+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. február 18. kedd, 14:29
Már nem arról beszél a magyar kormányfő, hogy milyen közel volt a Fidesz az EPP-ből való kilépéshez, inkább egy nagyszabású belső vitát kezdeményezne a jobboldali pártcsaládban.

Úgy látszik, stratégiát váltott a Fidesz az Európai Néppárttal való konfliktusuk ügyében: míg eddig inkább arról esett szó, hogy mennyire közel kerültek ahhoz, hogy otthagyják az európai kereszténydemokrata pártcsaládot, mostanában inkább arra helyezi a hangsúlyt a magyar kormánypárt, hogy egy belső vitára van szükség arról, hogy merre is haladjon tovább az EPP.

 

Kilépés helyett vita a Néppárt jövőjéről?

 

Ennek szükségességéről a Helyzetnek, az Azonnali podcastjének múlt pénteki adásában már beszélt a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője, Deutsch Tamás, most viszont Orbán memoranduma is ezt erősíti. Ezt Novák Katalin családügyi államtitkár posztolta kedden délután Facebook-oldalára mind magyarul, mind angolul, és ezzel a felhívással fordult Orbán Viktor miniszterelnök a Néppárt vezetéséhez.

 

A hárompontos tájékoztató első részében Orbán az EPP-t és annak korábbi sikereit ajnározza.

 

Felsorolja, hogy milyen fontos szerepet is játszottak a közéleti vitákban az EPP-tagok, milyen nagy szerepük volt a Szovjetunió kiszorításában Közép-Európából, és milyen eltökélten védte a demokráciapárti, antikommunista, piacmárti, antimarxista nézeteket. Az EPP Orbán szerint „nemzeti egységre építő, szubszidiaritáspárti, bürokráciaellenes, keresztény inspirációjú, egy férfi és egy nő szövetségére épülő házasság és a keresztény családmodell híve és hangos képviselője volt”, és 2011-ben még annyira sikeres volt, hogy tagpártjai 16 kormányfőt adtak és 271 EP-képviselőjük volt.

 

 

„Mára azonban minden megváltozott”

 

– kezdi a vészjósló, második részét levelének Orbán, amiben viszont már keményen ostorozza a politikai szövetséges Néppártot. Többek között azzal, hogy mára már csak 9 miniszterelnököt ad, az EP-ben is csak 187 fős a néppárti frakció, és a legtöbb EPP-s kormány koalíciós. „Az Európában súlyos örökséget hagyó kommunizmussal és marxizmussal szembeni fellépés helyett Fidel Castrót és Karl Marxot éltetjük”, „egalitárius, szocialisztikus társadalomelméleteket karolunk fel” – fogalmazott.

 

Azt is kritizálta, hogy az EPP feladta az egy nő és egy férfi házasságára épülő családmodellt, és „a genderideológia karjába hanyatlott”,

 

a gyermekek születésének támogatása helyett pedig „a tömeges migrációban látja a népesedési problémákra való megoldást”.

 

„Ezek vagyunk ma mi, az Európai Néppárt” – teszi hozzá, mondván, hogy az EPP nem vállalja a küzdelmet a balliberális szellemi körökkel és az általa befolyásolt médiával, centrista, baloldali irányba csúszó pártszövetséggé vált, és kompromisszumpolitikát folytat.

 

És mi erre a kérdésre Orbán Viktor megoldása?

 

A kormányfő szerint szükség lenne egy EPP jövőjéről szóló vitára, amire mindeddig nem került sor, most viszont kellene. „Ezért mi azt javasoljuk pártcsaládunk tagpártjainak, hogy fontolják meg az EPP stratégiai irányvonalának módosítását” – írja Orbán. Szerinte ismét szorosabb szövetségre lenne szükség a nemzeti-konzervatív ECR frakcióval,

 

a törökökkel és oroszokkal is keresni kell a szövetségeket, valamint az amerikai republikánusokra is természetes szövetségesként kell tekinteni,

 

ahogyan azt korábban Wilfried Martens, az EPP 1990-től 2013-as haláláig szolgáló elnöke is tette. A memorandumot Orbán azzal zárta, hogy bár fontos az egység, de „ehhez csak őszinte belső vitákon keresztül juthatunk el”.

 

BORÍTÓKÉP: EPP Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás