+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. február 11. kedd, 19:21
Joghallgatóknak tartott előadást kedden Varga Judit igazságügyi miniszter a Pázmányon, ahol a diákéveiről és a gyerekeiről szóló kemény kérdések után azért szóba került a 7-es cikkely, a börtönkártérítések és Gyöngyöspata ügye is. Az Azonnali ott volt és kérdezett!

„A terem befogadóképessége: 340 fő. Ez a válasz e-mail nem biztosítja a helyét a rendezvényen. Amint megtelik az előadó, további résztvevőket nem engedhetünk be. Kérjük, érkezzen időben.”

 

Ezzel a szigorú üzenettel jelezték vissza még január vége felé a regisztrációmat Varga Judit igazságügyi miniszter kedd délutáni pázmányos előadására. Úgy tűnt, a szervezők nem viccelnek, úgyhogy már egy órával a négy órára meghirdetett kezdés előtt odamentem a jogi kar legnagyobb előadójába, hogy biztosan legyen helyem. 

 

Kiderült azonban, hogy túlbecsültem a tömeget, amit megmozgat a miniszterasszony, ugyanis a terem végül csak kábé kétharmadig telt meg – jórészt pázmányos joghallgatókkal, de a mögöttem ülőktől megtudtam, hogy ők például az ELTE-ről jöttek át. Jogi karokon nem ritka, hogy meghívnak előadni a szakma számára fontos embereket, az igazságügyi miniszter azonban olyan ritkán nyilvánul meg a biztonságos közmédián kívül, hogy kihagyhatatlannak tűnt a lehetőség, amit az utóbbi időben egyre inkább elfideszesített alma materom rendezvénye kínált. 

 

A közönség udvariasan megtapsolta a bevonuló Varga Juditot, akivel a pódiumon Szabó István dékán és egy kari HÖK-ös beszélgetett. 

 

Olyan kemény és megkerülhetetlen jelentőségű kérdéseket kapott tőlük a miniszter, minthogy miért lett jogász (mert mindig nagyon zavarta az igazságtalanság, és már az iskolában is védőbeszédeket tartott osztályfőnöki órán); milyenek voltak a miskolci egyetemi évei (ezen a ponton sikerült először megnevettetnie a közönséget egy bölcsészeket ekéző poénnal); és hogyan tudja összeegyeztetni a családot és a hivatást (itt jött a második és utolsó derültség a közönségből arra a poénra, hogy az ő időszámításában a BC nem before Christ, azaz Krisztus előtt, hanem before child, azaz gyerek előtt).

 

Miért fogadta el a miniszteri pozíciót?

 

Az első kicsit is érdekes kérdésre Varga Judit azt mondta: nagyjából egy hétig őrlődött a kérdésen, hogy elfogadja-e az igazságügyi miniszteri posztot, amit ő szolgálatként fog fel, és némileg tartott tőle, hogy tisztes öreg jogász férfiaknak kell fiatal nőként megfelelnie, sőt egy őket is átfogó szervezetet irányítania.

 

Mint mondta, azzal kapcsolatos aggályaira, hogy így még többet kellene távol lennie munkautakon, 

 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal nyugtatta, hogy ott lesznek majd az államtitkárai, akiket dolgoztathat és főleg küldhet külföldi utakra maga helyett,

 

de a végső döntést végül akkor hozta meg, amikor Londonban egy „konzervatív vacsorán” Margaret Thatcher egyik egykori tanácsadója mellett ült, aki szintén azt tanácsolta neki, hogy próbálja meg. „Ez billentett át” – mondta Varga.

 

Nem ütik ki az NKE-sek a jogászokat

 

Felvetődött az a joghallgatókat alappal foglalkoztató kérdés is, hogy hamarosan végeznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az első államtudományi szakosok: korábban felmerült, hogy ez a szak az eszköze lehet annak, hogy lojális kádereket képezzenek a közigazgatásba, kiszorítva onnan a jogi karon diplomát szerzetteket. 

 

Varga Judit ezzel kapcsolatban azt mondta: mindenkinek jut hely a közigazgatásban, alaptalan feltételezés, hogy egyes pozíciókat csak NKE-s oklevéllel lehetne betölteni, ők a minisztériumban amúgy is mindig keresnek jó jogászokat.

 

Ki cenzúráz kit?

 

A szakpolitikai prioritásaival kapcsolatos dékáni kérdésre az uniós kérdéseken (a hetes cikkelyes eljárás lezárása, a szigorú migrációügyi álláspont fenntartása és az uniós költségvetés terén történő érdekérvényesítés) túl a véleménynyilvánítási szabadságot említette a digitális szférában, és azt a problémát, hogy a techóriások, például a Facebook cenzúráznak.

 

„Szeretném nagy nyilvánosság előtt kijelenteni, hogy nem akarom cenzúrázni a Facebookot, hanem azt szeretném megnézni, hogy a Facebook hogyan cenzúrázza a magyar emberek véleménynyilvánítási szabadságát” – mondta Varga, hozzátéve, hogy van is már egy munkacsoportjuk erre, és lesz online társadalmi véleményezési lehetőség is.

 

Rendes háziasszonyként akarja otthagyni a minisztériumot

 

Egyébként pedig szeretne minden szálat elvarrni és a joghézagokat betölteni a minisztersége alatt.

 

„Ha végeztem a minisztériumban, az olyan legyen, mikor a családanya elmegy otthonról, és a fiókban az utolsó zokni is be van hajtogatva”

 

– dobta be a költői hasonlatot.

 

Kifejezetten a családjogot említette, mint ilyen összehajtogatnivaló területet. Mint mondta, ezen a téren nem csak a kapcsolati erőszak a probléma (mostanában a nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálásának megtagadása miatt támadják a kormányt, bár ezt konkrétan a miniszter nem említette), hanem szélesebb spektrumban kell a dolgot vizsgálni, például, hogy miért húzódnak el ennyire a családjogi perek; de ide tartozik a feltételes szabadság szigorításáról szóló tervezet is (erről hírlevélben írtunk részletesen, itt lehet rá feliratkozni).

 

Ha a szervezőkön múlik, szóba se került volna a börtönkártérítés-gate

 

Innentől jöttek a közönségkérdések, amiket Google Form-on keresztül lehetett feltenni, és az Azonnali olvasóinak akkora szerencséjük van, hogy a feltett háromból (!) kettő az én kérdésem volt.

 

Például az, hogy dolgoznak-e már a minisztériumban a börtönkártérítések rendszerének felülvizsgálatán, amit egyébként maga a Fidesz-kormány alakított ki (itt írtunk erről bővebben), és elképzelhető-e, hogy valamilyen formában visszaható hatályú szabályozással próbálkoznak majd? Utóbbi egyébként egyértelműen alkotmányellenes lenne, de erre sajnos nem kaptam választ. Azt viszont elmondta Varga Judit, hogy

 

a céljuk az alapprobléma megszüntetése, vagyis hogy ne legyen zsúfoltság a börtönökben.

 

A mostani börtönkártérítési rendszert a 2015-ös viszonyok alapján alakították ki (ekkor marasztalta el ugyanis Magyarországot többtucatnyi ún. pilot-eljárásban a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság), de Varga Judit szerint időközben a helyzet megváltozott, „többtízszázalékos javulás” történt a börtönviszonyokban azóta, ezért nem lehet automatizmus a 2015-ös helyzetre kitalált kártérítési rendszer. Azt sajnos a javulások részletezésekor nem említette, hogy számos tervezett börtön építéséről eleve lemondtak, másoknak pedig jelentősen csúszik a kivitelezése.

 

Dolgoznak egyébként a tervezeten, Varga szerint mindenképp a sértettek felől kéne közelíteni a kompenzációs mechanizmusokhoz. (Amúgy a mostani börtönkártérítésekből is levonják a sértetti kártérítést, de ezt sem emlegette a miniszterasszony a joghallgatóknak.)

 

Gyöngyöspatáról csak mellébeszélni tudott Varga

 

Ha már kártérítésügy, kapott egy közönségkérdést Gyöngyöspata-ügyben is a miniszter. Itt ugye nem börtönkártérítésekről van szó, hanem arról, hogy szegregáltan oktatott cigány diákoknak nem akarja az állam kifizetni a bíróság által megítélt kártérítést.

 

Varga először is leszögezte, hogy a Kúria előtt felülvizsgálat van folyamatban az ügyben, tehát még nincs végső döntés, ami alapján fizetniük kéne, ami így is van. Aztán előadott egy nagymonológot arról, hogy nem mindent pénzzel kell megoldani, lám, a közmunkaprogram is milyen jó volt abból a szempontból, hogy a munkába járás szokását kialakította olyan emberekben, akiknek ez eddig nem volt meg, illetve milyen hasznosak a szegények számára létrehozott családi közösségi terek.

 

„A munka tisztelete előremutatóbb, mint különböző perek, amik csak a megosztottságot szítják a társadalomban”

 

– összegezte, arról egy szót sem szólva, hogy hogyan jön a munka tisztelete a gyerekekhez, akiket szegregáltan oktattak, és akiknek a kártérítésén most kekeckedik az állam.

 

A legjobb poént szintén az Azonnali kérdésére mondta a miniszter

 

A másik, felolvasásra méltó kérdésem az volt, hogy ha már folyton politikai boszorkányüldözésről beszélnek az EU-s 7-es cikkes eljárással kapcsolatban, akkor jogászként mondja el az igazságügyi miniszter, hogy mit ért ő a jogállamiság alatt, és mi szerinte a kormány legnagyobb teljesítménye jogállamiságtéren.

 

Ez utóbbira kapásból rávágta:

 

a jogállamiság folyamatos tiszteletben tartása.

 

A válasz további része azonban jóval cizelláltabb volt, amit ezen kinyilatkoztatás után várnánk, és ami még meglepőbb, hogy a brüsszeli sajtótájékoztatók szóhasználatával ellentétben Varga most egyszer sem ejtette ki a bevándorlás vagy a boszorkányüldözés szavakat. Sőt, teljesen koherensen kifejtette, amit már az Azonnalin is leírtunk, hogy a jogállamiságnak nincsen univerzális európai receptje, hiszen számtalan megoldás létezik az alapelv megvalósítására.

 

Varga szerint mindezeket a kritikákat arra alapozzák, hogy „olvasták a Politicóban”, és ez azért nagyon káros, mert jóhiszemű nyugat-európai polgárokban is negatív prekoncepciókat alakít ki Magyarországról.

 

 

Ezután a szervezők le is fújták a rendezvényt, és kezdetét vehette a közönségtalálkozó a lelkes joghallgatókkal, akik között lehetetlen volt odaférkőzni a miniszterhez. Mindenesetre az Azonnali hónapok óta rendszeresen bombázza interjúkérelmével Varga Juditot a minisztérium sajtóosztályán keresztül: eddig – ha egyáltalán kaptunk választ – lepattintottak minket, de azért bízunk benne, hogy egyszer majd ennél bővebben is kifejti nekünk gondolatait a miniszterasszony.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás