+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. január 20. hétfő, 17:40
Számos, hagyományosan kapitalista ország lakosságának többsége igennel válaszol a kérdésre egy friss felmérés szerint.

A bizalom a XXI. század egyik legkomolyabb tőkéje: a közvélemény szerepe a múlt században elindult információs forradalomnak köszönhetően drasztikusan megnőtt, így már nem mindegy, hogy az egyes állami, vagy állam alatti szereplők hogyan viselkednek.

 

Ha rosszul kezelik a közvéleményt, az elfordul tőlük, így végső soron az adott állam, cég, szervezet, vagy média befolyása is csökken

 

– ha jól, akkor a közvélemény jutalmaz, a hitelesség és a bizalom ugyanis komoly versenyelőnyt jelent.

 

A cégek kompetensek, a civilek etikusak

 

Pont ezzel a kérdéssel foglalkozott az Edelman nevű elismert PR-ügynökség, amely már húsz éve jelenteti meg Global Trust Barometer nevű éves felmérését, melyben azt vizsgálják: a főbb globális piacokon és államokban a közvélemény hogyan viszonyul a másikhoz valamint a helyi intézményekhez.

 

Ehhez 2019 októbere és novembere között világszerte huszonnyolc országban készítettek egy online felmérést, országonként 1150 megkérdezett emberrel. Ezek között jobbára a legfejlettebb, vagy regionálisan legnagyobb erővel bíró államok kerültek bele, így az afrikai kontinensről is csupán Dél-Afrikából és Kenyából vételeztek adatokat, míg Ázsiából az erősebb államok (Kína, Indonézia, Malajzia), vagy a méretükhöz képest politikailag vagy gazdaságilag kifejezetten relevánsak (Szingapúr, Hong Kong) vannak képviseltetve. Ebből következik, hogy az Európai Unión belül is a fejlettebb nyugati tagok – Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Hollandia, Egyesült Királyság vannak képviseltetve, Magyarország nem.

 

Az idei év fő megállapítása pedig, hogy a közvélemény egyik jelentősebb államon belüli szereplőt – sem a kormányt magát, sem az üzleti szférát, sem a médiát, de még a civil szervezeteket sem – látja egyszerre etikusnak és kompetensnek.

 

AZ X-TENGELYEN EGY SZEREPLŐ KOMEPTENCIÁJA, AZ Y-TENGELYEN PEDIG ETIKUSSÁGA LÁTSZIK A KÖZVÉLEMÉNY SZERINT. A VIZSGÁLT SZEREPLŐK: KORMÁNY, MÉDIA, CIVILEK, ÜZLETI ÉLET. VAGYIS AZ EMBEREK SZERINT NINCS EGYSZERRE ETIKUS ÉS KOMPETENS AKTOR.

 

A négy vizsgált szereplő közül globálisan messze a kormányok megítélése a legrosszabb: azok a közvélemény szerint etikátlanul és nem kompetens módon járnak el. Ennél kevésbé elutasítók, de alapvetően a médiában sem bíznak az emberek, és bár a civil szféra a közvélemény szerint alapvetően etikus, de nem elég hatékony, vagyis nem kompetens. A negyedik vizsgált szféra,

 

az üzleti élet bár kompetens a közvélemény szerint, viszont szintén etikátlan.

 

Nehéz helyzet ez, melyből a leginkább megbízhatatlannak ítélt kormányoknak lesz a legnehezebb kikecmeregniük, de az igencsak megcsappant bizalmi tőkével bíró médiának is lenne hová fejlődnie. A másik két szféra helyzete könnyebb, hiszen esetükben legalább a bizalmat leginkább építő két faktor – etikus viselkedés és kompetencia – egyike megvan. A felmérés arra az eredményre jut, hogy az üzleti életnek ezért a változás katalizátorává kell előlépnie: a megkérdezettek 92 százaléka gondolta úgy, hogy a cégek ügyvezető igazgatóinak fel kéne szólalniuk aktuális, és a közvélemény számára is fontos témákkal kapcsolatban.

 

A demokráciákban nem bízunk a kormányokban

 

A felmérés szerint a munkavállalókat igazán foglalkoztatják a jövőben hasznos munkákra felkészítő tréningek, az automatizáció hatásai a munkahelyekre, valamint a technológia etikus felhasználása – azt szeretnék ezért, hogy főnökeik ilyen témákban szólaljanak fel. Sőt, háromnegyedük szerint inkább a cégvezetőknek kéne előállniuk az innovatív javaslatokkal, mintsem, hogy a kormányra várjanak ezzel kapcsolatban: azok aránya, akik így gondolják, 2018 és 2020 között 9 százalékponttal növekedett. Persze egyúttal a munkavállalók bizalmatlanok is, hiszen

 

alig harmaduk hiszi, hogy az üzleti élet újraképezné az automatizáció vagy innováció miatt feleslegessé vált munkavállalóit,

 

vagy mindenkinek tisztességes fizetést biztosítana.

 

Tennivalója a többi szférának is akad: a kormányoktól például azt várják a munkavállalók, hogy védje meg az úgynevezett „haknigazdaságban” dolgozókat, vagyis mindazokat, akik csak adott projektekre szerződnek egy-egy céggel. Ráadásul a kormányok tevékenysége a vizsgált 26 piac közvéleménye körében sok tekintetben kudarcos: az emberek szerint a kormánynak nem elég jó a viszonya a civil szervezetekkel és az üzleti szférával, nem segíti eléggé a szegényeket és nem oldja meg a helyi problémákat.

 

Mindezek miatt a 28 piacból 17 esetben megbízhatatlannak ítélték a kormányt. Még aggasztóbb, hogy

 

a kormányban különösképp a fejlett demokráciák közvéleménye nem bízik,

 

míg az olyan illiberális államok esetében, mint Szingapúr, vagy az olyan, egyértelműen autoriter rendszerek, mint Kína vagy Szaúd-Arábia esetében kiugróan magas a kormányba vetett bizalom. Ezzel szemben a spanyolok alig harmada, a franciák 35, a britek 36, az amerikaiak 39, s a németek 45 százaléka bízik csupán a kormányában (a felmérés sajnos Magyarországot nem vizsgálta). Számos esetben viszont az önkormányzatokban jobban bíznak a fejlett demokráciák lakói, mint a központi kormányban.

 

Repedező kapitalizmus

 

Talán a felmérés legérdekesebb része ugyanakkor nem is ez, hanem az, hogy hogyan is vélekedik a közvélemény a kapitalizmusról: a vizsgált 28 ország megkérdezettjeinek átlagosan 56 százaléka szerint ugyanis a kapitalista berendezkedés „több kárt okoz, mint amennyit használ”. Az 56 százalékos arány ráadásul nem változik számottevően a férfiak és nők, a fiatalok és az idősek, valamint a gazdagok és szegények között.

 

„A LÉTEZŐ KAPITALIZMUS TÖBBET ÁRT, MINT AMENNYIT HASZNÁL” – A GRAFIKON AZ ÁLLÍTÁSSAL EGYETÉRTŐK ARÁNYÁT JELZI AZ EGYES ORSZÁGOKBAN.

 

Még az olyan, hagyományos kapitalista demokráciák lakosai is pesszimistán tekintenek a kapitalizmusra, mint Olaszország (61 százalék), Spanyolország (60 százalék), Hollandia (59 százalék), Írország (57 százalék), Németország (55 százalék), vagy épp Nagy-Britannia (53 százaélk). A huszonnyolcból csupán hat államban voltak többen azok, akik nem értettek egyet azzal az állítással, hogy a kapitalizmus többet ártana, mint amennyit használ: a „legkapitalistább” Japán lett, ahol csak 35 százalék gondolja, hogy a kapitalizmus inkább ártalmas lenne, de az utána következő öt szereplő – Hong Kong, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália – esetében már jóval közelebb voltak az értékek az 50 százalékhoz. Vagyis

 

a kapitalizmus tekintélye még a hagyományos bázisain is megroggyant,

 

még akkor is, ha jelenleg nem látszik semmilyen alternatíva, amely a jövőben kiválthatná azt.

 

Aki jobban informált, jobban is bízik

 

A másik kulcskérdés az informáltságban rejlik: a felmérés ugyanis külön vizsgálta a jól informált közvéleményt – vagyis a társadalom azon 25 és 64 év közötti, diplomás rétegét, amely az adott piacon belül a legfelső 25 százalékba tartozik bevételeit tekintve, valamint komoly érdeklődést mutat a napi hírek iránt. Ők pedig jelentősen jobban bíznak mind a négy vizsgált intézményben, mintha csak a teljes társadalom képét néznénk. A jól informált közvélemény 70-70 százaléka bízik a civil szervezetekben és az üzleti életben, ez 15-15 százalékponttal több, mint a teljes társadalom esetében. A médiába vetett bizalom 14 százalékponttal magasabb, 61 százalékos,

 

a kormányban pedig 12 százalékponttal bíznak többen a jól informáltak közül, összesen 59 százalék.

 

Márpedig az informáltsághoz kulcsfontosságú a média hitelességének helyreállítása is: az összes megkérdezett 57 százaléka szerint az általa használt médiaforrások megbízhatatlan információkat szolgáltatnak, míg több, mint háromnegyedük aggódik amiatt, hogy az álhíreket, a fake newst amolyan fegyverként használják majd. Ráadásul a média csupán a megkérdezettek 35 százaléka szerint objektív, 38 százalék szerint tudósít minőségi módon, és 39 százalék szerint különül el a vélemény a tényektől. Bár érdekes lenne, sajnos arról nem készült mérés, hogy a jól informált állampolgárok között milyen is a kapitalizmus vagy épp a média megítélése.

 

MENNYIRE BÍZUNK AZ EGYES MÉDIAFORRÁSOKBAN? ELSŐ HELYEN A KERESŐMOTOROK, MAJD A HAGYOMÁNYOS, MAJD A HIRDETŐK ÁLTAL FELÜGYELT, VÉGÜL A KÖZÖSSÉGI MÉDIA. A REGIONÁLIS FELOSZTÁSBAN AZ EU-T, ÉSZAK-AMERIKÁT, A CSENDES-ÓCEÁNI/KÖZEL-KELETI ÉS ÁZSIAI RÉGIÓKAT, MAJD LATIN-AMERIKÁT TALÁLJUK.

 

A legkevésbé megbízhatónak a közösségi médiát látják globálisan, de az EU-ban és Amerikában csupán 29 százalék bízik az onnan kapott információkban, míg a csendes-óceáni, ázsiai és közel-keleti térségekben, valamint Latin-Amerikában sokkal inkább elhiszik az emberek, amit a közösségi médiában olvasnak. A legmegbízhatóbbnak ezzel szemben a keresőmotorok által feldobott híreket tartják – vagyis példátlan ezek befolyása afölött, hogy az emberek milyen információkhoz is férnek hozzá –, ezt szorosan követik a hagyományos médiaforrások.

 

BORÍTÓKÉP: Bill Clinton, Bill Gates, Thabo Mbeki volt dél-afrikai elnök, Tony Blair, Bono és Olusegun Obasanjo nigériai exelnök fotózkodnak a 2005-ös davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fókuszban: Orbán Viktor huszonkettedik évértékelője.

Egészen meglepő helyen tűnt fel a zalai termálváros: Európa legjobb helyeit listázva szavazták fel a tizenkettedik helyre a titokzatosan működő European Best Destinationsön.

A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.

A várakozásoknak megfelelően alakultak a nevadai kaukuszok eredményei, Bernie Sanders már az elnyert delegáltak tekintetében is az élen.

Olyan embert választottak a jobbikosok pártalapítványuk kuratóriumának élére,
akinek a neve máltai offshore iratokban merült fel.

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás