+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kádár Barnabás
2020. február 20. csütörtök, 07:08
Az egyik rémisztő forgatókönyv a 2020-as évekre nézve az egységes internet megszűnése. Ez azért is veszélyes, mert a globális internetes közvélemény az egyik legfőbb gátja egy világháborúnak.

Új sorozat indul az Azonnalin: a 2020-as éveket alakító emberek mondják el, merre megyünk ebben az évtizedben.​ Elsőként Kádár Barnabás cikkét közöljük.

 

+ + +

 

Sok fizikus gondolja úgy, hogy ha pontosan meg tudnánk határozni minden egyes részecske helyzetét és mozgását az univerzumban, akkor tökéletesen meg tudnánk jósolni a jövőt. Egy ilyen determinisztikus világban egy kellően okos entitás csak ránézne az ősrobbanásra, és meg tudná mondani, hogy mi várható a 2020-as években.

 

A homo sapiens viszont nem elég okos ehhez, és persze az is lehet, hogy a fizikusok is tévednek.

 

Éppen ezért bármely elmélkedés a jövőről legfeljebb csak egy körültekintő becslés lehet (ahogy az angol mondja: educated guess). Mivel azonban senki sem szeret hosszú és óvatos „egyrészt-másrészt” cikkeket olvasni, ezért én most csak egy olyan tendenciára szeretném felhívni a figyelmet, amely alapjaiban határozhatja meg a következő évtizedeket. (A jövő valószínű irányairól szóló tudományos igényességű véleménycikkek közül kifejezetten egyetértek Horváth Csaba Barnabásnak az Azonnalin és a Mandineren megjelent cikkeivel, amelyeket mindazoknak ajánlom, akik átfogó elemzésre kiváncsiak a világpolitika jövőjével kapcsolatban.)

 

Megatrendek

 

Ahhoz, hogy megértsük, mi folyik a világban, nem árt azonosítani néhány megatrendet. Ezek mind olyan folyamatok, amelyek évtizedek óta zajlanak, és a 2020-as években is döntően meg fogják határozni a világunkat. Ilyen a globalizáció, az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés, a nyugati kultúrkör által uralt egypólusú világrend többpólusúvá válása, és az emberek mindezen változások miatti kontrollvesztés-érzése. Ezen globális trendek egyik kevésbé tárgyalt – a mindennapi életünket azonban szervesen befolyásoló – következménye

 

az állam és állampolgárai közti társadalmi szerződés újradefiniálása, ami a 2020-as évek kulcskérdése lesz.

 

Ahogy a világ változik, úgy változik majd az is, hogy mi tekinthető a leghatékonyabb államszervezési módszernek. A 20. században összemérte az erejét a piaci és demokratikus döntésekre épülő liberális demokrácia, illetve a tervutasításos, a pártelit döntéseire hagyatkozó szocialista berendezkedés. E két versengő ideológia közül a ‘90-es évekre csak a liberális demokrácia maradt talpon, amely az erőforrások elosztását és az egyén ösztönzését sokkal hatékonyabban tudta megvalósítani.

 

Akkoriban úgy tűnt, hogy a rendszerváltást követően véget ért a történelem. Ehhez képest azonban az elmúlt 30 év különösen két, korábban elképzelhetetlen változást eredményezett. Egyrészt olyan óriáscégek jöttek létre, amelyek több hatalommal rendelkeznek, mint egy-egy ország, másrészt pedig olyan mennyiségű adat áll rendelkezésre – például az internet révén –, amely sokkal részletesebb tervezést tesz lehetővé. Mindez alapján úgy látom, hogy a 2020-as évek során két kormányzási rendszer fog hatékonyságában különösen kiemelkedni.

 

A két tömb

 

Az egyik a nyugati demokrácia leszármazottja, amely a döntések meghozatala és a gazdaság működtetése során a demokratikus intézmények mellett kiemelten támaszkodik a legnagyobb cégekre, különösen az olyan techmonstrumokra, mint a Google, a Microsoft, az Amazon és az Apple. Ezt a rendszert hiperkapitalista demokráciának, röviden „kapdem” rendszernek hívom. Mivel most is óriási a techcégek világra gyakorolt befolyása, nehezen jósolható meg, hogy mikorra válik az általam ideáltipikusként leírt kapdem-rendszer uralkodóvá a fejlett nyugati világban.

 

A 2020-as években eljöhet az olyan pillanat, amikor a Facebook úgy határoz, hogy csak a Demokrata Párt hirdetéseit engedi terjeszteni a platformján, ezzel pedig eldönti az amerikai elnökválasztást.

 

Mindez azt jelentené, hogy a döntéseket egy kevésbé demokratikus módon megválasztott politikai elit és a techcégek vezetői e cégek algoritmusaira támaszkodva hozzák meg. Az Egyesült Államok és az Európai Unió ebbe az irányba tart.

 

A másik kormányzási rendszer az algoritmusok és adatok által felturbózott olyan autoriter vezetést valósít meg, amelyről Sztálin (szerencsére) még csak nem is álmodhatott. Erről a rendszerről John Danaher brit filozófus „algocracy” néven értekezik, amit én „algoriterként” fordítottam. Az algoriter rendszer lényege, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjti be az állampolgárokról és cégekről, majd komplex algoritmusok segítségével optimalizálja a gazdaságot és konzerválja saját hatalmának fenntartását.

 

A 2020-as években eljöhet az az idő, amikor egy így irányított állam és gazdaság hatékonyabban tud növekedni, mint a sok egyén együttes autonóm döntésén alapuló kapitalizmus és demokrácia. Természetesen ebben a rendszerben is kiemelt szerepet játszanak a techcégek, azonban ezek itt az államot uraló politikai elitnek alávetetten működnek.

 

A leghíresebb algoriter ország Kína, ahol a társadalmi kreditrendszer szinte teljesen kiépült, és ahol az állam már ott ül a gigacégek igazgatósági ülésein.

 

A világ autoriter vezetői mind szeretnének Kína útjára lépni, amely maga is exportálja a világban a saját algoriter megoldásait. Ezért is kiemelten fontos a Huawei ügye, az ehhez hasonló cégek ugyanis az algoriter rendszer előretolt hadegységei.

 

Következtetések

 

Az egyik kifejezetten rémisztő forgatókönyv a 2020-as évekre nézve az egységes internet megszűnése. Az olyan autoriter vezetésű országoknak ugyanis, mint Kína, Törökország, Oroszország és Irán elemi érdekük fűződik ahhoz, hogy cenzúrázzák a globális internetet, vagy – szélsőséges esetben – attól el is vágják az állampolgáraikat. Tavaly decemberben Oroszország sikeresen tesztelte az orosz internet lecsatlakozását, és Kína is hasonlóval kísérletezik.

 

Ez azért is hihetetlenül veszélyes, mert a Kant örök békéjét elhozó globális gazdaságon kívül a globális internetes közvélemény az egyik legfőbb gátja egy világháborúnak.

 

Sokkal nehezebben lehet gyűlöletre uszítani az embereket, ha az Instagramon látott ellenségben saját magukat látják viszont, márpedig a közösségi média pontosan ezeket az érzéseket erősíti fel. Az egységes internet eltűnésével nagyot lépnénk egy világháború felé, és csak az maradna a kérdés, hogy melyik oldal tudja magának megnyerni Indiát, Brazíliát és a többi, nem egyértelműen az egyik oldalra húzó országot. A nyugati kultúrkörnek elemi érdeke, hogy ezeket a bizonytalan országokat magának nyerje meg a dominanciaharcban.

 

A globális tendenciák mellett szeretnék röviden kitérni arra az érdekes helyzetre, amelyet Magyarország foglalhat el a 2020-as évek világpolitikai térképén. Noha ugyanis hagyományosan intézményeinken keresztül a nyugati érdekszférához tartozunk, észlelhető egy elmozdulás az algoriter hatalmak irányába is. Épp tavaly vettünk Kínától megfigyelő eszközöket a szitakötőprogram keretében, és láthatóan a Huaweitől sem retteg túlságosan a jelenlegi magyar kormány. Nem kizárt, hogy Magyarország – amely mindig is Európa két történeti régiójának határán küzdött saját identitásáért – egyik fő kísérleti alanya lesz annak, hogy melyik rendszer és miként nyeri meg a globális dominanciáért folytatott harcot.

 

Végül felmerül a kérdés, hogy mit tehet az egyszerű állampolgár, aki szeretné megőrizni egyéni szabadságát, és nem akar egy adathalmazként kezelt láncszem lenni egy algoritmusvezérelt gépezetben. Nekem személyesen egyik rendszer sem tetszik, azonban a világtörténelem soha nem az egyén boldogságát vette figyelembe. Az egyetlen lehetséges harmadik út a demokrácia és a kapitalizmus teljes megújítása azáltal, hogy annak belső dinamikái algoritmikus és népképviseleti alapokra helyeződnek át. Jelenleg is sokan gondolkodnak azon, hogy az emberiség miként tudná megugrani ezt a lehetetlennek tűnő feladatot olyan technológiák segítségével, mint a blokklánc és a mesterséges intelligencia.

 

Nekem a „folyékony demokrácia” koncepciója tűnik a legideálisabbnak, amelynek lényege az egyén legteljesebb szabadsága a technológiában: mindenki eldöntheti, hogy különböző kérdésekről saját maga szavaz, vagy ezzel másokat bíz meg.

 

Ahhoz viszont még nagyon sok tervezés és gondolkodás szükséges, hogy a két fent vázolt rendszerrel szemben tényleges alternatíva álljon rendelkezésünkre, amiben – reményeim szerint – a kedves olvasó is részt fog venni.

 

Kádár Barnabás nemzetközikapcsolatok-szakértő, jelenleg adatelemzőként dolgozik egy nemzetközi vállalatnál. Nemzetközi és EU-s tanulmányokat végzett az ELTE-n, a CEU-n és Leidenben. A Momentum Mozgalom alapító tagja és technológiai témákért felelős szakpolitikusa. Szabadidejében sokat foglalkozik az emberiség olyan hosszú távú kihívásaival, mint a mesterséges intelligencia, a klímaváltozás, a génmódosítás és az űrkutatás. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás