Mi a helyzet a Jobbikban egy nappal a tisztújító kongresszus előtt?

Szerző: Hutter Marianna
2020.01.24. 11:44

Jakab Péter megígérte: akkor is elnök lesz, ha nemcsak az ő jelöltjeit választják meg a Jobbik alelnökeinek, tudtuk meg Sneider Tamástól. Hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet a leköszönő elnök, és hogyan a poszt várományosa, Jakab Péter? Helyzetkép a párt tisztújítása előtt egy nappal.

Mi a helyzet a Jobbikban egy nappal a tisztújító kongresszus előtt?

Ugyan az új Jobbik-elnök személyéhez – aki Jakab Péter frakcióvezető lesz, hiszen ő az egyetlen érdemi induló, ráadásul igen népszerű is – kétség sem férhet, az viszont már érdekesebb kérdés, hogyan alakul a január 25-i tisztújításon a párt alelnökeinek sorsa.

Ugyanis Jakab – mikor még úgy tűnt, hogy a párt 2019 őszén tartja rendkívüli tisztújítását a számukra pocsékul sikerült EP-választás miatt – két feltételt jelölt meg akkor a vezetői poszt elvállalásához: szóljon a mandátuma két és fél évig, plusz a tagság kizárólag azokat válassza meg alelnöknek, akiket ő támogat, különben nem vállalja az elnökséget. Jakab feltételei már a mandátumhosszabbításon elbuktak a párt egyik választmányi ülésén, ezért ő visszavonta elnökjelöltségi szándékát, a párt Sneider Tamás vezette elnöksége meg a rendkívüli tisztújítást. 

Ekkor úgy tűnt, a Sneider Tamás vezette elnökség kitölti mandátumát 2020 májusáig, ám végül mégis úgy döntöttek, január 25-én előrehozott tisztújítás lesz.

A helyzetet fokozza, hogy eközben a Jobbik kapcsán a kormánypárti médiumok arról cikkeznek, törésvonal van Jakab Péter és Szávay István jobbikos politikus köre között. Mikor ezt felhozzák neki, Szávay csak annyit válaszol: nemrég nyert elsőfokon helyreigazítási pert a Magyar Nemzet ezzel kapcsolatos állításai miatt. Ugyanakkor az Azonnali úgy tudja, sokan inkább attól tartanak a Jobbikban, hogy Jakabék nem fognak-e túl közel kerülni a baloldalhoz. Maga Jakab Péter így nyilatkozott korábban az Azonnalinak a témában: 

„Van ideológiánk: keresztény, nemzeti, konzervatív eszmerendszert követünk, de nem azt tartjuk fontosnak.

Az ideológiánál százszor-ezerszer fontosabbnak tartjuk az embert, akit képviselni akarunk, ami azt jelenti, hogy soha senkitől sem fogjuk megkérdezni az én elnökségem alatt, hogy ki jobb- és ki baloldali. (…) A Jobbiknak kell lennie Magyarország legnagyobb szakszervezetének.”

Kik indulnak kik ellen?

A Jobbik elnökségében hat alelnöki poszt van, erre pedig összesen tizenhatan pályáznak.

Jakab Péter az alábbi politikusokat jelölte meg csapata tagjaként: Gyöngyösi Márton (de rá elnökhelyettesként számít, és más nem is indul a posztért), Z. Kárpát Dániel, Ander Balázs, Balassa Péter, Lukács László, Potocskáné Kőrösi Anita, Dudás Róbert, Nunkovics Tibor és Szilágyi György. Közülük a jelenlegi elnökség tagja az elnökhelyettes Gyöngyösi Márton, míg alelnök Z. Kárpát és Ander is. Vagyis őket ismeri már a párt tagsága, és jó esélyük is van az újraválasztásra, ami nem feltétlenül mondható el Jakab többi jelöltjéről.

Eközben több más politikus is elindult az alelnökségért, például a jelenleg is alelnök Gyüre Csaba, Bencsik János budapesti Jobbik-elnök, a tagság körében egyre népszerűbb, az országot járó Varga-Damm Andrea, a szintén népszerű Stummer János vagy Pintér Tamás, a Jobbik egyetlen politikusa, aki nemcsak, hogy 2018-ban egyéni országgyűlési mandátumot tudott szerezni, de tavaly októberben Dunaújváros polgármestere is lett, tehát a Jobbikon belül sikerembernek számít. Vagyis papíron még arra is lehet esély, hogy nem Jakab emberei lesznek többségben a nyolc fős elnökségben, vagy arra, hogy éppen négy-négy lesz az arány jelöltjei és a többi induló között. 

A Jobbik elnöksége búcsúzóul elintézte, hogy Jakab ne essen a vonagábori hibába

Hogy Sneider Tamás szerint elképzelhető-e olyan forgatókönyv, hogy Jakab Péter – ha nem választják meg az összes általa kiválasztott alelnökjelöltet –, inkább mégse szeretne elnök lenni, arra azt mondta: ilyen helyzet nem állhat elő, Jakab megígérte a párt választmányi ülésén, hogy vállalja pártvezetést. Sőt: még azt is megígérte, bárkit választ a párt az alelnöki posztokra, ő nem fog vétózni.

Hogy az ígérettől függetlenül biztonsági lépés volt-e, hogy a még jelenlegi elnökség eltörölte annak a lehetőségét, hogy az új elnök vétózhassa az alelnökök megválasztását, arra Sneider az Azonnalinak úgy válaszolt: ilyen nem történt, ezt nem is tudták volna megtenni, ugyanis ez az alapszabályban van rögzítve.

Annyit viszont valóban megtett az elnökség, hogy a mostani tisztújításról szóló választási szabályzatukon Jakab Péter ígéretének megfelelően alakítottak nemrég.

Ennek értelmében az elnöknek az alelnökök megválasztása előtt már nem csak nyolc alelnökjelöltet kell előzetesen kijelölnie, akik megválasztásával egyetértene, hanem tizenhatot. Egyébként éppen tizenhatan indulnak a Jobbik alelnöki posztjaiért, vagyis ha Jakabnak tizenhat nevet kell jóváhagynia, senkit nem tudna vétózni, még ha akarna se.

JAKAB PÉTER AZ AZONNALINAK NYILATKOZIK. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

Márpedig a kormánypárti sajtó szerint anno Jakab Péter belengette a jelenleg még alelnök Bana Tibornak: ha újrázik a poszton, őt vétózni fogja. Ez úgy tudjuk, ezúttal igaznak bizonyult, de Bana Tibor kérdésünkre annyit mondott, január elején mindent leírt erről a közösségi oldalán. Ott egyébként csak az a diplomatikus kijelentés szerepel: Bana a 2022-ig hátralévő időszakban minden erejével választókörzetére, a Vas megyei Szentgotthárd környékére, illetve az uniós szakpolitikára – a politikus az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának alelnöke – kíván összpontosítani, ezért nem indul alelnöknek.

El kéne törölni a vétót

Sneider személyes véleménye,

hogy a vétózás lehetőségét akárhányszor csak alkalmazták a pártban, annak mindig negatív szerepe volt, „mérgezi a légkört”.

„Bízom benne, hogy a következő időszakban eltörölhetjük” – tette hozzá. Korábban ilyen eszközhöz még Vona Gábor nyúlt 2016-ban, mikor a néppártosodás irányába vitte a Jobbikot, ekkor ugyanis megvétózta három addigi alelnök (az azóta a Mi Hazánkba távozó Novák Előd és Apáti István, valamint a dafke a Jobbikban maradó Szávay István) indulását is, ami viszont érzékenyen érintette tagságot, és volt, akitől végül bocsánatot is kért emiatt.

Sneider szerint egyébkén teljesen természetes, hogy egy tisztújítás előtt – mikor az emberek megmérkőznek – feszültségek keletkeznek. Ugyanakkor hangsúlyozta, a két évvel ezelőtti, nagyon éles küzdelemhez képest – amikor a pártból később kiváló és a Mi Hazánkat megalapító Toroczkai László és köre is indult a Jobbik vezetéséért – összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet.

De mit szól az egészhez Jakab Péter?

Ezt az Azonnali szívesen megkérdezte volna az elnökjelöttől, ám ő azt jelezte, csak a szombati kongresszus után kíván majd nyilatkozni. Ehhez képest a Népszavával már készségesebb volt, nekik elismerte, hogy az elnökség változtatott a választási szabályzaton pár napja. Igaz, a napilap cikkéből nem derül ki, hogy Jakab hogyan értékeli, hogy megfosztották a vétó lehetőségétől, vagy például mit szólna ahhoz, ha az elnökségben nem az ő emberei kerülnének többségbe.

FOTÓ: Jakab Péter / Facebook, Sneider Tamás / Facebook

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek