+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pető Andrea
2020. február 9. vasárnap, 07:51
Mi és ki állhat a 2010-es évekről egy harminc évvel későbbi tankönyvben, ahol nem a férfiakat és az ő politikájukat, nyelvezetüket akarjuk reprodukálni? Pető Andrea ennek tükrében fogalmazta meg, szerinte miről szóltak a 2010-es évek.

Idéntől minden nappal közelebb leszünk 2050-hez, mint 1990-hez. Az Azonnali a magyar (és részben európai) történetírásnak akar segíteni: mit fog írni a mögöttünk hagyott 2010-es évekről harminc év múlva egy történelemkönyv? Ezért kértünk fel különféle történészeket – az USA-tól Magyarországig, a széljobbtól a szélbalig –, hogy a maguk tudása alapján helyezzék el a most lezárt tizes éveket Magyarország történelmében.​ A tizedik részben Pető Andrea történész írta ezt meg nekünk.

 

+ + +

 

A 2010 és 2020 közötti tíz évet a Gramsci-féle „organikus válság” jellemezte. Világos volt, hogy a 2008-as hármas válság: pénzügyi, biztonsági és az ún. migrációs válság alapvetőan átalakította Európát és benne Magyarországot is, csak nem világos, hogy mi lesz az új. Azt, hogy valamit kell gondolni a jövőről (még ha csak azon a szinten is, hogy szeretném, ha holnap több pénzem lenne, mint tegnap), csak a jobboldali erőkre volt jellemző, akik a 2010 előtti időszak megszorítási politikájának következtében felszámolt intézmények romjain könnyedén tudták a biztonság és remény hívószavaival a szavazókat megszólítani.

 

A belpolitikai élet legfontosabb eseménye a CEU politikai emigrációja Magyarországról.

 

A CEU elleni támadások a jobboldali sajtóban alapításától, 1991-től kezdve jelen voltak. Csurka István „termeszekhez” hasonlította a működését. 2010 után a támadások megerősödtek, és immár a kormány felsőoktatási szakpolitikáját is meghatározva a Lex CEU-t a parlament elfogadta. A CEU melletti több tízezres szolidaritási tömegtüntetésen a politikai paletta különböző részén elhelyezkedő állampolgárok álltak ki amellett, hogy a tudomány szabad, és az ideológiavezérelt, maszatos szakpolitika kártékony.

 

Ugyan a CEU fokozatot adó képzései az évtized végén elköltöztek Budapestről, a kollektív kudarc élménye, hogy hiába a racionális érvelés, a tömeges felháborodás, a szakértői érvelés, a kormány erőből és rövidlátó érdekeit figyelembe véve politizál, és kicsinyes bosszút áll – mint például a CEU mellett kiálló szakkollégiumok támogatásának elvonása –, örökre nyomot hagyott a választópolgárokban.

 

A kultúrában a legfontosabb tényező, hogy a kiépülő illiberális államnak nincsen ideológiája, csak emlékezetpolitikája.

 

Ezért a második világháború történetének emlékezete körül kialakult viták és állami intervenciók célja a szavazatmaximalizálás érdekében a társadalom polarizálása volt. A Saul fia film Oscar-díja viszont megmutatta, hogy egy illiberális kultúrpolitikában is létezik egy nemzeti minimum a magyar történelem egyik sorskérdéséről, és erre lehetne építeni a jövőben.

 

A társadalmi életben meghatározó, hogy a civil szervezetek felszámolása zajlott forráselvonással, parallel azonos profilú, de kormányhű szervezetek létrehozásával, illetve rendőrségi fenyegetéssel.

 

A 2015-ös ún. migrációs válságra mégis példátlan társadalmi összefogás volt a válasz

 

a tudatosan központilag meggyengített társadalmi szolidaritás ellenére is. Mikor a válság ott van a sarkon, és az állami cselekvésre hiába várnak, sokan érezték úgy, hogy segíteni kell: gyűjtöttek, csomagoltak és vittek. Ez a tapasztalat, ezen hálózatok aztán megmaradtak, és segítettek nemcsak a CEU melletti tüntetésben, hanem a 2019-es önkormányzati választási mozgósításban is.

 

2010-es évek legfontosabb személye a magyar politikában Szél Bernadett volt.

 

A magyar pártpolitikai élet döntési helyzetében férfiak voltak, akik a magukhoz hasonlóakat támogattak elsősorban. A források, amelyek szükségesek, hogy valaki sikerrel lépjen erre a pályára, a nőknek kevésbé álltak rendelkezésükre. Az évtized legsikeresebb női politikusa Szél Bernadett volt, aki nemcsak bebizonyította, hogy női politikus versenyképes lehet a tudatosan elférfiasított magas presztizsű és nagy hatalommal járó politikai életben, hanem olyan politikát képviselt, amely arra a felismerése épült: azok a politikai elválasztóvonalak, amelyeknek a gyökerei 1989 előttre nyúlnak vissza, irrelevánsakká váltak.

 

A fontos kérdéseket – mint például a gondozási válság – először fel kellett ismerni, meg kellett találni a szókincset a megnevezésükhöz, és aztán meg kellett őket oldani, és ezek a megoldások nem a régi bal- és jobbtengely mentén helyezkednek el. Valamint Szél a napi munkájával megmutatta, hogy a politizálás nemcsak azt jelenti, hogy a budapesti tévéstúdiókban slágfertigen kritizálja a politikai ellenfelet, hanem személyes kapcsolatot létrehozva naponta és kitartóan harcolt a meglevő diszfunkcionális intézményrendszerrel a választópolgárokért, míg olyan helyzetbe nem kerül, hogy azt újra működőképessé átalakíthatja majd.

 

A magyar oktatási rendszer társadalmilag az egyik legigazságtalanabb rendszer maradt. Az állami oktatásra jutó források mértéke a vidéken, nem egyházi iskolákban tanuló szegények esetében folyamatosan csökkent.

 

A társadalmi életben meghatározó, hogy az 2008. évi gazdasági válság eredményeképpen hatalomra jutott politikai elit értékvilágát és működését a neoliberális neopatriarchátus határozta meg. Azaz

 

a nőket érdekképviseleti nélküli, néma erőforrásnak tekintették a gazdasági növekedés biztosítására.

 

Erre egy példa: Németh-Kiss Pálma tyukodi anyakönyvvezető, akit 2017 júniusa óta szexuálisan zaklatott munkahelyén az amúgy 2019-ben az önkormányzati választásokon a választópolgárok által újraválasztott polgármester. Németh-Kiss Pálma a rendelkezésre álló jogi eszközökkel próbált élni, feljelentést tett, és kitartott az igaza mellett minden fenyegetés ellenére.

 

Pető Andrea történész, a Central European University (CEU) professzora. Szociológiát és történelmet tanult, 2014 óta az MTA doktora. Kutatási területe a magyar nőtörténelemhez, a gender-szempontú történetíráshoz és az emlékezetpolitikai vitákhoz kapcsolódik. Legutóbbi monográfiájában a nyilas nők szerepével foglalkozott.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás