+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. január 28. kedd, 15:17
Hol van a cigányságával haknizó Járóka Lívia által ígért harcos érdekképviselet Gyöngyöspata-ügyben? Miért nem képes megválaszolni pár újságírói kérdést Ritter Imre német nemzetiségi képviselő a németek kiirtásáról ábrándozó műsor kapcsán? Ja, hogy addig tart a díszcigánykodás és a dísznémetkedés a Fideszben, amíg nem kell a párttal és kormánnyal szembemenni?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Az utóbbi időben a kormány, illetve kormányközeli megmondóemberek két kisebbségi népcsoportot is elővettek a hangulatkeltés céltáblájaként. 

 

1. Orbán Viktor bejelentette az év eleji sajtótájékoztatóján, hogy igazságtalan a gyöngyöspatai cigány diákoknak a szegregált oktatásuk miatt bíróság által jogerősen megítélt kártérítés, aztán be is indult az ezt tematizáló propagandagépezet, most pedig már egyértelműen arról van szó, hogy a kormányzat nem akarja kifizetni a kártérítéseket, helyette inkább tárgyalnának – jogerős bírósági ítélet után! – a gyöngyöspataiakkal arról, hogy hogyan ne fizessék azt ki.

 

2. A múlt héten újabb ellenséget vettek elő, bár ezt nem közvetlenül politikusi szinten. A Petőfi Irodalmi Múzeum közpénzből finanszírozott műsorában a közpénzmédia arcai poénkodtak arról, hogy ki kellett volna irtani a németeket, akkor békésebb lenne Európa. A kormányzat, pláne a PIM-et fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről egy fikarcnyi ejnyebejnye sem hangzott el, az EMMI-t írásban és telefonon többször noszogattuk állásfoglalásra az ügyben, de válaszra sem méltattak.

 

Érdekesebb azonban, hogy a Fidesz saját soraiban ülő, a nemzetiségükből politikai tőkét kovácsoló érintett politikusok milyen mélyen hallgatnak ebben a két ügyben.

 

Az is beszédes mondjuk, hogy a Fidesszel szövetséges Lungo Drom színeiben politizáló cigány nemzetiségi szószóló, Farkas Félix nem szólt egy mukkot se Gyöngyöspata-ügyben, és azon már meglepődni se érdemes, hogy a szervezet elnöke, a rászoruló, munkanélküli romák pénzét gellérthegyi villára költő, a Fidesz parlamenti frakciójában ülő Farkas Flórián is mélyen hallgat

 

De én most inkább azokról beszélnék, akik konkrétan Fidesz-tagként csináltak a származásukra építve politikai karriert, és most a saját pártjuk és kormányuk ellenében kellene (vagy illene) megvédeniük az övéiket. 

 

Kezdjük a történetet időrendi sorrendben!

 

Járóka Líviának láthatóan egy szépségverseny is fontosabb, mint a gyöngyöspatai kártérítések

 

Még emlékezhettek rá, hogy nyáron mekkora hype volt abból, hogy a fideszes Járóka Líviát az Európai Parlament alelnökévé válaszották, és így ő lett az első cigány származású EP-alelnök – úgy, hogy mellesleg a pártja feketeseggűnek számít és fel van függesztve a saját pártcsaládjában. Nem is csoda, hogy Járóka Fidesz-tagságát a szavazás előtt kiküldött kampánylevelében is elfelejtette megemlíteni. Ezzel ellentétben cigány származását fennen hangoztatta, az Azonnalinak például úgy nyilatkozott a tisztségre való megválasztása előtt: ha fontos a DK-s és momentumos EP-képviselőknek a roma érdekképviselet, akkor szavazzanak rá.

 

Ezt amúgy nem tették meg, Járóka EP-alelnök lett a szavazatuk nélkül is, de

 

lássuk, hol van az ígért roma érdekképviselet!

 

Január 19-én a következő kérdéseket küldtem el Járóka Líviának:

 

+ Egyetért-e Orbán Viktorral abban, hogy „mélyen igazságtalan” kártérítéseket kifizetni olyan romáknak, akiket éveken keresztül szegregáltan oktattak, az idő jórészében jóval alacsonyabb színvonalon? Miért/miért nem?

 

+ Mi a véleménye arról, hogy a bíróság által jogerősen megítélt pénzbeli kártérítést az állam nem akarja kifizetni? Joga van-e ön szerint az államnak a bíróság által pénzben megítélt kártérítést természetben teljesíteni a romáknak? Nem diszkriminatív-e ez? Hiszen más esetben, ha a kártérítés kedvezményezettjei a többségi társadalomból kerülnek ki, fel sem merül, hogy ne, vagy ne „úgy” teljesítsenek bírósági ítéleteket.

 

+ Mit tenne ön, ha az ön gyerekét oktatnák szegregáltan az iskolában, és aztán nem fizetnék ki az emiatt jogerősen megítélt kártérítést?

 

+ Mit javasol ön ebben a helyzetben az érintett gyöngyöspatai romáknak? És mit javasol a gyöngyöspatai önkormányzatnak, illetve az államnak a helyzet kezelésére?

 

+ Ön az Európai Parlamentben tud-e, fog-e tenni valamit ebben a konkrét ügyben?

 

Azt kértem Járókától, hogy január 22-én délig küldje meg a válaszait. Többszöri írásos emlékeztetés és telefonos érdeklődés után nagy sokára, január 23-án azt a választ kaptam Járóka asszisztensétől, hogy „alelnök asszony egész héten terepen van, dolgozik, többek között Gyöngyöspata ügyében is, és

 

nem a sajtóban kíván üzengetni. Nagyon sajnáljuk, de nem fog beleférni ez már a heti programjába”.

 

Arra a visszakérdésre, hogy a következő, január 27-i héten remélhetünk-e választ, nem kaptam visszajelzést, telefonon is csak annyit sikerült megtudnom az asszisztenstől, hogy nem tud semmit ígérni.

 

Jelen állás szerint a kérdéseim elküldése óta kilenc, a gyöngyöspatai kártérítések Orbán általi pedzegetése óta tizenkilenc nap telt el.

 

Nézzük, mi mindenről kommunikált a nyilvánosságnak azóta Járóka Lívia, az EP első roma származású alelnöke, a romák ígért érdekérvényesítője, akinek a hivatalos Facebook-oldalán 10-ből átlagosan 7 cigánytematikájú. Az elmúlt 19 napban Járóka posztolt többek között

 

+ a méhnyakrák elleni küzdelemről,

 

+ a száztagú cigányzenekar jubileumi koncertjéről,

 

+ a vízilabda-válogatott Európa-bajnoki győzelméről,

 

+ egy cigány képzőművész kiállításáról,

 

+ egy szlovák roma EP-képviselővel való találkozójáról,

 

+ és egy szépségversenyről, amin a döntőbe jutott egy cigány lány, tessék rá szavazni.

 

 

Pedig nem arról van szó, hogy a távoli Brüsszelből ne látszódna Gyöngyöspata, hiszen 2011-ben, mikor a gárdisták vonultak a hevesi településen, akkor meg tudott szólalni a 2004 óta EP-képviselősködő Járóka, bohócszervezetnek nevezve a gárdát, amelynek nem szabadna a rendőrség feladatát átvenni. A mostani helyzet, mikor az állam maga készül jogot sérteni bírósági ítéletek végre nem hajtásával, valamiért már nem érdemli ki a nyilvános megszólalását.

 

A német nemzetiségi képviselőnek annyira futotta, hogy ráakaszkodjon a nemzetiségi önkormányzat közleményére

 

A Fidesz az új választási törvénnyel 2014 óta lehetővé tette, hogy a Magyarországon bejegyzett nemzetiségek kedvezményes parlamenti mandátumhoz jussanak, ha pedig kellő számú szavazat nem jön össze, szavazati joggal nem bíró nemzetiségi szószólót küldjenek a parlamentbe. Jóllehet, ha valaki a nemzetiségi listára való szavazást választja (ami nem is igazi választási lehetőség, hiszen a német csak a német, a cigány csak a cigány listára szavazhat), akkor le kell mondania a pártlistás szavazatáról.

 

2014-ben még nem vállalták elegen ezt az áldozatot, először 2018-ban sikerült ez a bravúr, méghozzá a magyarországi németeknek, akik így szavazati joggal bíró nemzetiségi képviselőt küldhettek a parlamentbe Ritter Imre személyében.

 

A dolog apró szépséghibája, hogy Ritter Imre egyébként tagja a Fidesznek is – egy interjúja szerint a tagsága a pártban fel van függesztve: hogy ez pontosan mit jelent, azt igazán a Fidesz tudhatja mostanában.

 

Elvileg mindenesetre nem a Fidesz, hanem a magyarországi németek képviselőjeként ül a parlamentben,

 

úgyhogy gyorsan írtam is neki pár kérdést január 22-én reggel, miután a Petőfi Irodalmi Múzeum Közpénzből működő műsorában néhány közpénzmédiás megmondóember a németek kiirtásáról értekezett.

 

A következőket akartam volna megtudni a német nemzetiségi képviselőtől, kérve, hogy az ügy súlyosságára tekintettel lehetőleg még aznap válaszoljon:

 

+ Mi a véleménye ezen kijelentésekről?

 

+ Tekintve, hogy a műsor az állami fenntartású Petőfi Irodalmi Múzeum finanszírozásában valósult meg, helyénvalónak tartja-e, hogy közpénzből uszítsanak a magyarországi németek ellen?

 

+ Fogja-e kezdeményezni a múzeumot fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy lépéseket tegyen az ügyben? Milyen lépéseket látna indokoltnak (műsor levétele, főszerkesztő kirúgása, PIM-igazgató menesztése, egyéb)? Tesz-e esetleg büntetőfeljelentést közösség elleni uszítás miatt?

 

+ Milyen lépéseket fog tenni azért, hogy a magyarországi németek ne érezzék magukat fenyegetve azok után, hogy egy államilag finanszírozott műsorban Európa teljes németségének kiirtásáról ábrándoztak?

 

Asszisztense kezdeti lelkesedése után – aki még aznap visszahívott, és ígérte, hogy sürgetni fogja a válaszadást – Ritter Imre aztán mély hallgatásba burkolózott. Ismételt e-mailes érdeklődésemre aztán szombaton (vagyis a kérdések elküldése után három nappal) Ritter asszisztense egy közleményt juttatott el hozzám német és magyar nyelven, mely szerint Ritter a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával közösen a megbotránkozását fejezi ki, és visszautasítja az efféle megnyilvánulásokat.

 

Az egészben csak annyi a bibi, hogy az említett közleményt a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata már csütörtök reggel kitette, méghozzá Ritter említése nélkül.

 

Ritter pedig egy nappal később, péntek reggel posztolta ki ugyanazt a szöveget, úgy, hogy az önkormányzat mögé a saját nevét is odabiggyesztette:

 

 

Természetesen visszakérdeztem Ritternél és az asszisztensénél, hogy mi lehet az oka az eltérésnek, és Ritter miért maradt ki a német önkormányzat szövegéből, ha közös közleményről van szó, erre azonban már egyáltalán nem kaptam választ. Mint ahogy azokra az ismételten feltett kérdésekre sem, hogy ezek szerint Ritter reakciója kimerült-e egy közlemény kiadásában, és nem fog-e az EMMI-nél lépéseket tenni, pláne, hogy országgyűlési képviselőként az a dolga, hogy a kormányt ellenőrizze.

 

Miért röhej ez az egész?

 

Persze ha belegondolunk, valahol

 

mélyen szomorú, hogy egy nyamvadt közleményt reklamálunk ezeken az embereken, akik a jelenlegi pozíciójukat és közpénzből kapott fizetésüket jórészt annak köszönhetik, hogy politikai hasznot kovácsoltak a nemzetiséghez tartozásukból.

 

Nyilván ha kiadnának egy nyamvadt közleményt (akár olyat, ami tényleg az övék, és nem csak felkéredzkedtek rá), ne adj' Isten válaszolnának pár újságírói kérdésre, az önmagában nem oldana meg semmilyen problémát.

 

De az, hogy nem adtak ki és nem válaszoltak, azt mutatja, hogy még a látszatra is magasról tesznek: megvan a pozíció, és már egyből nem fontos a büszke németkedés és cigánykodás, amint valamit csinálni is kell. Hiába az a valami nem valami megerőltető dolog vagy hősies cselekedet, csak annyi, hogy az illető egyszer kinyissa a száját.

 

Persze fideszesként kinyitni a szádat a párttal szemben lehet, hogy egy hőstettel ér fel, de aki még erre se képes, az legalább ne hazudja magáról azt, hogy nemzetiségi érdekképviselő.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

Ugyanazzal a kanállal áldoztattak végig híveket, miközben a koronavírus a nyállal terjed leginkább. Megkérdeztük, hogy csinálják ezt a magyarországi ortodoxok.

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás