+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. február 10. hétfő, 16:36
Évek óta rengeteg villanyoszlop árválkodott lámpa nélkül Gyálon, a helyzeten az Elios-ügy sem segített. De hogyhogy végül a Fidesz szóba állt az emiatt régóta reklamáló civilekkel? Utánajártunk.

„SIKER! LESZNEK LÁMPÁINK!” – így adott hírt az Eleven Gyál nevű civilszervezet arról, hogy a 72 százalékban fideszes többségű önkormányzat január végén egyhangúlag megszavazta az ütemtervet a főváros déli határán fekvő, majdnem 25 ezer lakosú Gyál közvilágításának felülvizsgálatáról és fejlesztéséről.

 

 

De miért is nagy szó ez?

 

Egyrészt azért, mert a közvilágítás évek óta komoly probléma a városban: már 2015 előtt is több száz villanyoszlop árválkodott világító lámpatest nélkül, amin csak súlyosbított az Elios-ügy. Gyálon a miniszterelnök veje, Tiborcz István cége 260 millió forint értékben cserélte ki a köztéri lámpák izzóit elégtelen fényű LED-es izzókra.

 

A balesetveszélyes helyzet javítása érdekében a Pápai Mihály polgármester vezette fideszes önkormányzat pedig nem sokat tett az elmúlt években. Helyi civilek például pont a polgármester felkérésére 2017-ben 144 olyan sötét kereszteződést gyűjtöttek össze, amik szerintük kifejezetten balesetveszélyesek a fényviszonyok miatt.

 

Az önkormányzat ebből csak 12 helyen szerelt fel új lámpákat, és az is egy évig húzódott.

 

Ráadásul ezek a civilek 2016-ban pont a gyáli közvilágítással és a járdák állapotával kapcsolatos problémák apropóján Eleven Gyál néven szervezetileg is megalakultak (igaz, hivatalosan nem bejegyezett szervezetről van szó), nem félve attól, hogy beleszóljanak a közügyekbe. Mint az Azonnalinak küldött sajtóközleményükben áll, igyekeznek kimeríteni a hivatalos csatornák adta lehetőségeket, de különböző fórumokon kreatív figyelemfelkeltő akciókkal is élnek.

 

A közvilágítási gondokra például önkormányzati testületi üléseken, lakossági fórumokon és közmeghallgatásokon is felhívták a figyelmet, de kiparodizálva a helyzetet vakrandik helyszínéül is javasolták a sötét utcákat, vagy a kétfarkú kutyákkal közösen parafrazálták a Kis herceg szállóigéjét, melynek gyáli verziója azt hirdette: „Sötétben jól csak a szívével lát az ember.”

 

 

És ha ez az aktivizmus nem lenne elég, az Eleven Gyál az Elios-szerződés megismeréséhez olyan, a kormány által előszeretettel lesorosozott szervezetek segítségét kérte, mint a Transparency International vagy a Társaság A Szabadságjogokért. Szóval minden adott volt ahhoz, hogy az Eleven Gyál tagjai is megkapják a „Soros-ügynök” bélyeget, mint az – igaz, csak egy ízben – meg is történt egy 2017-es közmeghallgatáson.

 

Mindezek fényében hat meglepőnek, hogy a gyáli Fidesz végül beadta a derekát, és a közvilágítási fejlesztésbe belevette a helyi civileket is.

 

Miről szól a fejlesztés?

 

Erről Homoki Andreát, az Eleven Gyál Civil Kollégium által támogatott közösségszervezőjét kérdeztük. Mint azt Homoki az Azonnalinak elmondta, az önkormányzat által egyhangúlag elfogadott előterjesztés legfőbb előrelépése, hogy a  fejlesztési folyamatba egyeztetési lehetőséggel most már őket is bevonja az önkormányzat.

 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat figyelembe veszi a civilek által 2019 nyarán kidolgozott szakmai előterjesztést. Ebben az anyagban az Eleven Gyál egyrészt utcáról utcára járva számba vette, hogy hol helyezkedik el az a mintegy hatszáz villanyoszlop, amiről hiányzik a lámpatest, másrészt hároméves ütemezéssel ki is fejtették, hogy ezeket hogyan lehetne rendbe hozni.

 

„Azt szavazták most meg, hogy

 

szeptemberig az önkormányzat is elkészíti a maga felmérését a hiányzó lámpatestekről a várost négy szektorra osztva, majd az így kapott adatbázist összeveti az általunk elkészített adatbázissal”

 

– mondta Homoki Andrea.

 

Ennek a munkának az elfogadott ütemterv szerint szeptember végéig kell lezárulnia, minden egyes szektor felmérése után két hetet hagyva a civilekkel való egyeztetésre. Ebben az időszakban a közösségszervező elmondása szerint nem csupán az adatbázisok összevetése fog megtörténni, hanem tervezés, szakértők bevonása és kompromisszumok útján a felek meg is fognak egyezni, hogy mely villanyoszlopok lámpatestcseréjét valósítsák meg.

 

Pozitív jel Homoki szerint, hogy amikor előzetesen a jegyzővel leültek átbeszélni az ütemtervet, már akkor is előremutató egyeztetés zajlott. „A kooperációra fogunk törekedni a továbbiakban is” – ígérte Homoki.

 

„Együttműködünk, de nem mindenáron”

 

Erre figyelmeztetett a közösségszervező, aki maga is az önkormányzattal vívott hároméves küzdelemként írta le a most elfogadott fejlesztési tervhez vezető utat, aminek értelmében november végéig kell megtalálni a lámpaoszlopok felújítását végző kivitelezőt, hogy aztán jövőre fokozatosan megtörténhessenek a cserék.

 

„Semmi szín alatt nem fogadnánk el” – így reagált Homoki arra a felvetésre, hogy mit szólnának, ha a kivitelezést az Elios nyerné meg.

 

A közösségszervező ennek kapcsán elmondta, hogy céljuk a minőségi közvilágítás megteremtésén túl az is, hogy az ehhez kapcsolódó folyamatok átláthatóak legyenek, így például ne történjen túlárazott közbeszerzés, és a minőséget garantálni tudó kivitelező nyerjen.

 

Hogy ezt mégis hogyan tudják elérni?

 

„Más fegyverünk nincsen, mint a nyilvánosság és az emberek támogatása” – jelentette ki Homoki, aki megígérte, hogy azt is kommunikálni fogják, ha rendben zajlik az együttműködés köztük és az önkormányzat között, és azt is, ha nem.

 

A nyilvánosság erején túl a kitartó, hároméves munkájukban látja Homoki annak garanciáját, hogy a fideszesek – kihasználva, hogy a civileknek semmiféle vétójoga nincs a fejlesztési folyamatban – nem fognak átlépni rajtuk és a javaslataikon, miután illedelmesen végighallgatták őket.

 

„Annyira szerintem megismertek minket a döntéshozók az elmúlt években, hogy tudják, mi nem hagyjuk szó nélkül a problémákat, és nem könnyű minket lepattintani.”

 

A közösségszervező elmondása szerint ráadásul ahhoz, hogy az önkormányzat húzza az időt, és figyelmen kívül hagyja a véleményüket, mint azt tette az elmúlt években, nem kellett volna elfogadni a mostani fejlesztési tervet. Így azt, hogy a helyi Fidesz végül ezt megtette, Homoki a valós megegyezési szándék jeleként értékeli.

 

Az ügyben kerestük Pápai Mihály polgármestert is, aki 2010-ben vette át a település vezetését elődjétől, a várost húsz évig irányító, fideszes Gyimesi Istvántól, és aki még a leggyengébb, 2014-es választási eredményével is 28 százalékpontot vert ellenzéki kihívójára. Tehát az egyik legerősebb, a rendszerváltás óta soha meg nem rengő fideszes bástyáról beszélünk. Az Azonnali arra volt kíváncsi Pápaitól, hogy:

 

+ Miért csak most fogadták el a fejlesztési tervet, amikor a közvilágítás évek óta problémát jelent a városban?

 

+ Milyen garanciát tud adni a városvezetés az Eleven Gyál civiljeinek, hogy érdemben figyelembe is fogják venni a javaslataikat?

 

+ A 2017-es eset óta mennyiben változott a fideszesek véleménye arról, hogy a civilek Soros ügynökei, és az esetleges véleményváltozás is eredményezte-e, hogy végül bevonták őket a döntéshozatali folyamatba?

 

+ Reális lehetőségnek tartja-e, hogy a lámpatestek pótlását az Elios Zrt. végezze?

 

Telefonon válaszolni a polgármester nem volt hajlandó, de – kabinetvezetője elmondása szerint – írásban rendelkezésünkre állt volna. Ennek ellenére többszöri írásbeli megkeresésünkre eddig nem kaptunk választ. Amennyiben ez megtörténik, úgy természetesen a polgármester válaszát is közöljük majd.

 

KÉPEK: Eleven Gyál / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szükség lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra. A Helyzetnek elmondta, miért.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A belarusz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „hatalmas lázadást” szervezett az elnökválasztás után, és át akarta venni több önkormányzatban is a hatalmat.

Szijjártót Szlovákia barátjának tartja, Orbán tanácsára fordult hozzá, hogy segítsen felvenni a kapcsolatot az oroszokkal.

Már amennyiben ezt az iskolaigazgató engedélyezi, és a felkészítő tanár is vállalja. A középiskolai felvételi szóbeli fordulója sem marad el.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás