Pár éve még lesorosügynöközték őket, most már a helyi civilekkel közösen hozná rendbe a közvilágítást a gyáli Fidesz

Szerző: Petróczi Rafael
2020.02.10. 16:36

Évek óta rengeteg villanyoszlop árválkodott lámpa nélkül Gyálon, a helyzeten az Elios-ügy sem segített. De hogyhogy végül a Fidesz szóba állt az emiatt régóta reklamáló civilekkel? Utánajártunk.

Pár éve még lesorosügynöközték őket, most már a helyi civilekkel közösen hozná rendbe a közvilágítást a gyáli Fidesz

„SIKER! LESZNEK LÁMPÁINK!” – így adott hírt az Eleven Gyál nevű civilszervezet arról, hogy a 72 százalékban fideszes többségű önkormányzat január végén egyhangúlag megszavazta az ütemtervet a főváros déli határán fekvő, majdnem 25 ezer lakosú Gyál közvilágításának felülvizsgálatáról és fejlesztéséről.

De miért is nagy szó ez?

Egyrészt azért, mert a közvilágítás évek óta komoly probléma a városban: már 2015 előtt is több száz villanyoszlop árválkodott világító lámpatest nélkül, amin csak súlyosbított az Elios-ügy. Gyálon a miniszterelnök veje, Tiborcz István cége 260 millió forint értékben cserélte ki a köztéri lámpák izzóit elégtelen fényű LED-es izzókra.

A balesetveszélyes helyzet javítása érdekében a Pápai Mihály polgármester vezette fideszes önkormányzat pedig nem sokat tett az elmúlt években. Helyi civilek például pont a polgármester felkérésére 2017-ben 144 olyan sötét kereszteződést gyűjtöttek össze, amik szerintük kifejezetten balesetveszélyesek a fényviszonyok miatt.

Az önkormányzat ebből csak 12 helyen szerelt fel új lámpákat, és az is egy évig húzódott.

Ráadásul ezek a civilek 2016-ban pont a gyáli közvilágítással és a járdák állapotával kapcsolatos problémák apropóján Eleven Gyál néven szervezetileg is megalakultak (igaz, hivatalosan nem bejegyezett szervezetről van szó), nem félve attól, hogy beleszóljanak a közügyekbe. Mint az Azonnalinak küldött sajtóközleményükben áll, igyekeznek kimeríteni a hivatalos csatornák adta lehetőségeket, de különböző fórumokon kreatív figyelemfelkeltő akciókkal is élnek.

A közvilágítási gondokra például önkormányzati testületi üléseken, lakossági fórumokon és közmeghallgatásokon is felhívták a figyelmet, de kiparodizálva a helyzetet vakrandik helyszínéül is javasolták a sötét utcákat, vagy a kétfarkú kutyákkal közösen parafrazálták a Kis herceg szállóigéjét, melynek gyáli verziója azt hirdette: „Sötétben jól csak a szívével lát az ember.”

És ha ez az aktivizmus nem lenne elég, az Eleven Gyál az Elios-szerződés megismeréséhez olyan, a kormány által előszeretettel lesorosozott szervezetek segítségét kérte, mint a Transparency International vagy a Társaság A Szabadságjogokért. Szóval minden adott volt ahhoz, hogy az Eleven Gyál tagjai is megkapják a „Soros-ügynök” bélyeget, mint az – igaz, csak egy ízben – meg is történt egy 2017-es közmeghallgatáson.

Mindezek fényében hat meglepőnek, hogy a gyáli Fidesz végül beadta a derekát, és a közvilágítási fejlesztésbe belevette a helyi civileket is.

Miről szól a fejlesztés?

Erről Homoki Andreát, az Eleven Gyál Civil Kollégium által támogatott közösségszervezőjét kérdeztük. Mint azt Homoki az Azonnalinak elmondta, az önkormányzat által egyhangúlag elfogadott előterjesztés legfőbb előrelépése, hogy a  fejlesztési folyamatba egyeztetési lehetőséggel most már őket is bevonja az önkormányzat.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat figyelembe veszi a civilek által 2019 nyarán kidolgozott szakmai előterjesztést. Ebben az anyagban az Eleven Gyál egyrészt utcáról utcára járva számba vette, hogy hol helyezkedik el az a mintegy hatszáz villanyoszlop, amiről hiányzik a lámpatest, másrészt hároméves ütemezéssel ki is fejtették, hogy ezeket hogyan lehetne rendbe hozni.

„Azt szavazták most meg, hogy

szeptemberig az önkormányzat is elkészíti a maga felmérését a hiányzó lámpatestekről a várost négy szektorra osztva, majd az így kapott adatbázist összeveti az általunk elkészített adatbázissal”

– mondta Homoki Andrea.

Ennek a munkának az elfogadott ütemterv szerint szeptember végéig kell lezárulnia, minden egyes szektor felmérése után két hetet hagyva a civilekkel való egyeztetésre. Ebben az időszakban a közösségszervező elmondása szerint nem csupán az adatbázisok összevetése fog megtörténni, hanem tervezés, szakértők bevonása és kompromisszumok útján a felek meg is fognak egyezni, hogy mely villanyoszlopok lámpatestcseréjét valósítsák meg.

Pozitív jel Homoki szerint, hogy amikor előzetesen a jegyzővel leültek átbeszélni az ütemtervet, már akkor is előremutató egyeztetés zajlott. „A kooperációra fogunk törekedni a továbbiakban is” – ígérte Homoki.

„Együttműködünk, de nem mindenáron”

Erre figyelmeztetett a közösségszervező, aki maga is az önkormányzattal vívott hároméves küzdelemként írta le a most elfogadott fejlesztési tervhez vezető utat, aminek értelmében november végéig kell megtalálni a lámpaoszlopok felújítását végző kivitelezőt, hogy aztán jövőre fokozatosan megtörténhessenek a cserék.

„Semmi szín alatt nem fogadnánk el” – így reagált Homoki arra a felvetésre, hogy mit szólnának, ha a kivitelezést az Elios nyerné meg.

A közösségszervező ennek kapcsán elmondta, hogy céljuk a minőségi közvilágítás megteremtésén túl az is, hogy az ehhez kapcsolódó folyamatok átláthatóak legyenek, így például ne történjen túlárazott közbeszerzés, és a minőséget garantálni tudó kivitelező nyerjen.

Hogy ezt mégis hogyan tudják elérni?

„Más fegyverünk nincsen, mint a nyilvánosság és az emberek támogatása” – jelentette ki Homoki, aki megígérte, hogy azt is kommunikálni fogják, ha rendben zajlik az együttműködés köztük és az önkormányzat között, és azt is, ha nem.

A nyilvánosság erején túl a kitartó, hároméves munkájukban látja Homoki annak garanciáját, hogy a fideszesek – kihasználva, hogy a civileknek semmiféle vétójoga nincs a fejlesztési folyamatban – nem fognak átlépni rajtuk és a javaslataikon, miután illedelmesen végighallgatták őket.

„Annyira szerintem megismertek minket a döntéshozók az elmúlt években, hogy tudják, mi nem hagyjuk szó nélkül a problémákat, és nem könnyű minket lepattintani.”

A közösségszervező elmondása szerint ráadásul ahhoz, hogy az önkormányzat húzza az időt, és figyelmen kívül hagyja a véleményüket, mint azt tette az elmúlt években, nem kellett volna elfogadni a mostani fejlesztési tervet. Így azt, hogy a helyi Fidesz végül ezt megtette, Homoki a valós megegyezési szándék jeleként értékeli.

Az ügyben kerestük Pápai Mihály polgármestert is, aki 2010-ben vette át a település vezetését elődjétől, a várost húsz évig irányító, fideszes Gyimesi Istvántól, és aki még a leggyengébb, 2014-es választási eredményével is 28 százalékpontot vert ellenzéki kihívójára. Tehát az egyik legerősebb, a rendszerváltás óta soha meg nem rengő fideszes bástyáról beszélünk. Az Azonnali arra volt kíváncsi Pápaitól, hogy:

+ Miért csak most fogadták el a fejlesztési tervet, amikor a közvilágítás évek óta problémát jelent a városban?

+ Milyen garanciát tud adni a városvezetés az Eleven Gyál civiljeinek, hogy érdemben figyelembe is fogják venni a javaslataikat?

+ A 2017-es eset óta mennyiben változott a fideszesek véleménye arról, hogy a civilek Soros ügynökei, és az esetleges véleményváltozás is eredményezte-e, hogy végül bevonták őket a döntéshozatali folyamatba?

+ Reális lehetőségnek tartja-e, hogy a lámpatestek pótlását az Elios Zrt. végezze?

Telefonon válaszolni a polgármester nem volt hajlandó, de – kabinetvezetője elmondása szerint – írásban rendelkezésünkre állt volna. Ennek ellenére többszöri írásbeli megkeresésünkre eddig nem kaptunk választ. Amennyiben ez megtörténik, úgy természetesen a polgármester válaszát is közöljük majd.

KÉPEK: Eleven Gyál / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek