+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. február 12. szerda, 17:23
Hogyan is felelhetne meg az EU az emberek által támasztott elvárásoknak, ha a tagállami befizetések semmire sem elegek? Ez a nagy kérdés hatja át az EU következő hétéves költségvetéséről szóló vitákat, ahol most épp a Parlament fenyeget vétóval.

Kész lenne vétót nyomni az Európai Parlament az Európai Unió következő hétéves közös költségvetésére, ha a tagállamok túl kevés pénzt adnak – nyilatkozta David Sassoli szerdán Strasbourgban.

 

Az Európai Parlament elnöke kifejtette:

 

az EP egy „ambiciózus többéves költségvetést támogat, amellyel finanszírozhatók az Európai Bizottság ambiciózus vállalásai”.

 

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ugyanis megválasztása előtt fűt-fát megígért többek között az EP-nek, hogy a plenáris szerv ne nyomjon vétót a jelölésére, így például egy nagyszabású Európai Zöld Megállapodást is.

 

Sokat ígért von der Leyen, de pénz nincs rá

 

A gond a vállalásokkal az, hogy azokat valakinek fedeznie is kellene, márpedig az EU költségvetésének jó háromnegyedét a tagállamok állják, és csak a maradék egynegyedet adják ki a blokk közvetlen, áfa- és vámalapú bevételei. Éppen ezért követelte többek között Sassoli azt is, hogy az EU-nak a jövőben legyen több saját forrása, hogy ne csak a tagállami befizetésektől függjön, hanem saját erőből is tudjon matekozni.

 

Jelenleg ugyanakkor a tagállamokon nyugszik a rendszer, akik pedig egyre inkább úgy tűnik, nem akarnak sokat adni a közösbe:

 

az Európai Unió Tanácsának előző, finn elnöksége például azt javasolta, hogy átlagosan az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,06-1,07 százalékát fizessék be, de egyes nettó befizető tagállamok (vagyis azok, akik többet fizetnek be a büdzsébe, mint amennyit ki tudnak venni abból) számára már ez is elfogadhatatlanul sok volt. Sebastian Kurz osztrák kancellár például görcsösen ragaszkodik az 1 százalékos GNI-alapú befizetéshez, és ha ennél lényegesen többet kéne fizetnie az osztrákoknak, annak esetére már be is lengette a vétót.

 

Az Európai Parlament a másik végletet jelenti: ők 1,27 százalékot szeretnének kialkudni, ami lényegesen több, mint az 1-1,08 százalékos intervallum, amelyben valószínűsíthetően a tárgyalások most mozognak. Úgy tudjuk, akár 200-250 milliárd euró különbség is lehet a finn elnökség javaslata, valamint az EP által követelt befizetés között. Az Európai Bizottság eközben egy középutas, 1,11 százalékos GNI-alapú befizetést javasol, amely még mindig bőven túllépi Sebastian Kurz és több nettó befizető ingerküszöbét.

 

Persze, hogy az EU a bűnbak, ha nincs elég forrás

 

Ezért is dönthetett úgy Sassoli, hogy itt az ideje belengetni a vétót, miután a finn elnökség javaslata utáni tárgyalásbefagyasztás nem hozott látható eredményt. Most az EP elnöke azt mondja, meg akarnak állapodni a tagállami érdekeket tömörítő Tanáccsal, „viszont, ha ők visszautasítják a Parlament álláspontjának elfogadását, akkor elmegyünk a falig, és vissza fogjuk utasítani az EU hosszútávú költségvetését”.

 

„Hogyan is gondolhatunk arra, hogy visszanyessük az olyan sikeres programok költségvetését, mint az Erasmus+, vagy az olyan intézkedéseket, melyek a határaink védelmét szolgálják?

 

Az első klímasemleges kontinenssé válás eddig precedens nélküli változtatásokat követel meg a gazdaságainktól és a társadalmainktól. Biztosítanunk kell, hogy a dolgozókat, akiket a változások a leginkább érintenek, nem hagyják hátra. Nem hagyhatjuk, hogy a klímaváltozás elleni harc nagyobb egyenlőtlenségekhez vezessen” – lamentált Sassoli.

 

A Tanács – de főleg a nettó befizetők – garasoskodása miatt ugyanis az EP úgy gondolja, nem sikerül majd megfelelni az EU-val szemben támasztott, egyre magasabb elvárásoknak. Az EU-tól ugyanis sokan várják, hogy berúgja a növekedés motorját, segít leküzdeni az egyenlőtlenségeket a kontinensen, nem is beszélve a klímaváltozás elleni harc miatti, óriási közös európai felelősségnek. Ha pedig a tagállamok nem adnak elég pénzt, akkor az ilyen kulcsfontosságú programokra sem jut majd elég forrás, ami végső soron ahhoz fog vezetni, hogy a kontinens sikertelenségéért megint az Európai Unió lesz a bűnbak. Arról, hogy miről is szól pontosan a költségvetési vita, itt írtunk bővebben.

 

De mit tehet az Európai Parlament?

 

A plenáris szerv a többéves költségvetésről szóló tárgyalásokban lényegében semmilyen szerepet nem játszik. Azt a Bizottság terjeszti elő, de leginkább a tagállamok állapodnak meg róla, miután a számlát ők állják. Az Európai Parlament egyetlen dolga, hogy a tagállamok által már leokézott megállapodásra egy plenáris ülésen en bloc vagy igent vagy nemet nyomjon.

 

Vagyis az EP elméletileg megteheti, hogy vétóz, és akkor nincs új költségvetés, az azután következő vészforgatókönyvekkel viszont végső soron mindenki rosszabbul járna. Ezért az EP stratégiája általában, hogyha több pénzt akar kicsikarni, akkor belengeti a vétót, hátha a tagállamok megijednek, és engednek a nyomásnak.

 

Aztán a kész javaslatra úgyis igent nyomnának, mert a vétó esetén mindenki őket hibáztatná, amiért nincs költségvetés.

 

Mindenesetre a mostani fenyegetés is jelzi: óriásiak az ellentétek az európai intézmények között a költségvetés kérdésében: hiszen míg a tagállamok – de főleg az óriási lobbierővel bíró nettó befizetők – csökkentenék saját terheiket, az Európai Parlament általában az ambiciózus hozzáállást hiányolja a tárgyalásokból.

 

A tagállamok egyébként február 20-án tartanak rendkívüli ülést a költségvetés témájában, melyen szeretnének megállapodni, mi is legyen a következő költségvetéssel, ugyanis 2021, mikor a jelenlegi költségvetés lejár, vészesen közeleg.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás