+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pető Andrea
2020. február 9. vasárnap, 07:51
Mi és ki állhat a 2010-es évekről egy harminc évvel későbbi tankönyvben, ahol nem a férfiakat és az ő politikájukat, nyelvezetüket akarjuk reprodukálni? Pető Andrea ennek tükrében fogalmazta meg, szerinte miről szóltak a 2010-es évek.

Idéntől minden nappal közelebb leszünk 2050-hez, mint 1990-hez. Az Azonnali a magyar (és részben európai) történetírásnak akar segíteni: mit fog írni a mögöttünk hagyott 2010-es évekről harminc év múlva egy történelemkönyv? Ezért kértünk fel különféle történészeket – az USA-tól Magyarországig, a széljobbtól a szélbalig –, hogy a maguk tudása alapján helyezzék el a most lezárt tizes éveket Magyarország történelmében.​ A tizedik részben Pető Andrea történész írta ezt meg nekünk.

 

+ + +

 

A 2010 és 2020 közötti tíz évet a Gramsci-féle „organikus válság” jellemezte. Világos volt, hogy a 2008-as hármas válság: pénzügyi, biztonsági és az ún. migrációs válság alapvetőan átalakította Európát és benne Magyarországot is, csak nem világos, hogy mi lesz az új. Azt, hogy valamit kell gondolni a jövőről (még ha csak azon a szinten is, hogy szeretném, ha holnap több pénzem lenne, mint tegnap), csak a jobboldali erőkre volt jellemző, akik a 2010 előtti időszak megszorítási politikájának következtében felszámolt intézmények romjain könnyedén tudták a biztonság és remény hívószavaival a szavazókat megszólítani.

 

A belpolitikai élet legfontosabb eseménye a CEU politikai emigrációja Magyarországról.

 

A CEU elleni támadások a jobboldali sajtóban alapításától, 1991-től kezdve jelen voltak. Csurka István „termeszekhez” hasonlította a működését. 2010 után a támadások megerősödtek, és immár a kormány felsőoktatási szakpolitikáját is meghatározva a Lex CEU-t a parlament elfogadta. A CEU melletti több tízezres szolidaritási tömegtüntetésen a politikai paletta különböző részén elhelyezkedő állampolgárok álltak ki amellett, hogy a tudomány szabad, és az ideológiavezérelt, maszatos szakpolitika kártékony.

 

Ugyan a CEU fokozatot adó képzései az évtized végén elköltöztek Budapestről, a kollektív kudarc élménye, hogy hiába a racionális érvelés, a tömeges felháborodás, a szakértői érvelés, a kormány erőből és rövidlátó érdekeit figyelembe véve politizál, és kicsinyes bosszút áll – mint például a CEU mellett kiálló szakkollégiumok támogatásának elvonása –, örökre nyomot hagyott a választópolgárokban.

 

A kultúrában a legfontosabb tényező, hogy a kiépülő illiberális államnak nincsen ideológiája, csak emlékezetpolitikája.

 

Ezért a második világháború történetének emlékezete körül kialakult viták és állami intervenciók célja a szavazatmaximalizálás érdekében a társadalom polarizálása volt. A Saul fia film Oscar-díja viszont megmutatta, hogy egy illiberális kultúrpolitikában is létezik egy nemzeti minimum a magyar történelem egyik sorskérdéséről, és erre lehetne építeni a jövőben.

 

A társadalmi életben meghatározó, hogy a civil szervezetek felszámolása zajlott forráselvonással, parallel azonos profilú, de kormányhű szervezetek létrehozásával, illetve rendőrségi fenyegetéssel.

 

A 2015-ös ún. migrációs válságra mégis példátlan társadalmi összefogás volt a válasz

 

a tudatosan központilag meggyengített társadalmi szolidaritás ellenére is. Mikor a válság ott van a sarkon, és az állami cselekvésre hiába várnak, sokan érezték úgy, hogy segíteni kell: gyűjtöttek, csomagoltak és vittek. Ez a tapasztalat, ezen hálózatok aztán megmaradtak, és segítettek nemcsak a CEU melletti tüntetésben, hanem a 2019-es önkormányzati választási mozgósításban is.

 

2010-es évek legfontosabb személye a magyar politikában Szél Bernadett volt.

 

A magyar pártpolitikai élet döntési helyzetében férfiak voltak, akik a magukhoz hasonlóakat támogattak elsősorban. A források, amelyek szükségesek, hogy valaki sikerrel lépjen erre a pályára, a nőknek kevésbé álltak rendelkezésükre. Az évtized legsikeresebb női politikusa Szél Bernadett volt, aki nemcsak bebizonyította, hogy női politikus versenyképes lehet a tudatosan elférfiasított magas presztizsű és nagy hatalommal járó politikai életben, hanem olyan politikát képviselt, amely arra a felismerése épült: azok a politikai elválasztóvonalak, amelyeknek a gyökerei 1989 előttre nyúlnak vissza, irrelevánsakká váltak.

 

A fontos kérdéseket – mint például a gondozási válság – először fel kellett ismerni, meg kellett találni a szókincset a megnevezésükhöz, és aztán meg kellett őket oldani, és ezek a megoldások nem a régi bal- és jobbtengely mentén helyezkednek el. Valamint Szél a napi munkájával megmutatta, hogy a politizálás nemcsak azt jelenti, hogy a budapesti tévéstúdiókban slágfertigen kritizálja a politikai ellenfelet, hanem személyes kapcsolatot létrehozva naponta és kitartóan harcolt a meglevő diszfunkcionális intézményrendszerrel a választópolgárokért, míg olyan helyzetbe nem kerül, hogy azt újra működőképessé átalakíthatja majd.

 

A magyar oktatási rendszer társadalmilag az egyik legigazságtalanabb rendszer maradt. Az állami oktatásra jutó források mértéke a vidéken, nem egyházi iskolákban tanuló szegények esetében folyamatosan csökkent.

 

A társadalmi életben meghatározó, hogy az 2008. évi gazdasági válság eredményeképpen hatalomra jutott politikai elit értékvilágát és működését a neoliberális neopatriarchátus határozta meg. Azaz

 

a nőket érdekképviseleti nélküli, néma erőforrásnak tekintették a gazdasági növekedés biztosítására.

 

Erre egy példa: Németh-Kiss Pálma tyukodi anyakönyvvezető, akit 2017 júniusa óta szexuálisan zaklatott munkahelyén az amúgy 2019-ben az önkormányzati választásokon a választópolgárok által újraválasztott polgármester. Németh-Kiss Pálma a rendelkezésre álló jogi eszközökkel próbált élni, feljelentést tett, és kitartott az igaza mellett minden fenyegetés ellenére.

 

Pető Andrea történész, a Central European University (CEU) professzora. Szociológiát és történelmet tanult, 2014 óta az MTA doktora. Kutatási területe a magyar nőtörténelemhez, a gender-szempontú történetíráshoz és az emlékezetpolitikai vitákhoz kapcsolódik. Legutóbbi monográfiájában a nyilas nők szerepével foglalkozott.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az biztos, hogy 2020-ban soha nem látott számú embernek kerül be a mindennapi életébe az online piálás a haverokkal. De igazából van ennek bármi értelme? Leteszteltük!

Ugyanazzal a kanállal áldoztattak végig híveket, miközben a koronavírus a nyállal terjed leginkább. Megkérdeztük, hogy csinálják ezt a magyarországi ortodoxok.

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A britek heteken belül házilag is tesztelhetik, megfertőződtek-e a koronavírussal. Elérhető lesz-e ilyen teszt Magyarországon is? Egyáltalán van értelme?

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás