaskeresztes karszalagot a munkásőrök vörös karszalagjára.

 

Ennél még meghökkentőbb, hogy számos ’56-os forradalmár, akik nem ideológiai okokból, hanem haszonszerzés céljából csatlakoztak a felkeléshez – vagy pusztán köztörvényesek voltak –, a forradalom leverése után beléptek a rendkívül rövid idő alatt hatvanezer főssé gyarapodó munkásőrségbe, amely szervezet pontosan a forradalomra adott karhatalmi reakció jelképe volt.

 

A nyilasból vagy forradalmárból munkásőrré átvedlők persze nem politikusok voltak, úgyhogy érdemes lenne közelebbről megvizsgálnunk a felvázolt dinamika közvetlen politikai vonatkozását is. Politikai berendezkedéstől függetlenül a politika alapvetően arról szól, hogy a politikus át akarja vinni az akaratát másokon, és képes is erre. Ehhez a legtöbb esetben szüksége van szövetségesekre is, akiknek a támogató erejét felhasználva képes átütni az akaratát azokon, akiknek esetleg más az akaratuk. Magától értetődő, hogy

 

minél erősebb a szövetséges, annál nagyobb eséllyel fogja tudni elérni a célját a politikus.

 

Itt rögtön felmerül a kérdés, hogy hogyan cselekedik, ha a saját értékeit valló politikai csoport (már ha vannak egyáltalán értékei) nem elég erős, viszont létezik egy másik közösség, akikkel ugyan nem egyeznek az értékei, viszont sokkal erősebbek.

 

Átáll, értékeit megtagadva – vagy legalábbis háttérbe szorítva –, hogy később átvihesse az akaratát, vagy hű marad az elveihez és továbbra is a gyengébb csapat támogatását élvezve politizál?

 

Sokak szerint az előbbi a helyes döntés, a politikusnak ezt kell csinálnia, mondhatni hatalomtechnika mindenek felett, sőt, vannak olyanok is, akik az egész dilemmát, és ezzel együtt az értékek létezését is tagadják, és azt vallják, hogy egyedül a hatalom akarása lehet a politika valódi célja.

 

Úgy gondolom, hogy amennyiben elfogadjuk, hogy a politika az állampolgárok képviseletéről kell, hogy szóljon, akkor a hatalomtechnika mindig csak másodlagos lehet, eszköz az értékek közvetítéséhez és a célok eléréséhez.

 

Amikor ideológiailag jelentősen különböző pártok között mozognak politikusok, nehezen látom, hogy erről lenne szó. A neoliberális Demokratikus Koalícióban például legfeljebb nagyon szűk mozgástérrel lehet szocialistáskodni, egy ilyen átigazolás hátterében leginkább a hatalom vonzereje és a pozíciók megszerzésének nagyobb esélye állhat. Haszonlesés, pont mint a forradalomhoz csatlakozó, majd munkásőrré váló köztörvényeseknél.

 

Vállalják inkább fel, hogy az erősebb kutya baszik!

 

Ugyan a labdarúgással ellentétben a politikában nincs hivatalos átigazolási időszak, de természetesen mindig úgy alakul, hogy egy adott választási szezon után van jelentősebb mozgás a pártok között, a mozgás irányát pedig szinte kivétel nélkül a kialakult új erőviszonyok határozzák meg.

 

Ennek tudatában nyugodtan fel is készülhetünk arra, hogy a 2022-es országgyűlési választások után megint rengetegen mozognak majd a DK, az MSZP, a Momentum és az LMP között (utóbbiból valószínűleg csak elfele, ha már ténylegesen megszűnnek). A pártok közötti mozgást az azok között húzódó törésvonalak sajátos helyzete is ösztönzi.

 

Jelenleg a pártoknak ugyan van még valamiféle ideológiájuk, vallott értékeik és még akár identitásuk is, de a fő törésvonalat köztük és a Fidesz-KDNP között nem ezek jelentik, pláne nem a közvélemény szemében, hanem az, hogy hogyan viszonyulnak Orbán Viktorhoz és rendszeréhez. Egy ilyen helyzetben sokkal könnyebb a pártok közötti átjárás és a köz szemében is sokkal elfogadhatóbb.

 

Ezért is lenne óriási szükség az ügyek mentén politizálásra, hogy ne Orbán legyen az origó, mert ez hosszú távon szükségszerűen a pártok közti valódi értékkülönbségek elmosódásához, a pártok egyetlen színtelen, szagtalan masszába gyúródásához vezet.

 

Felvállalni, hogy nem értékek mentén igazolok át a másik pártba szerencsére még mindig ciki kicsit a közvélemény számára, ezért a mezcserélők nem is szokták felvállalni, hanem inkább mellébeszélnek, mint most Szaniszló és Kiss, akik szerint a DK európai politikája közelebb áll hozzájuk, mint a szocialistáké – mintha annyira számítana egy kerületi polgármesternek a pártja európai politikája…

 

Sokkal őszintébb lenne, ha a Szaniszlók és Kissek kerek-perec megmondanák, hogy abban hisznek, hogy az erősebb kutya baszik, a Magyar Szocialista Párt pedig már egy félimpotens kutya, szóval ők köszönik szépen, inkább erőből basznának Gyurcsányékkal.

 

Olvasnál még Varsányi Bencétől az Azonnalin? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás