+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. január 29. szerda, 16:03
Jogerős ítélet született arról, hogy a GVH jogellenes módon úszta meg a közpénzmédia zászlóshajója, a KESMA fúziójának a kivizsgálását. A pernyertes felperes Szabad Pécs és a vesztes alperes GVH is azt mondja, hogy az derült ki: nekik van igazuk. De ki nyert igazából, és van-e ok örülni? Elmagyarázzuk!

„Jogsértő volt a KESMA-fúzió – A TASZ és a Szabad Pécs megnyerte a fideszes médiaszörnyeteg ügyében indított pert” – ezzel a diadalmas címmel számolt be a Szabad Pécs ugyanarról, amit a pervesztes alperes, a Gazdasági Versenyhivatal így kommentált: a Fővárosi Törvényszék „megerősítette, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak nem volt hatásköre a KESMA fúzió versenyjogi szempontú vizsgálatára”.

 

Most akkor mi van? Mindkét szemben álló peres félnek egyszerre van igaza?

 

– merülhet fel a kérdés. Elmagyarázzuk, de kezdjük az elején.

 

Milyen bejelentés? Milyen hivatal?

 

A kormányközeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA) 2018 szeptemberében hozták létre, és november végére számos kormányközeli sajtótermék kiadóját megszerezte ingyen többek között Mészáros Lőrinc és más kormányközeli üzletemberek cégeitől. A versenyjogi törvény szerint az olyan cégösszeolvadásokat, mint ez is (a jogi feltétel úgy szól, hogy legalább két érintett vállalkozás évi nettó árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot), be kell jelenteni a Gazdasági és Versenyhivatalnál, ami aztán vagy jóváhagyja azt, vagy nem.

 

Az ilyen szabályok célja, hogy egyes piacokon a túlzott koncentrációt megelőzhesse az állam, ha akarja. Csakhogy mivel a GVH-t Orbán Viktor a jelek szerint nem tartja elég megbízhatóan kézivezérelhető intézménynek, még 2013-ban beleírtak a versenytörvénybe egy kiskaput. Eszerint kormányrendelettel a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíthet gyakorlatilag bármely összefonódást, és ezeket a GVH-nak nem kell bejelenteni.

 

Nem azt írták tehát a törvénybe, hogy ilyenkor a GVH-nak engedélyeznie kell a fúziót, hanem hogy eleve be se kell azt jeleneteni.

 

Ez fontos különbség, és a KESMA-ügy illusztrálja is, hogy miért.

 

A jogkövető KESMA és a buzgó GVH-s hivatalnokok

 

2018. november 28-án a KESMA a szabályok szerint bejelentette az összefonódást, a GVH vizsgálója pedig december 3-án el is kezdett dolgozni az ügyön, legalábbis ezen a napon született az első feljegyzés az ügyben (ezt nem a kisujjamból szoptam, itt van az ítéletben).

 

A kormány csak december 5-én kapott észbe, hogy hoppá, nemzetstratégiainak kéne minősíteni a dolgot, nehogy a végén még a GVH akadékoskodása tegyen keresztbe az immár tökéletesen centralizált kormányzati propagandagépezetnek.

 

Szóval december 5-én meghozták a kormányrendeletet, hogy nemzetstratégiai jelentőségű a dolog, és várták, hogy a GVH azt mondja, hogy oké, akkor nincs is itt semmi látnivaló.

 

A biztonság kedvéért a bejelentő KESMA másnap, december 6-án szólt is a GVH-nál, hogy helló, megjelent ez a rendelet, már nem is bejelentésköteles a dolog, légyszi állítsatok ki egy hatósági bizonyítványt, hogy nincs olyan körülmény, ami miatt nektek ezt a fúziót vizsgálnotok kéne. Oké, mondta erre a GVH, és így is tett.

 

Mi van az ítéletben?

 

Ami innentől a perben történik, az a legdurvább közigazgatási szőrszálhasogatás és jogszabály-csűréscsavarás elegye (az ítéletet a TASZ honlapján lehet elolvasni teljes terjedelmében), de a lényeg röviden az, hogy a Szabad Pécs által beadott, a GVH által kiadott hatósági bizonyítványt támadó kereset nyomán azt állapította meg a bíróság: igen,

 

oké, hogy nem bejelentésköteles a dolog, de ez a törvény alapján azt jelenti, hogy neked, kedves GVH, el sem kell kezdened az eljárást,

 

ha meg már egyszer elkezdted, akkor a nemzetstratégiai jelentőségre hivatkozással nem úszhatod meg a dolgot egy hatósági bizonyítvány kiállításával, merthogy az nem az ilyen esetekre való.

 

Vagyis a GVH két ok miatt veszített a perben tulajdonképpen:

 

1. Túl gyorsan elkezdtek dolgozni az ügyön, és mivel nem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, honnan a francból tudták volna, hogy a kormány két nap múlva kiemelt nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánítja az egészet?

 

2. Szépen szót fogadtak a bejelentő KESMA-nak a hatósági bizonyítvány kiállításával, ahelyett, hogy a lehető legegyértelműbben jelezték volna a hatáskörük hiányát szimplán a bejelentés visszautasításával.

 

Ez utóbbit egyébként most, a bírósági ítélet hírével egy napon rögtön meg is tették: visszautasították a KESMA bejelentését, ezzel orvosolva a problémát.

 

Vagyis a GVH bár veszített a perben, de gyakorlatilag nyert, mint ahogy a kormány is: a lényegi helyzet, hogy a KESMA-összefonódást a GVH nem fogja felülvizsgálni, nem változik.

 

Hiába örül a Szabad Pécs és a TASZ, ők bizony buktak ezzel

 

A pernyertesek öröme persze PR-szinten érthető, de a fentiekből látszik, hogy valójában semmi ok az örömre: az ítélet miatt nem lesz szétverve a KESMA, de még csak a hatóság előtt sem kell magyarázkodnia az alapítványnak.

 

No de akkor miért pereltek egyáltalán? Egész nyilvánvalóan azért, hogy az Alkotmánybíróság elé vigyék az ügyet. Bár a teljes peranyag nem áll rendelkezésünkre, ez magából az ítéletből is kiolvasható. Az ítélet végén meg is említi a bíróság, hogy a felperes kérte, hogy az eljáró bíró Alkotmánybírósághoz forduljon, de a bíróság ezt nem tartotta szükségesnek, és amúgy is, a felperes enélkül is megnyerte a pert.

 

Meg hát, csak ilyen felemás módon. Ha ugyanis sikerült volna elérni, hogy az ügyben a bíró alkotmánybírósághoz forduljon, akkor az AB-nek kilencven napon belül kellett volna mondania valamit arról, hogy rendben van-e az, hogy a kormány csak úgy bármilyen cégösszefonódást nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíthet – pláne utólag –, adott esetben épp a média terén, ami a demokratikus közvélemény fenntartása (már ha van még mint fenntartani) szempontjából sem mindegy.

 

A konkrét, a KESMA-összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítő kormányrendelet miatt egyébként az ellenzék már kezdeményezett utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságnál, csakhogy ebben a fajta eljárásban – a bírói kezdeményezéssel ellentétben – az Alkotmánybíróságot semmilyen határidő nem köti. Az ügy adatlapján látszik is, hogy hogyan haladtak eddig: a beadvány tavaly februári iktatása óta kétszer volt napirenden: októberben, majd decemberben. Döntés azonban egyelőre nem született, és simán lehet, hogy jó ideig még nem is fog.

 

A Szabad Pécs tehát akkor nyert volna igazán ebben a perben, ha sikerül elérnie, hogy bírói kezdeményezésre kilencven napon belül foglalkozzon a KESMA-üggyel az Alkotmánybíróság.

 

Így hiába nyerték meg formálisan a pert, a GVH által azonnal javított visszautasító határozattal gyakorlatilag minden marad a régiben. Izgulni igazán azon lesz mit, hogy az ellenzék normakontroll-indítványát mikor, és miként bírálja majd el az AB.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néppárti EP-képviselő is aláírta az ezt szorgalmazó petíciót.

Január végén szatirikus cikkben képzeltük el, hogyan kezeli majd a hazai média és politika a koronavírus megjelenését. Mivel már benne vagyunk, nézzük meg, miben lett igazunk!

A személyi jövedelemadónk 1 százalékáról május 20-ig rendelkezhetünk, és könnyen segíthetünk belőle a koronavírus elleni harcban: szinte minden kórháznak van alapítványa, ahová adakozhatunk.

Az intenzíven fekvők 45 százaléka pedig 60 év alatti: már csak ezért is érdemes nem csak az időseknek komolyan venni a korlátozásokat.

A határok zárva, a gondozói ágazat létszámhiánya fenyegető. Alsó-Ausztria úgy reagál a kialakult szituációra, hogy Romániából, valamint Bulgáriából hozatja be a szükséges gondozói személyzetet. Repülőn.

Az Ékszer TV munkatársai ráadásul úgy hirdették, hogy 60 ezer forintról árazták le az így is aranyáron mért termékeket.

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás