Nincs közép-európai nagyváros, ahol olyan elitgettó jött volna létre, mint Budapesten

Szerző: Techet Péter
2020.02.17. 17:34

Miközben itthon gyakorlatilag három budai kerületbe húzódott vissza a felső középosztály, a lengyel és a cseh fővárosban sokkal kevertebbek az egyes negyedek, nem ilyen éles az elkülönülés az osztályok között.

Nincs közép-európai nagyváros, ahol olyan elitgettó jött volna létre, mint Budapesten

Egy 2015-ös tanulmány eredményeit vitték térképre egy lengyel Facebook-oldalon, ezen azt mutatják be, hogy több kelet-európai fővárosban a lakosok miként ítélik meg saját szociális helyzetüket, és miként különülnek el egymástól. Ez alapján egyértelműen látható:

miközben Budapesten gyakorlatilag csak három budai kerület lakói sorolják magukat a felső középosztályhoz, Prágában vagy Varsóban ezen réteg sokkal elszórtabban él –

azaz a lengyel vagy a cseh fővárosban nem olyan éles a földrajzi határ az egyes osztályok között, mint Budapesten.

A tanulmány értékét persze rontja, hogy 2000-es adatokkal dolgozik – azóta Budapesten azért vélhetően a pesti oldalon is már kialakultak, ha nem is felsőközéposztálybeli, de legalábbis középosztálybeli lakóövezetek. Ingatlanárakban mára pedig a Belváros eleve behozta a budai hegyvidéket.

Az a réteg, amelyet (felső vagy normális) középosztálynak lehet tartani, a 2000-es adatok szerint Budapesten, Prágában és Varsóban a lakosság közel harmadát teszi ki (Budapesten valamivel több, mint Prágában). A tanulmány ezek után megnézi, hogy az egyes társadalmi csoportok mennyire meghatározhatóak a lakhelyük szerint – azaz mennyiben alakulnak ki elit- vagy szegénygettók. Eszerint

a társadalmi szegregáció Budapesten a legnagyobb és a három visegrádi főváros közül Prágában a legalacsonyabb

(Pozsonyt a felmérés nem vizsgálta).

TÁRSADALMI ELKÜLÖNÜLÉS EGYES KELET ÉS KÖZÉP-EURÓPAI FÖVÁROSOKBAN. FORRÁS: PATTERNS OF SOCIOECONOMIC SEGREGATION IN THE CAPITAL CITIES OF FAST-TRACK REFORMING POSTSOCIALIST COUNTRIES (2015).

Ha ránézünk a prágai és varsói térképekre, ezt jól ki is vehetjük, Prága esetében gyakorlatilag alig lehet megmondani, melyek az elitnegyedek, mert a város minden részén vannak elszórva az elit által lakott részek, amelyek ekként nem különülnek el annyira a többi társadalmi rétegtől, mint Budapesten, ahol eleve már a Duna is egy erős választóvonal. Az első, második és tizenkettedik kerület mint az elit lakhelyei, teljességgel elkülönülnek: az elit csak itt lakik, a szegényebbek meg máshol.

A tanulmány megjegyzi: Prága kerületi szerkezete sok hasonlóságot mutat Budapestével, de az egyfajta egalitariánus szocialista, majd posztszocialista várospolitika

a bérlakások rendszerével és a lakbérek korlátozásával nem tette lehetővé, hogy bárhol a budaihoz hasonló elitgettók létesüljenek.

A tanulmány nem terjed ki Bécsre, pedig talán ebben is az a legsikeresebb modell. Miközben Bécsben is megvannak az elitkerületek (a 18. és 19. kerületek teljesen, a 13. és 17. kerületek részben, meg természetesen a legdrágább belváros), de egyrészről a felgyorsult dzsentrifikáció miatt a belső kerületekbe (a harmadiktól a kilencedikig) is egyre több elitstátuszú ember költözik, másrészről a bécsi bérlakásépítés fontos eleme, hogy bérlakásokat tudatosan a leggazdagabb kerületekbe is építenek.

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek