+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. február 18. kedd, 10:36
Az állam saját intézményei, a független bíróságok ellen uszít, amik pont azért vannak, hogy a jogainkat garantálják. Ez olyan súlyos vörös vonal, hogy a CEU elüldözése hozzá képest piszlicsáré ügy volt.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Tudom, hogy most leginkább Orbán szokásos évértékelője meg a liberálisok diplomáskommunistázása az aktuális hot topic, de miután a szigorúan vett lényeget Böcskei Balázs és Ésik Sándor is kielemezte nektek az Azonnalin, nyugodt szívvel foglalkozhatok az elkövetkező időszak legsúlyosabb kormányzati parasztvakításával, ami simán vetekszik a vasárnap belengetett műanyagbetiltós-zöldállamkötvényes kombóval.

 

Várjátok már a következő nagy konzultálást?

 

Múlt héten ugyanis kiderült, hogy már csak kábé egy hónapot kell várni, hogy újra válaszolhassunk pár lebutított hülye kérdésre a demokratikus néprészvétel jegyében, hogy aztán párszázezer, esetleg egymillió nemzeti konzultációs válasz alapján „a magyarok” véleményére hivatkozva a kormány megint bejelentsen valami orbitális baromságokkal teli reformcsomagot, amin aztán még jobban összeveszhet az EU-val, a Néppárttal és a sorosista libsi összeesküvőkkel.

 

Miközben a Fidesz-kormány a szabályozás megváltoztatása és ügyes politikai húzások elegyével sikeresen eljelentéktelenítette a valódi népszavazás intézményét, azért próbál ügyelni arra, hogy a közvetlen demokrácia létezésének némi látszatát fenntartsa a nemzeti konzultációk képében – bár szerintem legfeljebb az orbánista szekta legbelső keménymagja hiszi csak el, hogy a kormány valamit az ő konzultációs kérdőíve miatt csinál úgy, ahogy.

 

Persze nem is ennek elhitetése a cél, hanem a tematizálás, és az, hogy bogarat ültessenek az emberek fülébe.

 

Nemzeti konzultáció címén uszítottak már „Brüsszel”, a migránsok és Soros ellen is természetesen, de ez a mostani az eddigiekhez képest még sokkal mélyebben van, pontosabban egészen más minőséget képvisel.

 

Elmondom, miért.

 

Ezekről fogunk nemzetileg konzultálni

 

A beígért következő konzultáció témái ugye a következők lesznek:

 

+ „az iparággá vált börtönbiznisz”, vagyis a börtönkártérítések, aminek a lehetőségét egyébként mai formájában épp a Fidesz foglalta törvénybe;

 

+ a feltételes szabadság szigorítása egyes erőszakos bűnelkövetők esetén (erről egy korábbi hírlevélben részletesebben, ha nem akarsz lemaradni, iratkozz fel);

 

+ szegregáltan oktatott gyöngyöspatai romák kártérítésének a kifizetése;

 

+ a szegedi Szeviép-üggyel összefüggésben felmerült bírói korrupció gyanúja (itt arról van szó, hogy a közpénzmédia oknyomozása szerint – aminek ettől még persze lehet alapja – az ügyben eljáró bíró korábban előnyös üzleteket kötött az önkormányzattal, ami ha igaz, akkor lehet, hogy célszerű lett volna összeférhetetlenséget jelentenie).

 

Mi a közös ebben a négy témában?

 

Az ellenség, méghozzá a bírók.

 

Ez persze a Szeviép-kérdésben a legnyilvánvalóbb (bár ha volt is bírói korrupció az ügyben, egyetlen eset egy ekkora szervezetben nem nevezhető tendenciának vagy általánosnak, hiszen ennyi erővel jó lett volna nemzetileg konzultálni a fideszes Simonka György vagy Boldog István áldásos tevékenységéről is), de a többi témában is legfeljebb két lépésre a problémától ott leselkednek azok az ádáz bírók.

 

Orbán például az év eleji sajtótájékoztatón jogász létére úgy csinált, mintha nem tudná, hogy mire föl kerülhetnek feltételes szabadságra az erőszakos bűnelkövetők, de ő is arra játszik, hogy hamar kiderül: arra föl, hogy a (Fidesz-többség által elfogadott) Btk. ezt lehetővé teszi, és a végrehajtási bíró így dönt.

 

Mint ahogy nyilván bírók döntöttek a kártérítések megítéléséről is, legyen szó akár a poloskás levegőtlen lyukakban fogvatartott bűnözőkről, vagy a szegregáltan oktatott cigánygyerekekről.

 

Felülírhat-e bírói ítéleteket a népakarat?

 

Jobb helyeken ilyen hülye kérdést fel se kell tenni, mert nyilvánvaló, hogy nem. Rosszabb helyeken, ahol meg mégis felmerül, mint például nálunk, érdemes azt is leszögezni, hogy a nemzeti konzultáció eredménye nem egyenlő a népakarattal. A népakarat kifejezésére egyes kérdésekben létezik már egy jogintézmény, méghozzá a népszavazás.

 

Nem mintha népszavazással szabad lenne ítéleteket felülírni, de azért a provokáció (vagy a Fidesz szemszögéből nézve: a következetesség) kedvéért megkérdeztük Gulyás Gergelyt a kormányinfón, hogy ugyan akkor már miért nem rögtön népszavazást tartanak a konzultáció kérdéseiről.

 

Én eléggé meglepődtem, hogy azt válaszolta: oké, végül is megfontoljuk, miközben pár mondattal korábban még arról értekezett, hogy a konzultáció jogerős ítéletekre nem vonatkozik, és azokat persze be fogják tartani.

 

Könyökből azt mondaná erre az ember, hogy na, lám, kibújt a szög a zsákból, csakhogy ha belegondolunk, nyilvánvaló, hogy itt konkrétan nem a gyöngyöspatai cigánygyerekek összesen százmilliója, vagy az elítélt raboknak (sokszor minden ellentétes kormányzati kommunikáció ellenére valójában az áldozataiknak) kifizetni rendelt összegek szúrják a szemét annak a kormánynak, akinek meg se kottyannak a kongó stadionokra meg nem működő kamuprojektekre a haveroknak elgurigázott milliárdok.

 

Szerintem az egésznek sokkal összetettebb és távlatibb okai vannak, méghozzá az, hogy hosszútávon kialakítsanak egy olyan attitűdöt a társadalom minél nagyobb részében, hogy

 

„a bírókban nem lehet megbízni, kettős mércével mérnek, korruptak, gyanúsak, bűnözőket pártolnak, itt az egyedüli jó a pártunk és kormányunk”.

 

Azon túl, hogy a legrosszabb komcsi reflexek újjáélesztését jelenti ez, egy óriási anomália is van a dologban.

 

Az állam egyik része a másik ellen uszít

 

A bíróságok az állami intézményrendszer azon részét képezik, amely magával az állammal szemben (is) védi az embereket, méghozzá az alapjogok érvényre juttatásával. Aki szerint például a szegregáltan oktatott cigánygyerekeknek járó kártérítés mélyen igazságtalan, az remélem mélyen igazságtalannak tartja azt is, hogy kártérítés jár mondjuk annak, aki orvosi műhiba áldozata lesz, akit megver a rendőr, akit betegsége alatt és miatt rúgnak ki a munkahelyéről, akinek a tulajdonát közcélra kisajátítják, és ilyenek. Micsoda felháborító pofátlanság, hogy munka nélkül gazdagodnak ezek az ingyenélők, ugye?

 

Szóval a független bíróságok pont arra vannak, hogy legalább következmények nélkül ne lehessen csak úgy az emberrel kicseszni.

 

Ez eddig minden „jajj, diktatúra”-hőzöngés ellenére viszonylag jól működött Magyarországon, de egyáltalán nem lesz nehéz ezt több lépcsőben lezülleszteni.

 

Az első lépés efelé pontosan a legújabb nemzeti konzultáció. Először feltüntetik az amúgy jól működő szervezetet olyan fényben, hogy ezek úgyis züllöttek, korruptak, igazságtalanok, bűnözőket segítenek. Utána, ha második lépésben nekilátnak intézményileg is szétverni a bíróságokat (lojális bírók helyzetbe hozásával, a politikai kontroll kiterjesztésével, ehhez a már kipróbált lengyel receptet is elég követni, itt van egy érdekes interjú erről az Indexen), akkor már biztosan senki se fog reklamálni, nem lesznek tömegtüntetések, hogy el a kezekkel a bíróktól. (Van egy olyan sanda gyanúm, hogy nálunk mondjuk amúgy se lennének, nem úgy, mint Lengyelországban, bár ott is hiába voltak, így is szájkosarat tesznek a bírókra.)

 

Végül aztán amikor tényleg kellenének a független bírók, hogy megvédjék a jogaidat mondjuk az állammal szemben, akkor erre már nem lesznek képesek, mert addigra ugye nulla társadalmi ellenállás (esetleg részleges társadalmi támogatás) mellett már ledarálták őket, már ha hagyják magukat.

 

Szóval a folyamatosan huzigált vörös vonalak korszakában ez a konzultáció nemhogy újabb vörös vonal kellene, hogy legyen, de egyenesen vörös fal. A bíróságok tekintélyének az általában vett aláásása maga az állam által még annál is durvább, hogy haverokkal töltötték fel és jórészt impotenssé is tették az Alkotmánybíróságot, hiszen a mostani lépéssel a jogérvényesítést már annak a legalsó fokánál próbálják megelőzni.

 

Ehhez képest a CEU elüldözése nemhogy nem vörös vonal, de még a fasorba se érő piszlicsáré probléma.

 

Kik bíznak most a bírókban, és akik nem, miért nem?

 

A gonosz EU-nak köszönhetően már erről is lehet sejteni dolgokat, és már most nagyon beszédesek a statisztikák. Van az EU-nak egy EU Justice Scoreboard nevű, évenként kiadott felmérése, amiben a bíróságok működésének egy csomó vonatkozását mérik. Például, hogy mennyire húzódnak el az eljárások, mekkora a bírók ügyterhe, mennyire elérhető a bírói út az emberek számára, és azt is mérik, hogy a társadalom általában, illetve a cégek mennyire tartják függetlennek az adott tagállam bíróságait, és amennyiben nem tartják annak őket, mi ennek az oka.

 

A legfrissebb, 2019-es felmérést itt lehet elérni, a legtöbb adat az előző néhány évvel összehasonlításban látható benne. Az adatok böngészése közben én kifejezetten Magyarországra és Lengyelországra koncentráltam: Lengyelországban a rendesbíróságok elleni hadjárat 2017-ben kezdődött (az Alkotmánybíróságot már korábban, 2015-ben PiS-esítették), ami oda vezetett, hogy 2017 decemberében elindították ellenük a 7-es cikkes eljárást. Ezzel szemben Magyarország ellen nem kifejezetten a bíróságok helyzete, hanem összetettebb okok miatt indult meg a 7-es cikk 2018 szeptemberében.

 

A prekoncepcióm az volt, hogy a lengyeleknél biztosan 2017 óta kevésbé bíznak az emberek a bírókban, arról meg ötletem se volt, hogy mi lehet a helyzet Magyarországon.

 

 

Az átlagemberek, a „general public” vonatkozásában be is jött a tippem. Lengyelországban, ahol 2017 óta masszívan dolgozik rajta a PiS-kormány, hogy a független bíróságok imidzsét szétverje (tényleg olvassátok el ezt az indexes interjút), 2017-ről 2019-re több, mint tíz százalékponttal, 50 százalékról 40 alá csökkent azok száma, akik alapvetően függetlennek tartják a bíróságokat. Magyarországon stagnálás volt az utóbbi néhány évben, kivéve 2019-et, amikor némileg visszaesett a bizalom a bíróságokban, de így is jóval 40 százalék fölött vannak azok, akik függetlennek tartják őket.

 

 

Az állam akkor esett le, amikor megnéztem a cégek véleményét tükröző diagrammot.

 

Azok után, hogy a lengyel kormány évek óta a független bíróságok ellen küzd, miközben a magyar kormány „csak” Soros ellen, 2019-re oda jutottunk, hogy a cégek mégis jobban bíznak a lengyel bírósági rendszerben, mint a magyarban.

 

Míg Magyarországon 18 százalékuk tartotta a függetlennek a bíróságokat (ez kevesebb, mint feleannyi az átlaglakossághoz képest), addig Lengyelországban ez az arány 30 százalék. Ráadásul Magyarországon a megkérdezett cégek több, mint fele inkább nem tudott, vagy nem akart válaszolni erre kérdésre, ami a legmagasabb arány az egész EU-ban.

 

Hogy miért lényeges ez? Mert én ha nyugati cég lennék, akkor inkább tenném a gyáramat olyan országba, ahol mondjuk ha valamilyen engedélyért folyamodok, számíthatok arra, hogy független hatóságok és bíróságok korrektül elbírálják az ügyemet, mint egy olyanba, ahol ezt esetleg más úton-módon kell kilobbiznom, külön korrupciós költséget bekalkulálva.

 

Ezt a szempontot amúgy fel is vetettük Gulyás Gergelynek a kormányinfón, de azzal ütötte el a dolgot, hogy ez hülye kérdés, hiszen a cégek nem elmennek Magyarországról, hanem idejönnek.

 

Lehet, hogy azért, mert még a korrupciós költséget is kiszámíthatóbbnak tartják, mint a jogi környezetet?

 

Ha így van, azzal azért nem dicsekednék…

 

Ez a cikk egy része az Azonnali heti háromszori hírlevelének, a Reggeli feketének. A feliratkozók már hétfő reggel megkapták ezt a cikket a postaládájukba. Iratkozz fel te is, hogy ne maradj le semmiről!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás