+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. február 17. hétfő, 17:34
Miközben itthon gyakorlatilag három budai kerületbe húzódott vissza a felső középosztály, a lengyel és a cseh fővárosban sokkal kevertebbek az egyes negyedek, nem ilyen éles az elkülönülés az osztályok között.

Egy 2015-ös tanulmány eredményeit vitték térképre egy lengyel Facebook-oldalon, ezen azt mutatják be, hogy több kelet-európai fővárosban a lakosok miként ítélik meg saját szociális helyzetüket, és miként különülnek el egymástól. Ez alapján egyértelműen látható:

 

miközben Budapesten gyakorlatilag csak három budai kerület lakói sorolják magukat a felső középosztályhoz, Prágában vagy Varsóban ezen réteg sokkal elszórtabban él –

 

azaz a lengyel vagy a cseh fővárosban nem olyan éles a földrajzi határ az egyes osztályok között, mint Budapesten.

 

A tanulmány értékét persze rontja, hogy 2000-es adatokkal dolgozik – azóta Budapesten azért vélhetően a pesti oldalon is már kialakultak, ha nem is felsőközéposztálybeli, de legalábbis középosztálybeli lakóövezetek. Ingatlanárakban mára pedig a Belváros eleve behozta a budai hegyvidéket.

 

Az a réteg, amelyet (felső vagy normális) középosztálynak lehet tartani, a 2000-es adatok szerint Budapesten, Prágában és Varsóban a lakosság közel harmadát teszi ki (Budapesten valamivel több, mint Prágában). A tanulmány ezek után megnézi, hogy az egyes társadalmi csoportok mennyire meghatározhatóak a lakhelyük szerint – azaz mennyiben alakulnak ki elit- vagy szegénygettók. Eszerint

 

a társadalmi szegregáció Budapesten a legnagyobb és a három visegrádi főváros közül Prágában a legalacsonyabb

 

(Pozsonyt a felmérés nem vizsgálta).

 

TÁRSADALMI ELKÜLÖNÜLÉS EGYES KELET ÉS KÖZÉP-EURÓPAI FÖVÁROSOKBAN. FORRÁS: PATTERNS OF SOCIOECONOMIC SEGREGATION IN THE CAPITAL CITIES OF FAST-TRACK REFORMING POSTSOCIALIST COUNTRIES (2015).

 

Ha ránézünk a prágai és varsói térképekre, ezt jól ki is vehetjük, Prága esetében gyakorlatilag alig lehet megmondani, melyek az elitnegyedek, mert a város minden részén vannak elszórva az elit által lakott részek, amelyek ekként nem különülnek el annyira a többi társadalmi rétegtől, mint Budapesten, ahol eleve már a Duna is egy erős választóvonal. Az első, második és tizenkettedik kerület mint az elit lakhelyei, teljességgel elkülönülnek: az elit csak itt lakik, a szegényebbek meg máshol.

 

A tanulmány megjegyzi: Prága kerületi szerkezete sok hasonlóságot mutat Budapestével, de az egyfajta egalitariánus szocialista, majd posztszocialista várospolitika

 

a bérlakások rendszerével és a lakbérek korlátozásával nem tette lehetővé, hogy bárhol a budaihoz hasonló elitgettók létesüljenek.

 

A tanulmány nem terjed ki Bécsre, pedig talán ebben is az a legsikeresebb modell. Miközben Bécsben is megvannak az elitkerületek (a 18. és 19. kerületek teljesen, a 13. és 17. kerületek részben, meg természetesen a legdrágább belváros), de egyrészről a felgyorsult dzsentrifikáció miatt a belső kerületekbe (a harmadiktól a kilencedikig) is egyre több elitstátuszú ember költözik, másrészről a bécsi bérlakásépítés fontos eleme, hogy bérlakásokat tudatosan a leggazdagabb kerületekbe is építenek.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás