+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2020. január 29. szerda, 14:21
Egyik nap visszamondta egy író a PIM ösztöndíját, a másik nap a külügyminisztérium kirakta egy irodalmi rendezvényről. Bartók Imre példája mutatja, hogy nem alaptalanul szkeptikusak a magyar irodalmi élet szereplői a kultúrkampfos állami kultúrairányítással és a jelentkezés nélkül, beajánlás-alapon szórt ösztöndíjakkal.

Nem csitul a kultúrharc az irodalomban 2020-ban sem, botránnyal indul az év: a legújabb balhé a tavaly elhunyt Térey János emlékére alapított ösztöndíj körül alakult ki: az új ösztöndíjat több író is visszamondta és úgy tűnik, hogy emiatt máris büntette egyiküket egy másik vonalon a kormányzat.

 

A történet csak a legújabb eleme a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) körüli elégedetlenkedésnek és botrányoknak. Az állami intézmény irányítását tavaly vette át Demeter Szilárd kormánypárti, a kultúrharcot tulajdonképpen központi programjává emelő író, miközben ugye van egy csomó másik író és irodalommal foglalkozó ember, akik szkeptikusan állnak azokhoz a dolgokhoz, amelyhez a deklaráltan kultúrharcos PIM-nek köze van.

 

Az elmúlt napok eseményei pedig azt bizonyítják, hogy a szkepticizmus nem alaptalan.

 

A Térey-ösztöndíj létrehozásáról tavaly döntött a PIM: az ösztöndíjat az eredeti tervek szerint 30 középgenerációs (35 és 65 év közötti) író kapta volna meg, összege havonta a Digitális Irodalmi Akadémia tagjainak juttatott mindenkori felhasználási díj 90 százaléka, amely 2020-ban havi bruttó 320 ezer forint.

 

Már a jelöléssel kapcsolatban is felmerültek kérdések: több posztot is írt erről a Facebookon Bárány Tibor filozófus, irodalomkritikus, aki az Azonnalinak elmondta: abszurd volt a kiírás, hiszen az ösztöndíjra jelentkezni nem lehetett, de „boldog-boldogtalan” jelölhetett tulajdonképpen bárkit. A jelölteknek nem kellett pályázatot, munkatervet leadnia, amit később számon lehetne kérni, vagy ami alapján a zsűri dönthetne.

 

Így tulajdonképpen az egész irodalmi élet bevonódott a Térey-ösztöndíjba, ha részt akart ebben venni, ha nem.

 

Bárány szerint a gond röviden összegezve az, hogy „sokéves alkotói ösztöndíjakat nem Eurovíziós Dalfesztivál-alapon szokás osztani”, ahol a valódi döntésekre aztán nincsen rálátása a nyilvánosságnak.

 

Végül 330 írót jelöltek az ösztöndíjra, közülük válogatott a tizennégyfős szakmai kuratórium, amelynek elnöke dr. Harmath Artemisz, Térey János özvegye volt, tagjai pedig az írószervezetek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia és a PIM delegáltjai. Ők nem csak a harminc ösztöndíjast, hanem 15 tartalékösztöndíjast is kijelöltek, ugyanis Demeter Szilárdnak, a PIM igazgatójának vétójoga volt a válogatásnál.

 

Demeter azonban nem vétózott, hanem mind a 45 ösztöndíjra érdemesnek tartott írónak megadta az ösztöndíjat, azzal a kikötéssel, hogy két év múlva a 45 ösztöndíjasból legalább ötöt kiraknak a programból, bár az egyelőre még nem tiszta, hogy milyen szempontrendszer alapján, és egészen pontosan kik fogják majd eldönteni, hogy ki lesz a legalább öt.

 

Az ösztöndíjat azonban nem fogadta el mindenki

 

A kihirdetés után először Bartók Imre, a Jerikó épül írója mondta vissza az ösztöndíjat. Facebookon azt írta: „Enyhén szólva aggályosnak találom a díj létrejöttének körülményeit, annak átláthatatlanságát, az azt életre hívó Demeter Szilárd személyét, és nem hiszem, hogy itt és most ebben a formában kellene támogatni azt a kultúrát, amelyet egyébként DSZ példaképe és főnöke az egész trollapparátusával tudatosan és szisztematikusan rombol körülöttünk.”

 

Bartók ezen felül jelezte, hogy az ösztöndíj odaítélése átláthatatlan, az pedig, hogy két év után kiszórnak öt embert, nem biztos, hogy megteremti azokat a nyugodt munkakörülményeket, amelyet egyébként megteremteni szándékozik az ösztöndíj. Megjegyezte: egyébként ő 34 éves, tehát meg sem kaphatta volna az ösztöndíjat. Helyére egyébként Bartis Attilát, A nyugalom szerzőjét jelölték.

 

Bartók után Csehy Zoltán felvidéki magyar költő is visszamondta az ösztöndíjat. Ő azzal indokolt a Dunszt.sk-nak: „miután a győztesek között közmegbecsülésnek örvendő, jelentős alkotók és közismert irodalmi élősködők egyaránt szerepeltek, sőt akadt olyan személy is, akinek »irodalmi« tevékenysége egy pályakezdő színvonalát is alig éri el, s akinek a köteteit fellépésétől kezdve negatív kritikai visszhang kíséri, a bizottság tagjait gyaníthatóan aligha irodalomesztétikai szempontok vezették.”

 

Arról is beszélt: gondolt arra, hogy az összeget felveszi, és azt jótékony célra fordítja, de a szerződés ezt nem tette volna lehetővé.

 

Bartóknak jött is a retorzió

 

A történet nem ér itt véget, ugyanis miután Bartók visszamondta az ösztöndíjat, kiderült:

 

a külügyminisztérium visszavonja azt a döntését, hogy Bartók képviselje Magyarországot az Irodalom Éjszakáján.

 

Az idei rendezvényen Magyarországot ugyanis Bartók egy novellája képviselte volna, de az ösztöndíj visszautasításának másnapján értesítették róla, hogy nem számítanak írására a rendezvényen.

 

Az Irodalom Éjszakája szövegeinek kurátora, Nagy Gabriella írta neki: „Mint tudod, három javasolt szerző közül egy általam választott író képviselheti Magyarországot az Irodalom Éjszakáján. Én téged választottalak, megbeszéltük, küldtél anyagokat, aztán egyszer csak jött a levél. Sem én, sem Orbók Lucie projektvezető nem értünk egyet ezzel a döntéssel, de nem tudunk mit tenni. Az indoklásukban azt írták, megváltozott a koncepciójuk. Ez van, nem kommentálom.”

 

A március végi Irodalom Éjszakáját párhuzamosan rendezik Budapesten és idén Debrecenben, a Cseh Centrum irányításával, az EUNIC és a Radnóti, illetve Debrecenben a Csokonai Színház szervezésében és Debrecen Budapest Főváros támogatásával, és arról szól, hogy 23 színész 23 különböző érdekes vagy különc helyszínen 23 ország irodalmából olvas fel. (Debrecenben ugyanazokat a novellákat olvassák fel, mint Budapesten.)

 

A minisztérium ott jön a képbe, hogy a szervező EUNIC nevű, az Európai Unió tagállamainak kulturális intézeti hálózatát tömörítő nemzetközi szervezetben Magyarországot a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseli. Megérdeklődtük az EUNIC Hungarytől, a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól és a Petőfi Irodalmi Múzeumtól is, hogy van-e összefüggés az ösztöndíj visszautasítása és a jelölés visszavonása között: ha igen, akkor pontosan mi az indoklás, ha nem, akkor mi áll a jelölés visszavonása mögött pontosan, de eddig nem kaptunk választ a jelzett szervezetektől. (Időközben a külügy válaszolt a kérdéseinkre.)

 

Megkerestük a fővárosi önkormányzatot is. „Számomra megdöbbentő, hogy azért, mert valaki nem fogad el egy ösztöndíjat, visszavonnak tőle egy ilyen lehetőséget. A Fidesz folytatja tovább a totális kultúrharcot” – értékelte az Azonnalinak Bartók Imre ügyét Budapest kultúráért felelős főpolgármester-helyettese, Gy. Németh Erzsébet.

 

A főpolgármester-helyettes később közleményt is kiadott, amelyben leírta: levélben fordul a minisztériumhoz, hogy az tegye nyilvánossá, milyen szakmai megfontolás, milyen koncepcionális változás indokolja a Budapest által is támogatott program átalakítását, amelyek alapján Bartók Imre hirtelen rossz döntésnek bizonyult a szakma támogatása ellenére. 

 

FRISSÍTÉS (2020. 01. 29. 16:24): A külügyminisztérium időközben válaszolt. Magyarázatuk szerint úgy értette Bartók Imre Térey-ösztöndíjról szóló Facebook-posztját, hogy semmilyen állami szervezésű kulturális programban nem kíván részt venni, ezért ejtették az Irodalom Éjszakája fellépői közül.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

Az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása. Podcast!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egyszerűsített logót kap Budapest, a fővárosi fenntartású cégek esetében pedig egységes ernyőarculattal cserélnék le a jelenlegi összevisszaságot.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás