+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 17. péntek, 12:40
Két katalán függetlenségpárti is beült nemrég az EP-be, de nem dőlhetnek hátra: a spanyolok kérésére máris eljárás indult, hogy fosszák meg őket mentelmi joguktól.

Az Európai Parlament pénteken hivatalosan is

 

elindította a Carles Puigdemont katalán exelnök és volt egészségügyi minisztere, Toni Comín mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó eljárást,

 

miután korábban a spanyol legfelsőbb bíróság erre vonatkozó kérelmet adott be az EP-nek – tudósít az Euractiv.

 

Érvényes mentelmi jog: vagy mégsem?

 

Mint arról az Azonnali már tavaly decemberben beszámolt, hosszas jogi huzavona után Puigdemontnak és Comínnak az Európai Bíróság egy akkori ítéletét követően engedélyezték, hogy felvegyék az európai parlamenti mandátumukat, és ezzel mentelmi jogot nyerjenek. A két függetlenségpárti katalán harmadik társa, a zendülés és hűtlen kezelés miatt tizenhárom éves börtönbüntetését töltő volt alelnök Oriol Junquerast viszont nem engedték ki a börtönből, hogy felvegye mandátumát.

 

Junqueras, Puigdemont és Comín a tavaly májusi EP-választáson úgy nyertek mandátumot a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) valamint az Együtt Katalóniáért (JxCat) függetlenségpárti szervezetek színeiben, hogy a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás megszervezése, valamint azt követően a függetlenség kikiáltása miatt hazájukban már eljárás folyt ellenük zendülés vádjával.

 

És míg Puigdemont és Comín elhagyták Spanyolországot, Junqueras maradt: ő májusban, megválasztása pillanatában még előzetes letartóztatásban ült,

 

a hatóságok viszont nem engedték ki onnan, hogy – a spanyol szabályok szerint – esküt tegyen az alkotmányra, majd elutazzon felvenni a mandátumát.

 

Puigdemont és Comín sem jöhettek haza a kötelező eskütételre, hiszen rájuk letartóztatás várt volna, ezért a katalánok az Európai Bírósághoz fordultak, hogy az eskütétel hiányában is felvehessék az EP-mandátumukat.

 

Az Európai Bíróság végül tavaly decemberben mondta ki, hogy a képviselők mentelmi joga az EP-választás eredményeinek véglegesítését követően érvényes, valamint szükségtelennek ítélte meg a spanyol alkotmányra való eskütételt. Ezt követően az EP feloldotta azt a tilalmat, amely szerint a katalán függetlenségpártiak ne léphettek volna be az épületbe – Puigdemont és Comín így besétáltak és átvették képviselői belépőkártyáikat, és az ezen a héten tartott januári strasbourgi plenáris ülésen már ott is ültek.

 

A plenárison dőlhet el Puigdemonték sorsa

 

A spanyol legfelsőbb bíróság azonban bekeményített. Junquerast még annak ellenére sem engedték el, hogy az Európai Bíróság kimondta: őt fogvatartani csak akkor lehet, ha felfüggesztik az EP-beli mentelmi jogát – ez pedig egyelőre nem történt meg.

 

A spanyol legfelsőbb bíróság még kedden kezdeményezte az Európai Parlamentnél a két, azóta már a mandátumát felvett EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

 

Az előzetesben ülő Junqueras – gyakorlatilag nem érvényesülő, de az Európai Bíróság ítéletete szerint jogilag létező – mentelmi jogáról nincs szó az indítványban.

 

Ezt követően az EP jogi szakbizottsága (JURI) fogja zárt ajtók mögött megvizsgálni az ügyet, majd egy nem kötelező érvényű ajánlást hoz a mentelmi jog felfüggesztése, vagy épp annak megtartása mellett érvelve. Ezt követően az EP-képviselők egyszerű többséggel döntenek az ajánlásról, ugyanakkor nem valószínű, hogy a plenárison szembemennének a szakbizottság akaratával: az előző Parlament öt éve alatt ötven ilyen ajánlás született, a plenárison azonban ezek közül csupán négyet utasítottak el.

 

A jobboldal Spanyolország elárulásától fél

 

Persze könnyen lehet, hogy az ügyből politikai kérdést csinálnak az Európai Parlamentben, az egyelőre pedig még ott ülő két katalán függetlenségpárti minden bizonnyal ezen lesz: a strasbourgi épületbe érkező Puigdemont ki is jelentette, „a katalán válság európai szintű ügy, nem pedig belügy”.

 

„Ha az Európai Unió valóban a jogon és a szabadságon alapuló unió lenne, akkor most Junqueras itt ülne közöttünk”

 

– hívta fel a figyelmet a börtönben ülő volt alelnökére Puigdemont, szerinte ugyanis Spanyolország „nem tartja tiszteletben az európai jogállamiságot”, hiszen az Európai Bíróság döntésének sem tett eleget a spanyol legfelsőbb bíróság.

 

A jobbközép Néppárt egészen máshogy érvel: a spanyol EP-delegációvezetőjük, Dolors Montserrat kijelentette, azon fognak dolgozni, hogy akik elmenekültek az igazságszolgáltatás elől, elveszítsék mentelmi jogukat. Montserrat állítása szerint már minden pártcsaláddal kapcsolatban van, hogy biztosan megnyerjék az ügyben tartandó plenáris szavazást. A jobbliberális egységpárti Ciudadanos szerint pedig csak a prelűdjét éljük egy sokkal hosszabb folyamatnak, melynek végén Puigdemont és Comín a spanyol igazságszolgálatatás elé kerülnek mentelmi joguk felfüggesztése után.

 

A spanyol szocialista kormánypárt képviselői már nem voltak ilyen hangosak, nem csoda, hiszen az új szocialista kormány pont a katalán függetlenségpárti ERC (melynek mellesleg a börtönben ülő Junqueras az elnöke) tartózkodó szavazatainak köszönhetően ment át a madridi alsóházon. A jobboldal emiatt attól fél, hogy

 

Pedro Sánchez szocialistái „elárulják” Spanyolországot azzal, hogy a függetlenségpártiakkal kokettálnak.

 

BORÍTÓKÉP: Carles Puigdemont (b) és Toni Comín (j) egy, Oriol Junqueras kiszabadítását követelő táblát tartanak a magasba Strasbourgban, 2020. január 13-án / Európai Parlament

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás