+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szeghalmi Örs
2020. február 18. kedd, 17:10
Több fát termel ki egyetlen cég Romániában, mint amennyi törvényesen beszerezhető. Egyesek meghalnak miatta, mások tüntetnek ellene: a romániai famaffia mégis lényegében zavartalanul dolgozik. Újabb áttörési ígéret is jött azonban, kormányzati szintről. Ám immár a sokadik.

Valami összeomlás, tragédia, szörnyűség történik az éjszaka közepén – erre riadok: kintről az hallatszik, hogy épületek dőlnek össze, vélhetően rengeteg, mivel egymás után hallatszik a gerendák robaja. De ha nem ez történik, akkor is valami vérfagyasztó. Perceken át hallgatom az apokalipszis hangjait, amíg rászánom magam, hogy egy paprikaspray-t magamhoz véve kimegyek megnézni, mi zajlik, hátha lehet még segíteni, vagy megakadályozni valamit.

 

A második szomszédból jönnek a hangok, közelebb érve úgy hallom, vagy összedől éppen az emeletes házuk, vagy valami intim tragédia miatt szándékosan rombolja le most azt valaki. A kapu zárva, döngetésre sem jön ki senki – a hátsó, garázsbejárat viszont tárva-nyitva, ez sem jó jel. Amikor ott zörgetek, a feleség jön ki végül, láthatóan zavartan – huh, ritkább, hogy nő kövessen el családirtást, de én akkor most egy ilyenbe csöppentem, zsebemben megérintettem a paprikaspray-t, oké, itt van. Fújás előtt azonban még megkérdezem a nőtől, mi történik itt, segítsek-e, vagy hívjam az 112-t. Jól tettem, mert fújni nem kell végül:

 

„Semmi, semmi. Csak... most hozták a fát, pont lerakodják” – mondja a ház úrnője.

 

Lopott fával, éjszaka

 

Így is van: Romániában ugyanis sok esetben este, éjszaka hozzák a tűzifát. A szomszédokkal példálózom itt, holott ameddig fafűtés volt, hozzánk is sokszor éjszaka érkezett a rakomány. Sőt, volt hogy este, éjjel többször is fordultak a kisteherautóval, és a lerakodást-behordást is sokszor igyekeztek sötétben végezni, lehetőleg már eleve behajtva az udvarba a faanyaggalteli autóval.

 

Persze az eladók és a szállítók szerint mindez azért alakult szinte mindig így, hogy az áruval ne akadályozzák a forgalmat az utcán, illetőleg azért érkeztek mindig későn (a kvázi népszokás szerint mindig reggeltől várni kell őket, rájuktelefonálgatni, jönnek is rögtön, úgymond, de mindig úgy alakul, hogy csak napszállta után érkeznek meg), mert rengeteg helyre kell menniük.

 

Régóta tartja magát az a vélekedés, lényegében országszerte, hogy ilyen esetben valójában lopott az áru, azért kell az egész ügylethez a sötétség. Ezt látszik igazolni persze az is, hogy soha nem merül fel eredetigazolás és/vagy számlaadás, meg semmilyen más hivatalos formaság.

 

Az ország lakosságának egy része leggyakrabban ilyen formában találkozhat a famaffiával. Ám ez csak egy ága annak, sőt, a kisebbik. És a szelídebbik is, dacára annak, hogy ilyen esetekben is szoktak botrányok lenni, amikor akár bántalmazás is éri a vásárlót, ha szóvá teszi, hogy a leszállított áru nem megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű, esetleg árfekvésű.

 

KÖRNYEZETVÉDŐK NÉZIK, HOGY MI MARADT AZ ERDŐBŐL

 

A lakosságot ellátó maffiára ráadásul rá is szorulnak a polgárok: egyáltalán nem ellentmondás ugyanis az a két párhuzamosan létező jelenség, hogy a régente erdőségeivel is büszkélkedő Romániában évek óta virágzik az illegális fabiznisz, miközben több éve gond is a lakossági tűzifa beszerzése. Sőt, össze is függ a kettő, hiszen

 

egyelőre bőven van mit lopni az épp emiatt vészesen fogyó erdőségekből, viszont tisztességesen piacra viszonylag ritkán kerül az áru, így alakult ki hiány, legalábbis a lakosság felé.

 

Létezik egy kvázi állami elosztó hálózat is, és a logikus az lenne, hogy az ilyen, hivatalos erdészetekkel együttműködő telepekről lehessen beszerezni az otthoni készleteket. Ám e téren is az zajlik az országban, ami sok máson is: újabb és újabb ígéretek hangzanak el időnként Bukarestből, sőt, helyi szintekről is, hogy a kérdés rendezve lesz, sőt, van, aztán amikor az ember utánanéz – magam is jártam így –, az adott telep képviselői közlik, hogy vagy elfogyott a fa, vagy nem is volt, de olyan is van, hogy azt tudatják, nem érzik magukat illetékesnek, mert nem látják át a jogszabályi hátteret.

 

Így történik aztán, hogy a lakosság az állami vezetés tudtával kénytelen mindenféle más megoldáshoz folyamodni, és sokszor tényleg nincs olyan útja a tűzifa beszerzésének, ami legalábbis ne vetné fel az emberben azt, hogy most a kisebbik maffiával üzletel. Nem egyszer eldöntöttük mi is, hogy többé nem veszünk olyan fát, amelynek eredetét nem igazolja az illetékes – aztán amikor ilyet egyszerűen nem találni, akkor rendben, jöjjön a szállítmányokkal az, akinek egyáltalán van, mi meg inkább önfelmentésként, kompenzálva, jóindulatúan feltételezzük, hogy nem lopott az, amit hoz, de inkább nem kérdezünk már rá, „hiszen úgyis annyi dolga van”...

 

Összefonódások, több szinten

 

A nagy volumenű famaffia is lényegében zavartalanul, vagy legalábbis néhány hatósági próbálkozás miatt a homlokát ráncolva dolgozik tovább az országban. A második szomszédomat nem ölték meg végül, van viszont sok halálos áldozata is ennek a törvénytelen, de pompásan jövedelmező biznisznek.

 

Az utóbbi öt évben hivatalosan 650 erőszakos támadás érte a romániai erdészeket, heten bele is haltak.

 

Utóbbiak közül sokan állítják azt, ami a közvélemény szintjén is evidenciaként van elkönyvelve, nevezetesen, hogy összehangolva tevékenykedik a famaffia és az ellene harcolni hivatott több hatóság. Hol a rendőrségről, hogy az erdőkerülőkről, de inkább a feletteseikről, hol kormányzati tagokról, máskor politikusokról terjed el, hogy segítik az illegális fakitermelést, és együttműködnek annak bonyolítóival csakúgy, mint az olyan iparvállalatokkal, amelyek maguk is tudatosan vannak benne e körforgásban.

 

Az utóbbiak érdeke, hogy minél nagyobb volumenű termelést biztosítsanak, ezért hajlandóak olyan árut is átvenni, ami a gyanú szerint törvénytelen úton kerül hozzájuk. És ez az igazi nagy üzlet az illegális fakitermelők számára, ez az, amiért hajlandóak akár ölni is, de ennél több esetben megvesztegetni, fenyegetni, akiket kell.

 

FENT: A FAMAFFIA ELŐTT. LENT: UGYANAZ A TERÜLET A FAMAFFIA UTÁN

 

Lényegében évtizedek óta gond mindez Romániában, de az utóbbi években egyre hangosabb a polgárok tiltakozása is. Míg régebben legtöbbször Székelyfölddel példálóztak, és leggyakrabban a néhai Verestóy Attila RMDSZ-honatyát, és számos üzletág mellett a faiparban is érdekelt nagyvállalkozót tartották az egyik kápónak, aki politikai kapcsolatait is latba veti kétes üzleti sikerei érdekében is, az utóbbi években már inkább az a nézet, hogy maguk a kitermelők működnek együtt az erdészetekkel, a rendőrséggel, helyenként akár az önkormányzat egyes embereivel is, míg a nagyobb felvevők részéről gyakoribb a politikusi hátterű védettség keresése. De persze vannak átjárhatóságok is.

 

Mostanság országszerte tüntetések szerveződnek időnként azért, hogy az állami vezetés tisztítsa meg önmagát és a hatóságokat is a kollaboránsoktól, és lépjen fel végre határozottan az ország maradék erdős területeinek védelmében. Téved, aki azt gondolja, hogy a krízis csak a történelmi Erdélyt érinti. Minden elemében jellemző volt például az, amikor a Partiumban, Nagyváradról indulva magam is ott voltam a megye politikai vezetőivel, akik egy felújított hegyi út átadására vitték az újságírókat, ám amikor Pádis környékén az út végét egy csúcson elérve körbetekintettünk a tiszta időben, azt láthattuk, ahogy több hegyoldal tar –

 

a vezető politikusok pedig velünk együtt nézték ezt, megjegyezve: „Igen, igen, lám, a famaffia... lehetetlen leküzdeni őket.”

 

Kirándulók amúgy is találkozhatnak az ország számos részén illegális fakitermelés nyomaival, mintegy a természeti látvány, a tájkép része ez, de az is megtörténik, hogy magukkal a kitermelőkkel is összefutnak. Ilyenkor a rutinosabb túrázók kerülnek egyet, bár igaz, hogy maguk a kitermelők is inkább a hatósági személyeket szokták bántalmazni, ha tetten érik őket.

 

Kik a legnagyobb fafeldolgozók?

 

Románia Európa egyik legnagyobb faexportőre. Az ország területén ugyanakkor nagy feldolgozókat építettek egyes külföldi cégek. Míg Németország az egyik legnagyobb felvevő piac, a Romániában működő fafeldolgozók legnagyobbjai az osztrák Schweighofer, a Kronospan, és az Egger. Ezek egyébként többnyire szintén a német piacon értékesítik termékeiket, de természetesen máshova is jut azokból.

 

A SCHWEIGHOFERNEK ÖT TELEPE VAN ROMÁNIÁBAN. FORRÁS: RISE PROJECT

 

A Holzindustrie Schweighofer kapcsán az ügyben nyomozó Rise Project oknyomozó portál például megemlíti: e cégnek csak Romániában öt telepe van, és ezek annyi fát dolgoznak fel, amelyek meghaladják azt a mennyiséget, ami törvényesen beszerezhető. A vállalkozás beszállítói közül több tíz romániai magánszemély ellen nyomozott az ügyészség, voltak olyanok, akik miatt azért, mert megtámadták az őket tetten érő hatósági személyeket. A céget pedig a maffiaellenes ügyészek is vizsgálták.

 

Eközben például az Ikea egyik faforrása is az ország: van is itt ötvenezer hektárnyi erdeje a cégnek, ezzel párhuzamosan számos romániai cég él abból, hogy olcsó bútorokat gyárt a svéd bútoráruháznak.

 

A nagyobbik része feketén megy el

 

Romániában évente 38 millió köbméter fát termelnek ki, de hivatalosan 18 milliónak van nyoma. Az utóbbi néhány évben összesen 7 erdészt gyilkoltak meg a kitermelési maffia tagjai.

 

Legutóbb pedig az nyert nagyobb publicitást, amikor a Netflixnek dolgozó egyik forgatócsoport került bajba: a Broken című dokusorozat egy epizódját szánták a romániai illegális kitermelések témakörének, ehhez forgattak anyagot, amikor a rajtakapott favágók eltorlaszolták az útjukat, sítlszerűen úgy, hogy illegálisan kivágott fákat döntöttek keresztbe az úton, túszul ejtették a stábot, bár néhány óra múlva el is engedték.

 

A filmeseket egy romániai civil szervezet, az Agent Green elnöke, Gabriel Păun kísérte, aki a tavaly november 27-én bemutatott sorozat adott része kapcsán azt nyilatkozta: az illegálisan dolgozó favágókat a helyszínen hivatalos erdész, a Romsilva egyik alkalmazottja segítette. „Amikor olcsó, és rossz minőségű bútorról van szó, ami miatt tönkreteszik az erdőket, de ami világszerte eladható, Románia listavezető abban, kitűnik a dokumentumfilmből, amit erről forgattak” – mondta Păun.

 

KÖRNYEZETVÉDŐK DEMONSTRÁLNAK AZ ILLEGÁLISAN KIVÁGOTT FATÖRZSEKEN

 

Elvben a romániai nemzeti parkok védettek, de a szóban forgó kérdéskör kapcsán ez nem jelent semmit, ugyanis a kitermelők lényegében ott dolgoznak, ahol akarnak. Az említett szervezet adatai szerint évente 20,6 millió köbméter faanyagot termelnek ki törvénytelenül, és a kormány egy időre még titkosította is a vonatkozó adatokat.

 

Politikusi érdekek vs. politikusi ígéretek

 

Évek óta próbálkozik ugyanakkor a mostanában gyakran változó bukaresti vezetés azzal, hogy teljesen informatizált, zárt rendszert hozzon létre a fabiznisz követésére, ezzel zárva ki a feketekereskedelmet. A rendszer a kivágások engedélyezésétől azok megtörténtén át, a szállítási útvonalon keresztül az átvételig, feldolgozásig követné az áru útját. Viszont a hálózat kiépítése nem teljes.

 

Apropó, fatolvajlás: akár annak is mondható, bár nyilván teljesen más jellegű, hogy az országban tett kirándulásaink során mi is elhoztunk néhány kis fenyőt, bár nem kivágva, hanem óvatosan, gyökerestől kiásva, majd itthon elültettük. A romániai falopás viszont itt is utolérte őket: jó pár év eltelt, nagyon magasra megnőttek a fák, aztán karácsony előtt kitekintve a kert végébe azt vettem észre, hogy az egyiknek hiányzik a teteje. Valaki egyszerűen levágta, és elvitte, hiszen a csúcsrész jó szép kis karácsonyfának. Arra is van lehetséges magyarázat, hogyan kerülhetett olyan magasra a tettes: akkoriban többször dolgoztak emelőkosaras járművel a kert végében, a kerítésen túl, az utcán. Talán egyszerűen beemeltette magát egy fatolvaj.

 

Ez azonban nem biztos, ám ami az, hogy egy évvel később már úgy készültünk a karácsonyra, hogy a veszélyeztetett fenyőket leöntöttük mésszel, ameddig értük, hátha úgy nem kell a tolvajoknak. Nem is kellett, ezért egy újabb évvel később már nem meszeltük a fákat, megelőzésképp. Addigra a csonka fa kicsit helyrehozta magát, egy görbület éktelenkedett rajta a vágás helyén, de újabb csúcsszerűséget növesztett. Aztán amelyik évben már nem meszeltünk, abban újra ellopták az egyik csúcsot fatolvajok.

 

Ez persze megint csak a kisebb, piti fatolvajlás. De lám, ennek is mennyire nehéz volt elejét venni.

 

Eközben a romániai nagy léptékű illegális kitermelések folytatódnak: az utóbbi harminc évben, vagyis a kommunizmus bukása óta ez a legnagyobb folyamatos lopás az országban. Számtalan alkalommal módosítottak már törvényt az erdők állítólagos védelme céljából, de nem történt változás. A legújabb ígéret szerint persze fog:

 

Costel Alexe, az ügyvivő romániai kormány környezetvédelmi minisztere azt mondta, minden egyes fát figyelnek immár az erdőkben.

 

A miniszter arra reagált ezzel, amiről már mi is hírt adtunk, nevezetesen, hogy az Európai Bizottság megkezdte a szabálysértési eljárást Románia ellen, mert ez utóbbi képtelen megakadályozni a törvénytelen erdőirtást.

 

A miniszter szerint „Európát és az Európai Bizottságot jobban érdekelték a romániai erdők, mint az előző román kormányokat. Az európai testület három éve vár arra, hogy befejeződjenek az illegális kitermelések ebben az országban”  mondta. Hozzátette, hogy szerinte az előző román kormányok abban voltak érdekeltek, hogy halogassák a megoldást, például ezért nem működik kielégítően a SUMAL nevű applikáció sem, ami a nyomonkövetést szolgálná, és amit a szaktárcának kellett volna gyakorlatba ültetnie, mégpedig prioritással. Alexe szerint „érdekcsoportoknak voltak embereik a minisztérium élén, akik őket szolgálták abban, hogy meglopják Romániát, ezért akadályozták az intézkedések meghozatalát”.

 

TÜNTETÉS 2019 ELSŐ FÉLÉVÉBEN A BUKARESTI PARLAMENT ELŐTT. AZ IDŐZÍTÉS AZÉRT FONTOS, MERT ERRE AZ IDŐSZAKRA ESETT ROMÁNIA SOROS EU-ELNÖKSÉGE.

 

A mostani román miniszter február 14-én találkozott az európai környezetvédelmi biztossal, Virginijus Sinkeviciusszal, akinek bemutatta Románia válaszát az eljárás megindítására. A román fél szerint most következik az, hogy igazán működőképessé válik a fakövető applikáció, minden egyes kivágott törzs útját követni tudják, neten nyilvántartják a teljes útvonalat, fotózzák a szállítmányokat, mérik a be- és lerakodott mennyiségeket. Emellett drasztikusabb büntetéseket vezetnének be, törvénymódosítással, és a tárcavezető szerint például a szakminisztériumba is bevezetik az 112 sürgősségi vonalat, ahol erdészeti szakemberek lesznek kapcsolhatók. A miniszter szerint ugyanis jelenleg

 

minden ötödik 112-re érkező, illegálisan kitermelt faanyagok szállításáról szóló hívás igazolást nyer.

 

És végül még egy szám a cikk végére: a Greenpeace szerint jelenleg az országban óránként 6 hektárnyi erdő tűnik el.

 

FOTÓK: Agent Green / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német szélsőjobboldali párt tavasz óta nem találja a megfelelő stratégiát a koronavírus kapcsán. Ez a népszerűségén is meglátszik.

Jaroslav Haščák őrizetbe vételével Szlovákia legnagyobb, kilenc éve húzódó korrupciós botrányában is áttörés jöhet.

Felesleges, hasznavehetetlen, messzi földön gyártott ajándéktárgyak helyett kultúrértékkel bíró, elvitathatatlan funkcionalitású és finom dolgot a fa alá!

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás