+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. január 25. szombat, 17:40
Felpezsdült a demokrata elnökjelölt-aspiránsi kampány, ahol egyre keményebb odaszólások vannak a jelöltek között, miközben egy új közvélemény-kutatás szerint már Bernie Sanders a legtámogatottabb jelölt. De meg is nyerheti az előválasztást a vermonti szenátor, vagy 2016-hoz hasonlóan más lesz végül a demokrata elnökjelölt? Elmagyarázzuk!

A 2020-as év izgalmasan kezdődött Amerikában: egyrészt hosszú kivárás után már a Szenátus elé került a Trumppal szemben indított impeachment eljárás, de emellett beindult a kampány a demokrata elnökjelöltségért is: a napokban több kiszólás is volt a jelöltek között. Először Elisabeth Warren azzal vádolta meg Bernie Sanderst, hogy 2018-ban egy privát beszélgetésen arról beszélt neki, hogy egy nő képtelen lenne legyőzni Trumpot 2020-ban, amibe még a 2016-os demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton is beszállt, mondván, hogy Sanders egy kibírhatatlan alak, akivel senki sem szeret együtt dolgozni.

 

Eközben Sanders egy kampányt indított Joe Bidennel szemben, mivel még 1995-ben Biden azzal kampányolt, hogy csökkentené az állami szociális kiadásokat, illetve az iraki háborút is támogatta. Biden pedig az őt ért támadások mellett azzal került a hírekbe, hogy kijelentette, akár republikánus alelnököt is el tudna képzelni maga mellé. A szurkálódásból azért Obama korábbi alelnöke sem maradt ki: Biden megkérdőjelezte Warren elhivatottságát a Demokrata Párt iránt, mivel Warren korábban republikánus választóként volt regisztrálva, illetve elitistának titulálta, mivel szerinte a massachusettsi szenátor csak azokkal foglalkozik, akik egyetértenek vele, azokat pedig, akik más véleményen vannak, tudatlannak tartja.

 

Most már Bernie Sanders vezet

 

A napokban publikált a CNN egy közvélemény-kutatást, amiben a vermonti szenátor vezet már. A január 16 és 19 között, 1 156 demokrata szavazóval készített reprezentatív kutatás az ún. battleground államokban, azaz azokban az államokban, ahol valójában eldől majd az elnökválasztás. 2016-ban 15 olyan állam volt – Arizona, Colorado, Florida, Georgia, Maine, Michigan, Minnesota, Nevada, New Hampshire, Új-Mexikó, Észak-Karolina, Ohio, Pennsylvania, Virginia, Wisconsin –, ahol 8 százalék, vagy annál is kisebb különbség volt Clinton és Trump között. A kutatás szerint jelenleg így áll a demokrata elnökjelöltségért folyó verseny:

 

Bernie Sanders: 27 százalék

 

+  Joe Biden:  24 százalék

 

+ Elizabeth Warren:  14 százalék

 

+  Pete Buttigieg:  11 százalék

 

+  Michael Bloomerg:   5 százalék

 

+  Amy Klobuchar:   4 százalék

 

+  Andrew Yang:   4 százalék

 

A legutóbbi kutatás óta Sanders növelte leginkább a támogatottságát: a decemberi mérés óta 7 százalékponttal többen tartják Sanderst a legjobb jelöltnek, amit az elemzés szerint Elizabeth Warren liberális támogatóitól szerzett, illetve Joe Biden afroamerikai támogatói pártoltak át a szociáldemokrata elnökjelölthöz.

 

A kutatás ezenkívül további érdekes kérdésekkel is foglalkozik, például, hogy mi a fontosabb a demokrata szavazóknak: hogy olyan jelölt álljon Trumppal szemben, akinek nagyobb az esélye, hogy legyőzze, vagy olyan, akinek a programja szimpatikusabb. Eszerint

 

a demokrata szavazók többségének inkább az a fontosabb, hogy 2020-ban leváltsák Trumpot:

 

a válaszadók 57 százaléka gondolja ezt így.

 

Innen még bármi lehet

 

Ugyan Sanders támogatottsága már régóta növekvőben van, de ebből még bármi lehet: a Biden és Sanders közötti 3 százalékpontos különbség a hibahatáron belül van, azaz fej-fej mellett vannak. Azonban a nagy kérdés, hogy milyen stratégiát választanak a demokrata választók az előválasztáson, ugyanis, mint a fenti kutatásból is kiderül, közel sem biztos, hogy az alapján fognak dönteni, kié a számukra szimpatikusabb program, hanem az alapján, hogy kinek van nagyobb esélye legyőzni Trumpot.

 

Ez alapján Biden áll jobban, a megkérdezettek 45 százaléka szerint tudná legyőzni Trumpot, míg ebben Sanders jóval le van maradva, a maga 24 százalékpontjával

 

– igaz, decemberben ez még csak 16 százalék volt.

 

Egy másik közvélemény-kutatás szerint, ami már konkrétan csak New Hampshire állammal foglalkozott – mivel Iowa után ott lesz a második előválasztás február 11-én – is Sanders vezet: a decemberi 15 százalékról 29 százalékra növelte támogatottságát, amivel megelőzte az eddig vezető Pete Buttigieget, aki továbbra is 17 százalékponton áll. 

 

Azonban ez közel sem jelenti azt, hogy Bernie Sanders lesz Trump kihívója, mivel ahogy 2016-ban, most is leginkább a 30 alatti városiakat tudja megszólítani: az üzenete ugyanis túl radikális a rurális amerikaiaknak, nem véletlen, hogy többször is megkapta már a bolsevik és kommunista jelzőt, például a tavaly októberi New York-i gyűlésén is, amiről az Azonnalin Techet Péter írt helyszíni beszámolót.

 

Ne feledjük, a 2016-os előválasztáson is nagyon jól kezdett Sanders: Iowában csak nüanszokkal kapott ki Clintontól (Clinton: 49,8 százalék, Sanders: 49,6 százalék), míg New Hampshire-t fölényesen megnyerte a szavazatok 60 százalékával, azonban a végén Clinton lett az elnökjelölt, mivel Clinton könnyebben tudta megszólítani az öregebb és kisebbségi szavazókat, ahogyan a demokrata érzelmű választókat is, mivel ne feledjük, a vermonti szenátor hiába a Demokrata Párt színeiben akarja megmérettetni magát Trumppal, ő egy független jelölt, ami kicsit elriasztó erővel is bír az erős demokrata érzelmű választóknál.

 

De akkor mégis miért örülhet a vermonti szenátor?

 

Az biztos, hogy most jó Bernie Sandersnek lenni, mivel egyrészt rekordmértékű kampányösszeget gyűjtött össze a támogatóitól – csak 2019 utolsó negyedében 10 millió dollárral többet, mint a pénzgyűjtésben a sorban őt követő Pete Buttigieg –, de nem árt figyelembe venni, hogy a szociáldemokrata ideológiája, ami egy brooklyni fiatalt megszólít, nem biztos, hogy működni fog Észak-Karolinában vagy Mississippiben, ahol 2016-ban hatalmas különbséggel győzött Hillary Clinton, és alapvetően a neoliberális Biden könnyebben tudja elérni az ott élőket az üzenetével.

 

Azonban így is bizakodhat a 78 éves Sanders, mivel a „Medicare for all” kampánya hallgató fülekre talál: a CNN által készített felmérés szerint ugyanis a demokrata szavazók 55 százaléka szerint az egészségügy helyzete a legégetőbb probléma jelenleg Amerikában, amire az ingyenes egészségüggyel kampányoló Sanders megoldást kínál. Ezenkívül sokaknak szimpatikus a zöldprogramja, tandíjmentes felsőoktatási ajánlata, illetve az óránkénti 15 dolláros minimálbér ígérete.

 

De ez önmagában még nem hoz üdvözölést Sandersnek, és kérdés, miként fog majd szerepelni az előválasztáson, ami február elején kezdődik Iowában, majd New Hampshire-ben folytatódik. Egy jó kezdés mindenképpen kell a szociáldemokrata politikusnak ezekben az államokban,

 

de kérdés, hogy ezt a lendületet át tudja-e majd menteni a márciusi 3-ai szuperkeddre, amikor egyszerre 15 államban tartanak előválasztást,

 

és általában aki itt a legtöbb államot megnyeri, be is húzza a jelöltséget június végére.

 

A demokrata előválasztások február 3-án kezdődnek Iowában, és egészen június elejéig tartanak. Az Azonnali a helyszínen lesz az iowai előválasztáson, ahonnan helyszíni riportokkal is jelentkezünk. Az amerikai választások pedig majd november 3-án lesznek, ahol az elnök mellett még a teljes Képviselőházat és a Szenátus harmadát választják meg, illetve 11 államban és két társult államban a kormányzó személyéről is döntenek.

 

NYITÓKÉP: Joe Biden, Bernie Sanders, Pete Buttagieg, Elizabeth Warren (Facebook)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás