+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. február 14. péntek, 12:15
A mostani olasz tartományi választásokon Elly Schlein kapta a legtöbb szavazatot: a fiatal baloldali politikus európai parlamenti ismeretlenségből váltott az olasz politikába, ahol a Matteo Salvinivel szemben szerveződő új baloldal arca lett. De ki ő? Mi köze Kelet-Európához? És miért sorosügynöközi őt is a berlusconista sajtó?

A tavalyi, balul elsült Salvini-féle kormánybuktatás óta az olasz baloldal kezdi magát összekapni. Egyrészről ismét kormányra került, elvégre a hivatalosan független Giuseppe Conte miniszterelnök – miután Matteo Salvini Legája sikertelenül akart előrehozott választásokat kikényszeríteni – a Demokratákkal, az Öt Csillaggal és még pár kisebb baloldali frakcióval tudott új parlamenti többséget szerezni maga mögött. Másrészről pedig éppen emiatt

 

az olasz politikában ismét kezd visszaállni a hagyományos bal-jobb szembenállás,

 

amiben a jobboldalon Salviniék és a neofasiszták versenyeznek a vezetésért, a baloldalon pedig eldőlni látszik, hogy a Demokraták – a korábbi várakozások ellenére – nem tűntek el. A két tábor versenyében az Öt Csillag pedig a két szék közé került. A párt, amely először Salvinihez, majd a baloldalhoz állt be koalíciós társnak, egyre inkább okafogyottá válik: a grilloi elitellenesség értelmezhetetlen kormányról. Ráadásul a mai törés nem egy egységes elit megítéléséről szól – ahogy Beppe Grillo tudta még egykoron tematizálni a közéletet, összemosva Silvio Berlusconit, Matteo Renzit és mindenkit –, hanem Salviniről, akinek hiába növekszik a tábora, a vele szembeni ellenállás is erős.

 

Ez mutatkozott meg a januári tartományi választásokon Emilia-Romagna tartományban. Itt persze a baloldalnak eleve könnyebb dolga van, elvégre egy történelmileg mindig vörös régióról beszélünk, amely egykoron a kommunista mozgalomnak – már csak Bologna intellektuális ereje miatt is – őshazája. De éppen itt akarta Salvini megverni a baloldalt, bizonyítva: a baloldal alól már saját bázisa is kicsúszik, azaz igenis jöjjenek az előrehozott választások.

 

Ez végül elmaradt: a Demokraták tartományfőnök-jelöltje és listája magabiztosan nyerte a választást. Ezt a Demokraták nemcsak megújulásuknak köszönhetik (tény, hogy Matteo Renzi liberálisainak kiválásával a mai, Nicola Zingaretti vezette párt balra fordult), hanem az új fiatal protestmozgalomnak is, amely szardíniának nevezi magát: sokan vannak ugyanis, és a „nagyhal“ Salvinit akarják legyőzni. Az Azonnali már az idei évben figyelemre érdemes személyek beharangozásakor is jelezte: a szardíniák még fontos szerepet fognak játszani.

 

A fiatalok által alapított mozgalom tüntetéseivel sikeresen mozgósított, a tartományi választást egy Salvini-ellenes népszavazássá tette.

 

A választások legnagyobb nyertese – már ha a preferenciaszavazatokat nézzük – egy harmincnégy éves egykori EP-képviselő, aki 2019-ben eldöntötte: a biztos brüsszeli állás helyett inkább hazatér. Kilépett már korábban a Demokratáktól, most egy újbaloldali protestmozgalmat szervez. Elly Schlein listája is kellett ahhoz, hogy a baloldal többséget szerezzen a bolognai parlamentben – ő maga pedig a legtöbb támogató szavazattal jutott be képviselőnek.

 

Elly Schlein belevetette magát az olasz belpolitikába

 

Schlein igazi baloldali értelmiségi családban nevelkedett.

 

A politikus apai ágon kelet-európai családból származik: még zsidó nagyapja, Hermann Schleyen vándorolt ki a Habsburg Birodalom bukása után az USA-ba,

 

ott amerikaisította nevét Harry Schleinra. Elly Schleinnak van az olasz mellett amerikai útlevele is. Apja tért aztán vissza Európába, egyetemi tanár lett ugyanis Svájcban (ezért is született és nevelkedett Elly Ticinoban). Anyai ágon pedig egy híres olasz antifasiszta ellenálló a nagyapja. Elly egyetemi éveit alatt került csak Olaszországba: Bolognában tanult jogot.

 

2014-ban a Demokraták színeiben került be az Európai Parlamentbe, de elégedetlen volt pártjának irányvonalával. Ez volt az az időszak, amikor az olasz baloldalt Matteo Renzi reformpolitikája uralta, ezt azonban Schlein elvetette, ezért 2015-ben egy szakadár baloldali párthoz csatlakozott. A 2019-es EP-választásokon már nem indult, inkább az olasz baloldal újjáépítésén akart dolgozni.  

 

A Demokratáktól balrább álló csoportosulások közös listáján indult el a januári tartományi választásokon Emilia-Romagnában:

 

egyszerre akarta Salvini győzelmét megakadályozni és a balközép baloldali alternatíváját adni.

 

Országos ismertségre tett szert, amikor egy választási gyűlésen odalépett Matteo Salvinihez, és felelősségre vonta, amiért a szélsőjobboldali politikus úgy bírálja folyamatosan az Európai Uniót, hogy belügyminiszterként alig vett bármikor is részt brüsszeli tanácskozásokon. Salvini először azzal próbálta meg elkerülni a választ, hogy hosszan a mobiltelefonjába temetkezett, majd annyit vetett oda: „a fontos üléseken ott voltam”. Schlein azonban ezt is cáfolta, elvégre Salvini például a dublini migrációs rendszerről szóló egyetlen tanácskozáson se jelent meg – így pedig hiteltelen, ha akár azt állítja, hogy őt Brüsszelben nem hallgatják meg, akár azt, hogy ő állandóan az olasz érdekekért harcolt az EU fővárosában.

 

Schlein lett a baloldal sztárja Emilia-Romagnában

 

Ez az ismertség sokat segített a Bátor Emilia-Romagna nevű, általa vezetett baloldali listának. Sokan attól tartottak, hogy csak szavazatokat visz el balról, de végül a szavazatok felét megszerző balközép koalícióhoz tudott hozzátenni majdnem négy százalékot. Schlein elismertségét mutatja, hogy

 

valamennyi jelölt közül ő kapta a legtöbb preferenciális szavazatot

 

(tehát amikor a választópolgárok közvetlenül felírhatnak egy-egy jelöltet a szavazólapra): több, mint húszezer szavazattal (amelynek bő háromnegyedét persze a híresen vörös Bolognában szerezte) jutott be a tartományi parlamentbe.

 

Pár napja Stefano Bonaccini, a tartomány megválasztott balközép elöljárója bejelentette: Schleint kéri fel helyettesének. Noha maga Schlein – elvégre legalább 2014 óta hivatásos politikus – nem a szardíniamozgalommal jelent meg, azon fiatal, baloldali, városi generáció része, amely Salvinival szemben az utcán mozgósít, és egy, a jelenleginél radikálisabb olasz baloldalt szeretne megteremteni.

 

TARTOMÁNYVEZETŐK EGYMÁS KÖZT: ELLY SCHLEIN (BALRA) LETT AZ EMILIA-ROMAGNÁBAN KORMÁNYZÓ STEFANO BONACCINI (JOBBRA) HELYETTESE. FOTÓ: ELLY SCHLEIN / FB

 

Itt is megjelenik Soros

 

Schlein jelentőségét mutatja, hogy a jobboldali média azonnal támadni kezdte. A Berlusconi-család tulajdonában álló Il Giornale napilap azzal vádolta, hogy Soros embere, ugyanis Schlein kapcsolatban áll az Open Societyvel, és valóban elkötelezett – amint saját, zsidó-amerikai-svájci-olasz hátteréből is következik – egy nemzetek feletti, a menekültek előtt nyitott Európa iránt. Az Il Giornale felhívja a figyelmet arra is, hogy az Open Society 2014 és 2019 között maga is azon EP-képviselők között sorolta fel a politikusnőt, akik a karlpopperi nyílt társadalom elvéhez közel állnak.

 

A napokban pedig azzal került Schlein a hírekbe, hogy egy műsorban biszexuálisként comingoutolt:

 

„Az életemben nagyon sok fiút és lányt szerettem, de most egyetlen lánnyal vagyok együtt, aki mindenben támogat” – mondta.

 

Ez lenne a kiút?

 

Miközben Schlein igen népszerű a kozmopolita baloldalon, értelemszerűen az olasz baloldal egyetlen kiútja se lehet az, hogy csak a városi, több nyelveken beszélő, diplomás fiataloknak akar tetszeni – ugyanis ezzel éppen a baloldal egyik jelentős potenciális bázisát, a jelenleg még mindig az Öt Csillagra szavazó szegényebb, főleg déli elégedetleneket hagyná figyelmen kívül.

 

Schlein Matteo Renzi egyik nagy kritikusaként jelent már meg 2013-ban a politikai színpadon – akkor szervezte meg az OccupyPD mozgalmat, azzal a céllal, hogy elfoglalják belülről a Demokrata Pártot –, mégis Renzihez hasonlóan ő is a kozmopolita Európa híve, ami Olaszországban azért kisebbségi véleménynek számít.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás