+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 14. kedd, 19:40
Az osztrák társadalom rangkórságáról híres. A különféle titulusok azonban eddig a tanultak és befolyásosak neveit díszítették. Ezentúl a szakmunkások is megkapják ugyanezt a társadalmi elismerést.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Noha Ausztriában 1919-ben felszámolták a nemesi címeket – és ezek hivatalos viselése esetén ma is büntetés jár, amint azt maga Habsburg Károly is megtapasztalhatta –, nyugati szomszédunk azért a szíve mélyén megőrizte a címkórságot.

 

Az ország teli van Herr Professorokkal, Herr Doktorokkal vagy Frau Magistrákkal,

 

és egykoron egy-egy címhez elég volt, ha az ember házastársa dolgozott meg érte. Így várhatta el az egyetemi tanár felesége is, hogy Frau Professornak szólítsák.

 

Ráadásul éppen a professzori címet Ausztriában nem csupán tudományos munkássággal, de egyéb társadalmi szerepvállalással is ki lehet érdemelni. Ha már nemesi rangot nem is adományozhat a köztársasági elnök, az arra méltóknak professzori címet adhat – ekként professzor például a magyar származású neves bécsi újságíró, Paul Lendvai is. De egyéb más rangok – mondjuk a Kommerzialraté, amit a gazdasági élet szereplőinek osztogatnak – szintén léteznek.

 

A rangkórsággal nincs egyedül Ausztria, ez egyfajta Habsburg-örökség, amely – talán valami kurucos ellenállás miatt – Magyarországon hat a legkevésbé az utódállamok közül. Cseh- vagy Horvátország ugyanis szintén teli van különféle címekkel, nem véletlen, hogy a horvátok „államalapító” elnökük, Franjo Tudjman kapcsán sem felejtik el a doktor előtagot sohasem.

 

A rangkórság egyrészről eleve sok vicc forrása, elvégre ha valami – amúgy elég sok minden más mellett –, akkor ez tényleg elválasztja egymástól a német és az osztrák társadalmat és mentalitást. Másrészről azért is bírálni szokás, mert gyakorlatilag

 

egyfajta republikánus nemességként hat: a rangok a társadalmi különbségeket hangsúlyozzák.

 

Az egyes rangok ugyanis a tanult vagy más szempontból eleve privilegizált rétegekhez kapcsolódnak – ezért merül fel időről időre az egész firlefranc eltörlése.

 

Én ezt mindig is elvetettem, és nem csak azért, mert ráadásul két doktorival, az osztrák közéletben igen hosszú (lenne) a megszólításom (már ha ragaszkodom hozzá, márpedig egyes helyeken, mondjuk ha az ember a bécsi Volkstheaterbe vesz jegyet interneten, meg kell jelölnie a titulusait) – hanem mert szerintem ezen rangkórság mögött igenis a teljesítmény és a tudás iránti tisztelet is megjelenik. Miért ne lehetne valakinek a neve előtt megjeleníteni azt, amiért – ellentétben a nemesi rangokkal – ő maga dolgozott meg?

 

Éppen ezért azon probléma kapcsán, hogy a mostani rangok túl elitisták, egy nagyon osztrákos kompromisszum született: nem lesznek a rangok kidobva, de a tanult munkásság – azaz a „szakik” rétege – is kap egy címet.

 

Aki leteszi a mestervizsgát valamilyen szakmában, az onnantól Herr Meisternak vagy Frau Meisterinnek szólítandó

 

– írásban rövidíve: Mst. vagy Mst.in.

 

A felállt konzervatív-zöld kormány tovább akarja erősíteni a szakmunkák elismerését. Miközben azonban az Oszrák Gazdasági Kamara (WKO) üdvözli a tervet, az egyetemi rektorok kritikusak, és – kissé elitista módon – azt hangsúlyozzák: ez semmiképpen sem egy akadémiai titulus, „emögött nincs felsőfokú tanulmány”. Azonban a Kurz-kormány éppen ezt a szemléletmódot akarná lazítani – de úgy, hogy közben

 

az osztrák rangkórság nem eltűnik, hanem annak áldásaiból egyre többen is részesülhetnek.

 

Az osztályharc is jóllakik, de a monarchista-barokkos osztrák lélek is megmarad. Mint amikor köztársaságot játszanak a Burgban Mária Terézia hatalmas portréja alatt.

 

Olvasnál még több cikket Techet Pétertől az Azonnalin? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás