+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. január 29. szerda, 16:03
Jogerős ítélet született arról, hogy a GVH jogellenes módon úszta meg a közpénzmédia zászlóshajója, a KESMA fúziójának a kivizsgálását. A pernyertes felperes Szabad Pécs és a vesztes alperes GVH is azt mondja, hogy az derült ki: nekik van igazuk. De ki nyert igazából, és van-e ok örülni? Elmagyarázzuk!

„Jogsértő volt a KESMA-fúzió – A TASZ és a Szabad Pécs megnyerte a fideszes médiaszörnyeteg ügyében indított pert” – ezzel a diadalmas címmel számolt be a Szabad Pécs ugyanarról, amit a pervesztes alperes, a Gazdasági Versenyhivatal így kommentált: a Fővárosi Törvényszék „megerősítette, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak nem volt hatásköre a KESMA fúzió versenyjogi szempontú vizsgálatára”.

 

Most akkor mi van? Mindkét szemben álló peres félnek egyszerre van igaza?

 

– merülhet fel a kérdés. Elmagyarázzuk, de kezdjük az elején.

 

Milyen bejelentés? Milyen hivatal?

 

A kormányközeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA) 2018 szeptemberében hozták létre, és november végére számos kormányközeli sajtótermék kiadóját megszerezte ingyen többek között Mészáros Lőrinc és más kormányközeli üzletemberek cégeitől. A versenyjogi törvény szerint az olyan cégösszeolvadásokat, mint ez is (a jogi feltétel úgy szól, hogy legalább két érintett vállalkozás évi nettó árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot), be kell jelenteni a Gazdasági és Versenyhivatalnál, ami aztán vagy jóváhagyja azt, vagy nem.

 

Az ilyen szabályok célja, hogy egyes piacokon a túlzott koncentrációt megelőzhesse az állam, ha akarja. Csakhogy mivel a GVH-t Orbán Viktor a jelek szerint nem tartja elég megbízhatóan kézivezérelhető intézménynek, még 2013-ban beleírtak a versenytörvénybe egy kiskaput. Eszerint kormányrendelettel a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíthet gyakorlatilag bármely összefonódást, és ezeket a GVH-nak nem kell bejelenteni.

 

Nem azt írták tehát a törvénybe, hogy ilyenkor a GVH-nak engedélyeznie kell a fúziót, hanem hogy eleve be se kell azt jeleneteni.

 

Ez fontos különbség, és a KESMA-ügy illusztrálja is, hogy miért.

 

A jogkövető KESMA és a buzgó GVH-s hivatalnokok

 

2018. november 28-án a KESMA a szabályok szerint bejelentette az összefonódást, a GVH vizsgálója pedig december 3-án el is kezdett dolgozni az ügyön, legalábbis ezen a napon született az első feljegyzés az ügyben (ezt nem a kisujjamból szoptam, itt van az ítéletben).

 

A kormány csak december 5-én kapott észbe, hogy hoppá, nemzetstratégiainak kéne minősíteni a dolgot, nehogy a végén még a GVH akadékoskodása tegyen keresztbe az immár tökéletesen centralizált kormányzati propagandagépezetnek.

 

Szóval december 5-én meghozták a kormányrendeletet, hogy nemzetstratégiai jelentőségű a dolog, és várták, hogy a GVH azt mondja, hogy oké, akkor nincs is itt semmi látnivaló.

 

A biztonság kedvéért a bejelentő KESMA másnap, december 6-án szólt is a GVH-nál, hogy helló, megjelent ez a rendelet, már nem is bejelentésköteles a dolog, légyszi állítsatok ki egy hatósági bizonyítványt, hogy nincs olyan körülmény, ami miatt nektek ezt a fúziót vizsgálnotok kéne. Oké, mondta erre a GVH, és így is tett.

 

Mi van az ítéletben?

 

Ami innentől a perben történik, az a legdurvább közigazgatási szőrszálhasogatás és jogszabály-csűréscsavarás elegye (az ítéletet a TASZ honlapján lehet elolvasni teljes terjedelmében), de a lényeg röviden az, hogy a Szabad Pécs által beadott, a GVH által kiadott hatósági bizonyítványt támadó kereset nyomán azt állapította meg a bíróság: igen,

 

oké, hogy nem bejelentésköteles a dolog, de ez a törvény alapján azt jelenti, hogy neked, kedves GVH, el sem kell kezdened az eljárást,

 

ha meg már egyszer elkezdted, akkor a nemzetstratégiai jelentőségre hivatkozással nem úszhatod meg a dolgot egy hatósági bizonyítvány kiállításával, merthogy az nem az ilyen esetekre való.

 

Vagyis a GVH két ok miatt veszített a perben tulajdonképpen:

 

1. Túl gyorsan elkezdtek dolgozni az ügyön, és mivel nem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, honnan a francból tudták volna, hogy a kormány két nap múlva kiemelt nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánítja az egészet?

 

2. Szépen szót fogadtak a bejelentő KESMA-nak a hatósági bizonyítvány kiállításával, ahelyett, hogy a lehető legegyértelműbben jelezték volna a hatáskörük hiányát szimplán a bejelentés visszautasításával.

 

Ez utóbbit egyébként most, a bírósági ítélet hírével egy napon rögtön meg is tették: visszautasították a KESMA bejelentését, ezzel orvosolva a problémát.

 

Vagyis a GVH bár veszített a perben, de gyakorlatilag nyert, mint ahogy a kormány is: a lényegi helyzet, hogy a KESMA-összefonódást a GVH nem fogja felülvizsgálni, nem változik.

 

Hiába örül a Szabad Pécs és a TASZ, ők bizony buktak ezzel

 

A pernyertesek öröme persze PR-szinten érthető, de a fentiekből látszik, hogy valójában semmi ok az örömre: az ítélet miatt nem lesz szétverve a KESMA, de még csak a hatóság előtt sem kell magyarázkodnia az alapítványnak.

 

No de akkor miért pereltek egyáltalán? Egész nyilvánvalóan azért, hogy az Alkotmánybíróság elé vigyék az ügyet. Bár a teljes peranyag nem áll rendelkezésünkre, ez magából az ítéletből is kiolvasható. Az ítélet végén meg is említi a bíróság, hogy a felperes kérte, hogy az eljáró bíró Alkotmánybírósághoz forduljon, de a bíróság ezt nem tartotta szükségesnek, és amúgy is, a felperes enélkül is megnyerte a pert.

 

Meg hát, csak ilyen felemás módon. Ha ugyanis sikerült volna elérni, hogy az ügyben a bíró alkotmánybírósághoz forduljon, akkor az AB-nek kilencven napon belül kellett volna mondania valamit arról, hogy rendben van-e az, hogy a kormány csak úgy bármilyen cégösszefonódást nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíthet – pláne utólag –, adott esetben épp a média terén, ami a demokratikus közvélemény fenntartása (már ha van még mint fenntartani) szempontjából sem mindegy.

 

A konkrét, a KESMA-összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítő kormányrendelet miatt egyébként az ellenzék már kezdeményezett utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságnál, csakhogy ebben a fajta eljárásban – a bírói kezdeményezéssel ellentétben – az Alkotmánybíróságot semmilyen határidő nem köti. Az ügy adatlapján látszik is, hogy hogyan haladtak eddig: a beadvány tavaly februári iktatása óta kétszer volt napirenden: októberben, majd decemberben. Döntés azonban egyelőre nem született, és simán lehet, hogy jó ideig még nem is fog.

 

A Szabad Pécs tehát akkor nyert volna igazán ebben a perben, ha sikerül elérnie, hogy bírói kezdeményezésre kilencven napon belül foglalkozzon a KESMA-üggyel az Alkotmánybíróság.

 

Így hiába nyerték meg formálisan a pert, a GVH által azonnal javított visszautasító határozattal gyakorlatilag minden marad a régiben. Izgulni igazán azon lesz mit, hogy az ellenzék normakontroll-indítványát mikor, és miként bírálja majd el az AB.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás