+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. február 20. csütörtök, 19:02
Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult speciális nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Heinz-Christian Strache Ibizán azzal akart felvágni, hogy pártja milyen ügyesen tudja megkerülni a pártfinanszírozási szabályokat, mert névleg civil egyesületeken keresztül gyűjt pénzt. Utóbb részegségének tudta be az elmondottakat, és tagadta, hogy kaptak volna így pénzt a magángazdaságból. Az ibiziai videó után alakult speciális nyomozócsoport azonban más eredményre jutott:

 

igenis igazat beszélt Strache Ibizán.

 

Nemcsak az FPÖ ismerte persze a pártfinanszírozás ezen módszerét: az SPÖ és az ÖVP is több álcivil szervezetet gründolt, amelyeknek annyi volt a feladatuk, hogy például a választási kampányokban ők fizessenek plakátokat, béreljenek helységeket vagy szervezzenek választási rendezvényeket.

 

Az FPÖ közelében hat, a Sebastian Kurz osztrák kancellár vezette jobbközép ÖVP közelében öt, a szociáldemokrata SPÖ tájékán pedig kettő ilyen álcivil szervezet működött.

 

Strache az igazat kotyogta ki Ibizán

 

Az ibiziai videón Strache és a társaságában ott tartozkodó, a politikától azóta visszavonult Johann Gudenus azzal vágtak fel a magát orosz oligarcharokonnak kiadó (valójában bosnyák) egyetemistának, hogy

 

ha ad is pénzt az FPÖ-nek, azt nem kell majd feltüntetni, mert a szélsőjobboldali párt körül kialakult egy olyan szervezeti háló, amely felveszi az adományokat.

 

Azaz Strache azt állította: a pártot eddig is úgy támogatták nagyobb cégek és gazdag emberek, hogy nem közvetlenül az FPÖ-nek utaltak – elvégre ennek van egy limitált határa, valamint fel kell tüntetni a párt költségelszámolásaiban –, hanem olyan „civil” szervezeteknek, amelyek papíron valamilyen szép feladatot szolgálnak, a gyakorlatban azonban az FPÖ kampányait segítik, mondjuk például ők jelentetnek meg a párt mellett hirdetéseket, és hasonlók.

 

Strache az ibiziai videó kikerülése után tagadta, hogy lenne ilyen gyakorlat, mindent, amit mondott „részeg történetnek” minősített, mintha csak az alkohol és a fiatal kamu-oligarchalány előtti menőzés vágya mondatott volna vele hülyeségeket.

 

Az ibiziai videó után azonnal alakult egy önálló rendőrségi és ügyészségi csoport, amely csak a videóval összefüggésbe hozható ügyek kapcsán nyomoz – és kiderült mostanra:

 

tényleg létezik a kamucivil hálózat az FPÖ körül, amely kapott is már pénzt cégektől és gazdag emberektől.

 

Bajba jutottakon segítenek

 

Ilyen álcivil szervezet volt többek között a „Patria Austria”, amely hivatalosan „az osztrák értékeket” védi, gyakorlatilag azonban az FPÖ-nek szánt pénzeket könyvelt el – ezt bizonyítja például az a 2018. májusi Whatsapp-üzenet is, amit egy akkori FPÖ-s parlamenti képviselő írt örömködve Gudenusnak, miszerint százezer eurót kapott az álcivil szervezet.

 

A „Patria Austria” mellett hasonló feladatot látott el az „Austria in Motion”, amely

 

azt ígéri, hogy „bajba jutott embereknek segít” – legtöbbször azonban az FPÖ-nek segített (igaz, a párt is jutott sokszor bajba).

 

Erre a nemes célra a szervezet 2019 májusában háromszázezer eurónyi adományt kapott. Szintén FPÖ-s pénzek fogadására jött létre – az ügyészségi nyomozók szerint – a Biztonságpolitikai Intézet nevű kamu think tank.

 

Szerencsejátéktól fegyvergyártóig sokan segítettek

 

Az adakozók között találni a Novomatic szerencsejátékcéget, amely az FPÖ közreműködésével jutott részesedéshez a kormányváltás után az állami Casino Austriában (cserébe pedig egy FPÖ-s politikus beülhetett a Casino Austria felügyelőbizottságába, de azóta már távozott onnan).

 

Egy másik vállalat, a Turnauer-család vagyonkezelő cége pedig 2015 és 2018 között majdnem félmillió eurót utalt át az FPÖ-közeli „civil” szervezeteknek. Azt azonban tagadja a család, hogy direkt a pártot bármikor is pénzelték volna –

 

„bíróság előtt esküszöm meg, hogy az FPÖ-t sohasem, mindig különböző egyesületeket támogattunk”,

 

mondta a Turnauer-családi tulajdonában álló cég igazgatója a bécsi Der Standard napilapban. Mondjuk ebben nincs semmi meglepő: a gyanú éppen arról szól, hogy ezen szervezeteken keresztül ment az illegális pártfinanszírozás, azaz valóban nem kellett nekik direkt az FPÖ-nek bármit is utalniuk.

 

Szintén a támogatók között van a Steyr fegyvergyártó cég, az ő pénztárcájuk éppen az „Austria in Motion”, azaz a „bajba jutott emberek” kapcsán nyílt meg. A 2017-es választások után 75 ezer eurót utaltak át.

 

A rendőrség most olyan Whatsapp- és Facebook-chatcsoportokat néz át, amelyekben ezen szervezeteknek utalandó összegekről volt szó – ezekben a beszélgetésekben Strache és Gudenus mellett mindig jelen volt Harald Vilimsky, az FPÖ európai parlamenti képviselője is.

 

Strache mindent tagad, és a visszatérését jelenti nemsokára be

 

Strache már korábban tagadta az illegális pártfinanszírozás vádját. De mivel kiderült, hogy eleve számos magánkiadását finanszírozhatta az FPÖ költségére – havi tíz-tíz ezer euró állt az ő és felesége rendelkezésére, amiből csak a magánköltéseiket (ruháikat, fodrászszámlákat, lakbért és hasonlókat) egyenlíthették ki. Miután ez kiderült, az olyan sok volt már az FPÖ számára is – főleg, hogy a párt támogatottsága a Strache körüli botrányok miatt a tavaly őszi választásokon visszaesett, és a kormányból is kizuhant –, hogy az év végére kitessékelték volt elnöküket a pártból.

 

Noha Strache maga is bejelentette a választási fiaskó után a teljes visszavonulását, végül vissza akart kerülni a bécsi FPÖ élére. Miután ez nem sikerült neki, három FPÖ-s képviselő új pártot gründolt Szövetség Ausztria (DAÖ) néven, amely új politikai színpadot jelenthet Strache számára. Az év elején már Strache volt a DAÖ évadnyitó rendezvényének főszónoka. Amint a liberális Kurier napilap értesült: Strache a jövő heti hamvazószerdai beszédében fogja bejelenteni végleges politikai visszatérését. A DAÖ eszerint

 

vélhetően „Liste HC” vagy „Liste Strache” néven fog elindulni az őszi bécsi tartományi választásokon,

 

ahol Strache listavezetésével tudják majd sikeresen megosztani a Bécsben hagyományosan erős – több mint harmincszázalékos – szélsőjobboldali tábort. Ez leginkább a Bécset 1919 óta irányító szocdemeknek kedvez, Michael Ludwig SPÖ-s főpolgármesterre nem jelent már olyan veszélyt Strache (vagy a Strache nélküli FPÖ), mint 2015-ben tette.

 

A megosztott szélsőjobbos táborra tud ráhajtani azonban az új ÖVP is, amelyet Bécsben Sebastian Kurz jobbkeze, Gernot Blümel egykori kancelláriaminiszter, jelenlegi pénzügyminiszter fog vezetni. Noha a konzervatívok az osztrák fővárosban hagyományosan nagyon gyengék, a Kurz-hatás meg tudja őket tolni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás