+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Techet Péter
2020. január 26. vasárnap, 17:58
A tartományfőnök a kampányban eleve finoman elhatárolódott a pártvezetés progresszív irányvonalától. Abszolút többséggel jutalmazták a szélsőjobbal együtt kormányzó Hans Peter Doskozilt a választók.
Még a közvélemény-kutatásokban jelzett 43 százalék körüli eredményt is felülmúlta a Hans Peter Doskozil vezette SPÖ a vasárnapi burgenlandi tartományi választáson:

 

kicsivel 50 százalék feletti eredményt értek el a szocdemek, azaz nem szorulnak rá koalíciós partnerre, egyedül is megvan a többségük. A jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) 30,6 százalékot kapott, a jobboldali, strachétlanított FPÖ kevéssel 10 százalék alatt, a Zöldek pedig 6,7 százalékot. A jobboldali-liberális Neos nem került be az eisenstadti/kismartoni parlamentbe, ahogy az FPÖ-szakadár-agráriánus Burgenlandi Lista sem.

 

A már több hangszálműtéten átesett Doskozil az eredményt a tőle megszokott rekedtes hangján úgy kommentálta, hogy ez élete legszebb napja. Szerinte azért tudtak ekkorát nyerni, mert nagyzási hóbort nélkül, a kocsmai stílust kerülve, az emberekre odafigyelve politizál a burgenlandi SPÖ.

 

Az SPÖ sikerének igazából egy oka van, az pedig a tartományi miniszterelnök, a Burgenlandban az összes, a tartományi vezetéstől függő állásban idéntől nettó 1700 eurós minimálbért bevezető Hans-Peter Doskozil óriási népszerűsége. A politikus az SPÖ jobboldalán található inkább a rendőrmúltjából is fakadó rendpártisága és migrációkritikussága miatt, a Kurz-kormány előtti nagykoalíciós Kern-kormányban védelmi miniszter, politikai pályája előtt pedig Burgenland rendőrkapitánya volt.

 

Doskozil 2015-ben annyiban a merkeli Willkommenskultur pártját fogta, hogy a Magyarországról érkező menedékkérőket egyfelől regisztrálta, másfelől engedte őket továbbutazni Németország felé. A poltikus azonban mára a zárt határok és a menedékkérők Földközi-tengeren történő átkelésének felszámolása mellett foglal állást, biztonság- és bevándorláspolitikai elképzelései tehát nem sokban térnek el az FPÖ-étől, akik számára etéren eleve a magyar miniszterelnök a minta. Doskozilt tavaly sok SPÖ-s kritizálta azért, amiért elfogadta Orbán Viktor budapesti ebédmeghívását. „Nem félek szóba állni Magyarországgal” – indokolta Doskozil akkor, hogy miért megy el a magyar kormányfőhöz.

 

A mostani választási kampányban Doskozil finoman elhatárolódott a balos-progresszív országos SPÖ-től, plakátjaira a párt logóját eleve ki se rakta, csak azt, hogy Doskozil burgenlandi SPÖ-s listája.

 

Nem véletlen, hogy a többi párt listavezetője azzal próbálta feljebb tornászni saját pártjának népszerűségét, hogy a választás előtti tévévitában mind azt mondta: szívesen kormányoznának Doskozillal. Ő ugye eddig az Osztrák Szabadságpárttal volt koalícióban, majd az ibizai videók nyilvánosságra kerülése után közölte, ide előrehozott választás kell. Ha nem jött volna össze a meglepetésszerű abszolút többség, a burgenlandi SPÖ-tagság egyébként folytatta volna ezt a koalíciót, egy választás előtti pártszavazáson 49 százalékuk mondott igent az országos szinten hevesen kritizált SPÖ-FPÖ-deal újbóli megkötésére, a többi opció (a Zöldekkel vagy az ÖVP-vel való koalíció) jóval kevesebb voksot kapott.

 

A TARTOMÁNYFŐNÖK EGY FERTŐ-TÓ PARTI STRANDON

 

Ausztrián belül persze ma is kicsit furcsán és lenézően tekintenek a szegényes-agrárius-szőlőtermesztő, Bécsből eleve provinciálisnak nézett keleti, horvát és magyar gyökerekkel rendelkező Burgenlandra, mégis, amikor arról beszél valaki itthon, hogy beérjük az osztrák életszívonalat, valószínűleg a burgenlandira gondol, nem az élenjáró salzburgira. Burgenlandban a legalacsonyabb ugyanis az összes osztrák tartomány közül az egy főre jutó GDP, 2016-ban 28 ezer euró volt, míg Magyarországon 11 300 euró. (Az osztrák átlag eközben 36 300 euró volt.)

 

Itt az SPÖ kancellárjelöltje?

 

Burgenland Bécs mellett Ausztria egyetlen hagyományosan vörös tartománya, azaz Doskozilnak nem volt nehéz dolga. Az azonban, hogy majdnem tíz százalékpontot tudott pluszban hozzáadni a párt korábbi eredményéhez, és az abszolút többség is összejött idén, mindenképpen neki köszönhető.

 

Doskozil sikeresen egyesíti a szociális érzékenységet a biztonságpolitikai témákkal. Egykori rendőrfőnökként nem ideológikus baloldali, hanem pragmatikus politikát visz,

 

amivel éppen azon szavazókat tudja sikeresen megszólítani, akiket másutt az SPÖ az FPÖ javára veszít el: a kispolgárságot, az alsó középosztályt.

 

Doskozil eleve nem is zárkózik el az FPÖ-től, akikkel eddig együtt is kormányzott, ugyanis egy szocdem-szabadságpárti együttműködés, ha az SPÖ feladja a baloldali menekültpártiságát, természetes alternatívája lehetne a boldog (jómódú) emberek koalíciójaként jellemezhető ÖVP-Zöldek-kormánynak.

 

Doskozil számára a mostani győzelem – miközben az SPÖ mindenütt másutt zuhan vissza – egyfajta megigazulás: az általa képviselt szociális rendpártiság lehet az SPÖ számára is a kiút. Nem kizárt, hogy Doskozil legközelebb már az SPÖ kancellárjelöltjeként jelenik meg újra az országos politikában is. Burgenland adott már egyszer szocdem kancellárt a második köztársaságnak: a burgenlandi horvát Fred Sinowatz, aki 1964 és 1966 között állt a keleti tartomány élén, a legendás Bruno Kreiskyt váltotta 1983-ban a kancellári székben.

 

FOTÓ: SPÖ Burgenland / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás