+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 14. kedd, 08:12
Fontos a környezetvédelem, de az illegális bevándorlás elleni harc is: végigmigránsozta mostani ciklusának első nemzetközi interjúját Sebastian Kurz.

Interjút közölt a Financial Times üzleti napilap hétfőn Sebastian Kurz osztrák kancellárral, aki, miután a tavaly szeptemberi osztrák előrehozott választások után megegyezett a Zöldekkel, nemrég koalíciós kormányt alakított az osztrák ökopárttal.

 

A koalíció minimum történelmi jelentőségű, hiszen azon túl, hogy Ausztriában először alakul kormány a Zöldek részvételével, a párt 2017-ben még mélyponton volt a maga 3,8 százalékos eredményével, szavazatait pedig az ideológiailag leginkább az osztrák Schiffer Andrásként jellemezhető Peter Pilz pártja csaklizta el. De míg Pilz nem tudott gyökeret verni,

 

a Zöldek visszatértek, a tavaly szeptemberben elért 13,9 százalék a párt történetének legjobb eredménye.

 

Ugyanígy örülhet a Sebastian Kurz által vezetett Osztrák Néppárt is, Kurzék ugyanis csak jól jöttek ki a korábbi szélsőjobbos koalíciós partner FPÖ-t aláásó Ibiza-botrányból: 37,5 százalékos eredményük 2002 óta a legerősebb.

 

Ebben a helyzetben a most újból kancellárrá választott Kurz megerősödve tért vissza a hatalomba úgy, hogy a szokásos néppárti témákat, mint például a bevándorlásellenesség, nem engedte el. A Financial Times interjújában ugyanis kifejtette: „fontos a környezetünk védelme, de azt is fontos eldönteni, hogy kik éljenek az országunkban...ha nem harcolunk az illegális bevándorlás ellen, Európa öt, tíz vagy húsz év múlva már nem lesz ugyanilyen”.

 

„Ha nem szabályozzuk, ki jöhet be, akkor nem is tudunk majd biztonságban élni...és az identitásunkat sem leszünk képesek megtartani”

 

– nyilatkozott.

 

Nem meglepő módon tehát az új kormányban az ÖVP a migrációról és a biztonságról, míg a Zöldek a klímavédelemről beszélnek, ahogy Kurz is fogalmazott, szerencsére a koalíciós tárgyalások folyamán semelyik fél „nem próbált lealkudni a saját választási ígéreteiből”. Így lehet például, hogy a kormányprogramban szerepel Ausztria karbonsemlegességének 2040-re való elérése, ahogyan 14 éves kor alatt betiltják az iskolákban a lányok számára a fejkendők viselését.

 

Kurz utóbbi döntést azzal indokolta, hogy

 

a kormány feladata „megvédeni a fiatal lányokat”, mivel „a világ számos pontjáról érkező bevándorlók befolyása több ponton is veszélyes”.

 

Hozzátette: büszke rá, hogy Ausztria egy „keresztények dominálta ország”. A kancellár úgy gondolja, a jelenlegi uniós bevándorlási szabályok olyanok, mint egy „jegy az Európai Unióba”, amelyek ösztönzőül hatnak az illegális határátlépők és az embercsempészek számára is.

 

És mi a helyzet a korábbi koalíciós partner szélsőjobbos Szabadságpárttal? Kurz még róluk sem mondott rosszakat az interjúban, hiszen kiemelte, a 18 hónapos kormányzás alatt számos reformot vittek végbe, csökkentették az államadósságot és az adókat, valamint az illegális bevándorlásnak is megálljt parancsoltak. „De voltak botrányok is...amelyek szükségessé tették, hogy véget vessek annak a koalíciónak és egy újat építsek a Zöldekkel”.

 

BORÍTÓKÉP: Kurz a beiktatásán Alexander van der Bellen államfővel (Facebook)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje, bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás