+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. február 1. szombat, 19:49
Elmentünk a Momentum évadnyitójára, ahol az is kiderült: a párt inkább új MDF lehet, mint új SZDSZ. Vagy esetleg új zöldpárt?

Stílszerűen az imbolygó Európa hajón, a parlament épületére rálátással rendezte meg évadnyitó rendezvényét a Momentum. Egy évvel ezelőtt, amikor egy jóval kisebb pesti helyszínen fordult rá a párt a 2019-es évre, még egy parlamenten kívüli erő voltak, mindenféle képviselet nélkül.

 

Lehet szeretni vagy nem a Momentumot, tény: 2019 a párt eddigi legsikeresebb éve volt.

 

Miután az LMP saját magát számolta fel 2018 végére, a Momentum sikeresen töltötte be az LMP által hagyott űrt – a meglévő három százalékból így tudtak az EP-választásokon tíz százalék közelébe ugrani. Ma a pártnak két EP-képviselője, hat polgármestere, egy főpolgármester-helyettese és százat meghaladó önkormányzati képviselője van.

 

A legtöbb felmérésben pedig a párt a Demokratikus Koalícióval versenyez az ellenzéki elsőségért – igaz, még így is fényévekre van a Fidesz-KDNP népszerűségétől.

 

Új MDF?

 

A tavalyi sikeres év miatt tehát optimista hangulatú volt a Momentum évadnyitója. Az első beszédet a párt egyik vidéki polgármestere tartotta. Nyirati Klára, Baja polgármestere arról beszélt, hogy ők nem az új Fidesz, mert az orbáni párt „1993-tól már diktatúrát akart”.

 

Nyirati Klára elmondta:

 

elege van abból, hogy ma egykori KISZ-esek játsszák el a jobboldali keresztényt.

 

Nyirati szerint a Fidesz sohasem lett jobboldali, keresztény, polgári párt, ezen értékeket ő vidéki tanárként inkább találta meg a Momentumban. Azt ígérte: pártja a tízparancsolat minden pontját betartja majd. Egy momentumos pesti önkormányzati képviselő megjegyezte nekem: ő azért a paráználkodás tilalmát nem akarná annyira szigorúan venni.

 

Az, hogy Nyirati nyitotta a rendezvényt, tűnhetne úgy is: naja, az „új SZDSZ” szeretne kicsit vidékinek tűnni. Ez azonban egyáltalán nem színház: a párt egész rendezvénye, a jelenlévők inkább tűntek – ha már párhuzamot kell keresni – új MDF-nek. Talán az sem véletlen, hogy

 

ismert emberek közül egykori konzervatívok voltak jelen: Pálinkás József volt fideszes oktatási miniszter és MTA-elnök, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, Raskó György, az MDF és az MDNP korábbi agrárpolitikusa

 

és Gulyás Balázs, a Magyar Hang publicistája.

 

Balliberális oldalról csak Balázs Péter korábbi külügyminisztert és EU-biztost lehetett látni. Ők amúgy mind az első sorban ültek Fekete-Győr András, Kerpel-Fronius Gábor, Berg Dániel és Donáth Anna mellett.

 

Nyirati elismerte: nem egyszerű egy ötpárti ellenzéki koalíció élén irányítani egy várost. Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes is elmondta: az együttműködés nem jelenti azt, hogy ne szólalnának fel akár szövetségeseikkel szemben is. Példaként említette, hogy ezért indul el igenis a Momentum önálló jelölttel az MSZP-vel szemben Angyalföldön, a szocialisták fellegvárában. Kerpel-Fronius kiemelte: a Momentum most már cselekvő párt lehet, mert helyben sok helyen szerzett hatalmat.

 

Vagy inkább új zöldpárt?

 

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke szerint le kell zárni végre a 20. századot, amit ő „a Horthyk, Kádárok, Orbánok századaként” írt le. Elismerte: noha 2019 a Momentum számára „a legsikeresebb, egyben legnehezebb év” volt, még messze vannak az orbáni rezsim legyőzésétől: „A centrális erőtérnek vége van, de a Nemzeti Együttműködés Rendszere még áll”. Fekete-Győr megígérte: eddig minden rendszerváltásnál elmaradt a felelősségre vonás, ők ezt fogják bepótolni, ha bukik a NER.

 

Az ember már majdnem a 1990-es évek jobboldali tüntetésein érezhette magát. Fekete-Győr egész beszéde is erősítette az MDF-es hangulatot: végig „a magyarokról” beszélt.

 

Szerinte a kérdés az, hogy „a magyarok győznek-e”, vagy Orbánék. Három fő témát jelölt meg, ahol „a magyarok” jobbat érdemelnek: egészségügy, oktatás, európai együttműködés.

 

Azt hozzátette viszont: „ma már nem elég csak piros-fehér-zöld szemüvegen át nézni a világot”, mert ha egy magyar politikus bezárkózik a 93 ezer négyzetkilométerre, azzal az országnak is árt. Fekete-Győr szerint ugyanis számos olyan probléma van, amely ma már csak Magyarországról nem oldható meg.

 

Ide elsőként a klímaválságot sorolta. Megüzente: hiába gondolják a Bayer show „korlátolt értelmű és felelősségű vendégei”, hogy a klímasemlegesség a klíma betiltását jelentené (ezt Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója mondta Bayer Zsolt műsorában), a klímaválság létező probléma. Ezért a Momentum zöldpárti fordulatot szeretne: az európai liberális pártcsaládban (az ALDE-ban) ülő Momentum „klímaköröket” szervezne.

 

Ezek olyan újfajta polgári körök lennének, amelyekben a helyi társadalom környezetvédelmi intézkedésekről gondolkodhatna.

 

Fekete-Győr beszédét Donáth Anna és Cseh Katalin EP-képviselők beszélgetése követte – ezt Berg Dániel ALDE-alelnök moderálta –, bár ekkor már sokan távoztak az Európa hajóról. Cseh Katalin az európai lobbistákat bírálta, és elmondta: a fideszesekkel nem túl jó a parlamenti együttműködés.

 

Az évadnyitó számomra is jól végződött. Noha az elején, amikor a Le Monde hétvégi számát letettem egy székre, hogy elmenjek kávét venni, visszaérve nem csak elfoglalták a helyemet, de el is tűnt a napilap. Egy ideig azzal nyugtattam magam: legalább tudnak franciául a momentumosok. Végül azonban megtaláltam az újságot egy sarokban. Azaz nem írható le, hogy újságot nyúlnának le a liberálisok.

 

FOTÓ: Momentum Mozgalom / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nácik balkáni hadjáratát.

Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?

Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás