+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. január 30. csütörtök, 17:40
Mi is tulajdonképpen ez a vírus, amiről most az egész világ beszél? Mibe hal bele a beteg? Mi a gyógymód, van-e egyáltalán? Lesz-e ebből világjárvány, és begyűrűzik-e majd Magyarországra? Fel vagyunk-e készülve rá? Két szakértő orvossal jártuk körbe a témát.

Magyarországra betört a koronavírus – legalábbis ami a közbeszédet illeti, biztosan. A John Hopkins Egyetem interaktív vírustérképe szerint a világszerte már húsz országban (Európában eddig csak Franciaországban és Németországban) regisztrált, és idáig 7783 fertőzött mellett 170 fő halálát okozó vírus a csütörtöki kormányinfó egyik hot topicja is volt.

 

Így Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter belebegtette annak lehetőségét – miután meghallgatták Müller Cecília országos tisztifőorvos véleményét is a kérdésben –, hogy a külügyminisztérium leállítsa a Kína és Magyarország közti repülőjáratokat. Gulyás elmondta azt is, hogy Müller Cecília vezetésével egységes akcióterv is készül arra az esetre, ha Magyarországra is elérne a vírus. Hogy erre mekkora esély van, arról itt írtunk bővebben.

 

De mi is tulajdonképpen ez a vírus, amiről most az egész világ beszél?

 

A témában dr. Kónya Józsefet, a Debreceni Egyetem Központi Klinikája Orvosi Mikrobiológia Intézetének vezetőjét, illetve dr. Megyeri Klárát, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet szakorvosát kérdeztük.

 

Mint dr. Kónya az Azonnalinak elmondta, a koronavírus – ami nevét a vírusburokból sugárirányban kifelé mutató egyik fehérjéjéről kapta, ami a napkoronára emlékeztette a vírust először megfigyelő virológusokat – nem valami új dolog. Sőt, Megyeri Klára elmondása szerint tulajdonképpen nem is egy vírusról kell beszélni, hanem egy egész víruscsaládról: a mostani, 2019-nCoV néven regisztrált koronavírus a Coronaviridae nevű víruscsalád új tagja. Ebbe a víruscsaládba számos faj tartozik, melyek embereket, különféle emlősállatokat, madarakat és denevéreket is fertőznek.

 

És addig dr. Kónya szerint nincs is semmi probléma, amíg a koronavírus megmarad ott, ahol lennie kéne: saját gazdában a koronavírusok általában csak enyhe lefolyású betegséget képesek okozni.

 

De mi történik, ha állati koronavírus kerül az emberi szervezetbe?

 

A baj ott kezdődik, ha valamilyen állati eredetű koronavírus „ugrik át” az emberre – ahogy az Vuhanban is történt. Dr. Kónya elmondása szerint a mostani „tranzakcióhoz” két tényező mindenképpen szükségeltetett: egyrészt, hogy nagyszámban legyen jelen a rendszerben állati eredetű koronavírus, ami másrészt az elégtelen emberi higiéniás környezetnek köszönhetően úgy tudott szelektálódni, hogy kifejlődjön a 2019-nCoV változat.

 

Ezzel, ahogy dr. Megyeri az Azonnalinak elmondta, immár hétre emelkedett az embert megbetegítő koronavírus-fajok száma: ezekből négy (229E, NL63, OC43, HKU1) enyhe felső légúti fertőzést okoz, míg a 2002-2003-ban világjárványt okozó SARS, továbbá a MERS és a jelenleg fertőző 2019-nCoV súlyos, akár halálhoz vezető alsó légúti fertőzést idéz elő. Azonban, mint arra dr. Kónya felhívja a figyelmet, egyelőre csak korlátozottan léteznek olyan adatok, amelyek alapján meg lehetne jósolni, hogy a fertőzöttek mekkora hányadában alakul ki ez a fertőzés.

 

Megyeri elmondása szerint nem meglepő, hogy az eddigi megfigyelések szerint a 2019-nCoV által okozott fertőzés sok tekintetben hasonlít a 2000-es évek elején majdnem 800 halálos áldozatot szedő SARS-vírusra: a két vírusváltozat genomja (ami tartalmazza a szervezet teljes örökítő információját) 75-80 százalékos azonosságot mutat. Annyit azonban már biztosan tudunk, hogy a 2019-nCoV emberről emberre is terjedve cseppfertőzéssel kerül a légutakba, és ezt követően okoz betegséget az emberi szervezetben.

 

Mibe hal bele a beteg?

 

Dr. Megyeri elmondása szerint a 2019-es koronavírus a szervezetbe bekerülve a tüdőben kezd el szaporodni.

 

Aki elkapja a koronavírust, magas, 38 fok feletti lázzal, hidegrázással, izomfájdalommal számolhat, amit köhögés és nehézlégzés követ.

 

A fertőzöttek egy részének állapota pedig tovább romlik, ami légzési elégtelenséghez, hypoxiához (a szervezet súlyosan oxigénhiányos állapotához) és súlyos, akár kétoldali tüdőgyulladáshoz vezet. Ez utóbbiba a beteg akár bele is halhat. A tüdőgyulladás kialakulásához dr. Kónya szerint a tüdőszövet fokozatos pusztulása és a vírus okozta helyi gyulladás együttesen vezethet, ami akadályozza az oxigén áramlását a tüdőből a vérbe.

 

Ugyanakkor, mint arra dr. Megyeri felhívja a figyelmet, a beteg nem csupán a vírus által okozott tüdőgyulladásba, hanem a fertőzést kísérő szövődményekbe is belehalhat. Ilyenkor ugyanis ha nem lenne elég, hogy az emberi immunrendszer eleve leharcolt állapotban van, a károsodott légutakban ráadásul könnyebben megtelepedhetnek a különféle baktériumok, amelyek okozhatnak halálhoz vezető, súlyos alsó légúti fertőzést és vérmérgezést.

 

Egészséges, fiatal felnőtt vagyok: én is meghalhatok?

 

A válasz sajnos az, hogy igen: mint azt dr. Megyeri elmondta, a 2019-nCoV jelenlegi ismereteink szerint elsősorban az idős, rossz általános állapotú betegekben okoz súlyos, halálhoz vezető fertőzést, azonban az életveszélyes tüdőgyulladás kialakulásnak kockázata egészséges, fiatal felnőtteknél is megvan. Igaz, ennek bekövetkezésére jóval kevesebb esély van, mint az előbbi embercsoportok esetében.

 

Mi a gyógymód?

 

Ellenanyaggal – tekintve a 2019-nCoV újszerűségét – az orvostudomány még nem tudott szolgálni, így az újfajta koronavírusnak egyelőre csak tüneti kezelése létezik – mondja dr. Kónya. A mostani koronavírus elleni szer kifejlesztésén már dolgozik a nemzetközi orvostudomány.

 

A tudósok ugyanakkor nem a teljes sötétségben tapogatóznak – nyugtat meg dr. Megyeri.

 

A SARS-vírus és a mostani koronavírus közötti nagyfokú hasonlóság miatt ugyanis a SARS-járvány terjedésének megfékezésére bevált antivirális szerek jó kiindulási pontként szolgálhatnak, amelyek valamelyest lassíthatják a 2019-nCoV terjedését is. Azonban, mint arra dr. Megyeri felhívja a figyelmet, ez csupán találgatás, erre vonatkozó adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre.

 

Így jelenleg valóban a beteg ellenálló képességén, általános egészségi állapotán és a tüneti kezelés sikerén múlik, hogy ki mennyire képes átvészelni a betegséget. Például ilyen tüneti kezelés a kritikus állapotú betegeknél alkalmazott invazív lélegeztetési módszerek, melyek hátránya viszont az, hogy fokozzák a másodlagos, bakteriális fertőzések kialakulásának kockázatát. Dr. Megyeri szerint azért jó hír, hogy amennyiben magán a fertőzésen túl van a beteg, úgy az ezen fertőzések kezelésére szolgáló antibiotikumok az orvosok rendelkezésre állnak.

 

Lesz-e világjárvány?

 

Dr. Kónya szerint erre elég nagy esély van:

 

mivel az új koronavírussal szemben en bloc az emberiségnek nincsen immunitása, ezért csöppet sem lenne meglepő, ha az elkövetkező hónapokban a 2019-nCoV okozta világjárványról szólnának a híradások. Főleg úgy, hogy ez a vírus már a lappangási időszakban is fertőz.

 

Ahogy dr. Kónya hozzátette: a jelenlegi járvány is véletlen tényezők szerencsétlen együttállása mentén alakult ki, és jelenleg nem tudjuk kizárni, hogy nincsenek-e további véletlen tényezők, amelyek akár egy világjárványig súlyosbíthatnák a helyzetet.

 

Osztja ezt a véleményt dr. Megyeri is, aki szerint a koronavírusok figyelemre méltó kórokozók változékonyságuk és az ebből adódó fokozott adaptációs készségük miatt. Mint arra dr. Megyeri felhívta a figyelmet: emiatt is váltak gyakoribbá az új, súlyos tünetekkel járó emberi koronavírus fertőzések, amik alapján nem kizárható, hogy számos, emberre is veszélyes új koronavírus-típussal fogunk még találkozni a jövőben.

 

Erre azonban az orvostudomány már válaszolt: jelenleg is van egy nemzetközi összefogás a koronavírusok jobb megismerése érdekében. Vizsgálják továbbá a fertőzések kórlefolyását, járványtanát, valamint a terápiás és megelőzési lehetőségeket. Így például elindult az Egy Egészség Program (One Health Project), ami számos szakterület képviselőinek bevonásával tanulmányozza annak lehetőségét, hogy hogyan lehet az emberek és az élővilág számára egyaránt élhetőbb, biztonságosabb környezetet biztosítani.

 

Dr. Kónya is bizakodó a tekintetben, hogy láttunk már példát a védtelen emberi populációt érő, légúti vírusjárványra (lásd a 2002-es SARS-járványt), ami kezdetben ugyan ijesztő mértékben vezetett halálos fertőzésekhez, de az időközben egyre több személyben kialakult védettség és a hatékony egészségügyi intézkedéseknek hála gyorsan meg lehetett fékezni a járvány terjedését.

 

Fel vagyunk-e készülve a koronavírusra?

 

Mindkét orvos egyetértett abban, hogy bizony releváns azzal számolnunk, hogy a koronavírus eléri hazánkat is, és arra hívták fel a figyelmet, hogy az emberek tartsák be a megelőzés érdekében tett nemzetközi ajánlásokat, amiket a magyar népegészségügyi szervek is kommunikálnak a lakosság felé. Így például mossanak rendszeresen és alaposan kezet, mert az bizonyítottan és jelentősen csökkenti a légúti fertőzések kockáztatát. A WHO és az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) ajánlásai itt olvashatóak.

 

Dr. Megyeri szerint azért sem kell pánikolnunk, mert a járvány terjedésének követésére a Nemzeti Népegészségügyi Központ (ez az ÁNTSZ utódja) intézményei szakmailag felkészültek, az egészségügyi diagnosztikus intézetekben a kórokozó kimutatására szolgáló módszereket rutinszerűen alkalmazzák. Tehát a szaktudás adott és a műszerpark is rendelkezésre áll, és a tüdőgyulladásos betegségek kezelésében szerzett tapasztaloknak sincs híján a magyar orvostársadalom.

 

Ezen felül dr. Megyeri is nagyjából azokat az intézkedéseket tartja szükségesnek, amit Falus Ferenc korábbi tisztifőorvos: gondoskodni kell a fertőzöttek ellátása során használt személyi védőfelszerelésekről (mint a védőruha, kesztyű, maszk és védőszemüveg), továbbá az egészségügyi intézmények folyamatos fertőtlenítéséről, a betegek izolálásáról, a fertőzött személlyel kapcsolatba került emberek felkutatásáról, valamint járványügyi zárlat elrendeléséről.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért pont ehhez a dátumhoz kötődik a felszabadulás, és nem kellene-e inkább megszabadulásnak hívni?

Gulyás Gergely bruttó félmilliós, egyszeri fizetéskiegészítést ígért az egészségügyben dolgozók számára. A költségvetés kiadási oldalát újratervezik.

Mi volt a gondja az akkori román miniszterelnöknek, miközben nem csak Erdélyt kapták meg? Itt a Trianon 100 második része!

A miniszterelnök akciócsoportos videója megihlette persze az online kézműveseket is.

Három fertőzési gócpontot azonosítottak be, ebből egy bánsági, egy erdélyi.

A főváros már beszerezte az ehhez szükséges maszkokokat, de kell pár nap, míg ezek meg is érkeznek, tudtuk meg Karácsony Gergely főpolgármestertől.

Csütörtök tizenhárom EPP-tagpárt szólított fel a Fidesz kizárására a pártcsaládból, Orbán azt mondja, most a magyar embereket védi, ezért nincs ideje erről beszélni.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás