+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Győri Boldizsár
2020. február 3. hétfő, 17:50
Az amerikai demokraták február 3-án, Iowában kezdődő előválasztási procedúrája fiatalabb, mint a republikánusoké, és az egész egy hippi vs. rendőr csatának köszönhető.

Február harmadikán Iowában startol el az amerikai demokraták előválasztás-sorozata, amely során ötven tagállamban, illetve a külföldön tartózkodó demokrata párttagok többszáz külföldi szavazóállomáson dönthetik el, ki legyen Donald Trump kihívója a 2020-as amerikai elnökválasztáson.

 

Az előválasztások intézménye viszont viszonylag újkeletű dolog, nincs benne az amerikai alkotmányban: ennek megfelelően a tagállamok többségében 1960-ig nem tartottak előválasztást, amelyikben pedig igen, azok sem voltak kötelező érvényűek, inkább csak botcsinálta közvélemény-kutatások, amelyek legfeljebb jelezték a párt vezetői számára, melyik jelölt a leginkább megválasztható.

 

A tagállamok küldöttei összegyűltek a párt e célból megrendezett kongresszusán, és elmondták a véleményüket, a döntéshozók pedig füstös szobákba visszavonulva meghozták a végső döntést, ki legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje.

 

Mindezt egészen a hatvanas évek végéig tűrték a párttagok, mígnem az egész procedúra tömegverekedésbe és utcai harcokba torkollott.

 

Erről is a hippik tehetnek

 

Az 1968-as választás előtti elnöki ciklus vége elég sűrűre sikerült a demokratáknak: Lyndon Johnson bejelentette, hogy nem indul az újraválasztásért, a párt pedig végletekig megosztott volt a vietnámi háború (Robert Kennedyt lelövik) és a civiljogi mozgalom ügyében. Két jelölt maradt állva a párt jelölőkongresszusára: Hubert Humphrey, az establishment embere és Eugene McCarthy, a háborúellenes politikus.

 

Ha ezt a küzdelmet ma tartanák, elég lenne, ha McCarthy támogatói abszolút többségben lennének a legtöbb tagállamban, így a szavazatok 50+1 százalékával a tagállami küldöttek McCarthyt kiáltották volna ki elnökjelöltnek a kongresszuson – akkoriban azonban ezeket a küldötteket nem kötötte a közvélemény akarata, így az embereknél elszakadt a cérna.

 

A Michigan avenue-i csata

 

Több tízezer tüntető napokon keresztül szeretett volna bejutni a kongresszus helyszínére, amit tizenhétezer rendőr próbált megakadályozni – a frusztráció és lankadatlan erőszak mindkét oldal idegeit megviselte, mígnem a hippik sutba vágták a pacifizmusukat, a rendőrök a professzionalizmust, és a tömeg egymás esztelen csépelésébe fogott.

 

De odabent sem volt jobb a helyzet: ekkor történt, hogy az ABC televízió helyszíni tudósítóját, Dan Rathert élő adásban boxolta gyomorszájon egy georgiai küldött, pontosabban „egy georgiai küldött jelzését viselő férfi”, ahogy azt az ütlegelés közben is vérprofi (és óvatos) riporter megfogalmazta. A fiaskó kellős közepén Hubert Humphrey az establishment segítségével mellékesen megnyerte a jelölést, de ez már a történtek fényében nem volt olyan fontos.

 

A Demokrata Párt háborúellenes része azon nyomban beadott egy javaslatot, mely megfogalmazta: egy tagállam küldöttjeinek preferenciái tükrözzék az adott tagállamban választók véleményét. Kétséges, hogy az óriási tumultusban a küldöttek egyáltalán felfogták-e, hogy mire szavaznak, mindenesetre a kiválasztási procedúra gyökeresen megváltozott. Hubert Humphrey végül elveszítette a választást Nixonnal szemben, de 1972-ben már sokkal demokratikusabb körülmények között dönthettek a párttagok a leendő elnökjelölt személyéről. Vagy mégsem?

 

Kritikák

 

Senki nem vitatja, hogy ez előválasztási procedúra sokkal nagyobb beleszólást biztosít a párttagoknak az elnökjelölt kiválasztásában, mint előtte. Egy rendszer azonban nem csak a részvétel biztosításával válik demokratikussá. A rendszer bírálói szerint igazságtalan, hogy az először sorra kerülő államokban (Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina)

 

szavazók voksai felerősödnek a médiában, és jóval nagyobb befolyásuk lesz a verseny kimenetelére, mint amennyire ez racionálisan indokolt lenne.

 

Gyakori jelenség, hogy a jelölt személye már azelőtt eldől, hogy más államokban egyáltalán leadták-e rá a szavazatukat az emberek.

 

BERNIE SANDERS CSAPATA IOWÁBAN AKTÍVAN BUZDÍTOTT A RÉSZVÉTELRE

 

A másik probléma, hogy az előválasztásokon jellemzően hardcore politikafogyasztók és az átlagosnál informáltabb szavazók vesznek részt, akiknek az igényei és nézetei szükségszerűen eltérnek a nagy átlagétól – így viszont csorbul a reprezentativitás. Végezetül pedig: ahhoz, hogy egy jelölt elnyerje a jelölést, elég a relatív többség is. Mondani se kell, milyen esélyekkel vág neki egy kétpártrendszerben az elnökjelölti kampánynak egy olyan politikus, akinek még a saját pártjában sincs meg az abszolút többsége.

 

A 2020-as demokrata előválasztás tehát február harmadikán indul, és elképzelhető, hogy ilyen, úgynevezett „brokered”, megosztott jelölőkongresszusba fog torkollni.

 

Győri Boldizsár január közepe óta az előválasztások aktuális helyszíneiről tudósítja az Azonnalit a Sanders-kampány tagjaként.

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás