+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 14. kedd, 19:40
Az osztrák társadalom rangkórságáról híres. A különféle titulusok azonban eddig a tanultak és befolyásosak neveit díszítették. Ezentúl a szakmunkások is megkapják ugyanezt a társadalmi elismerést.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Noha Ausztriában 1919-ben felszámolták a nemesi címeket – és ezek hivatalos viselése esetén ma is büntetés jár, amint azt maga Habsburg Károly is megtapasztalhatta –, nyugati szomszédunk azért a szíve mélyén megőrizte a címkórságot.

 

Az ország teli van Herr Professorokkal, Herr Doktorokkal vagy Frau Magistrákkal,

 

és egykoron egy-egy címhez elég volt, ha az ember házastársa dolgozott meg érte. Így várhatta el az egyetemi tanár felesége is, hogy Frau Professornak szólítsák.

 

Ráadásul éppen a professzori címet Ausztriában nem csupán tudományos munkássággal, de egyéb társadalmi szerepvállalással is ki lehet érdemelni. Ha már nemesi rangot nem is adományozhat a köztársasági elnök, az arra méltóknak professzori címet adhat – ekként professzor például a magyar származású neves bécsi újságíró, Paul Lendvai is. De egyéb más rangok – mondjuk a Kommerzialraté, amit a gazdasági élet szereplőinek osztogatnak – szintén léteznek.

 

A rangkórsággal nincs egyedül Ausztria, ez egyfajta Habsburg-örökség, amely – talán valami kurucos ellenállás miatt – Magyarországon hat a legkevésbé az utódállamok közül. Cseh- vagy Horvátország ugyanis szintén teli van különféle címekkel, nem véletlen, hogy a horvátok „államalapító” elnökük, Franjo Tudjman kapcsán sem felejtik el a doktor előtagot sohasem.

 

A rangkórság egyrészről eleve sok vicc forrása, elvégre ha valami – amúgy elég sok minden más mellett –, akkor ez tényleg elválasztja egymástól a német és az osztrák társadalmat és mentalitást. Másrészről azért is bírálni szokás, mert gyakorlatilag

 

egyfajta republikánus nemességként hat: a rangok a társadalmi különbségeket hangsúlyozzák.

 

Az egyes rangok ugyanis a tanult vagy más szempontból eleve privilegizált rétegekhez kapcsolódnak – ezért merül fel időről időre az egész firlefranc eltörlése.

 

Én ezt mindig is elvetettem, és nem csak azért, mert ráadásul két doktorival, az osztrák közéletben igen hosszú (lenne) a megszólításom (már ha ragaszkodom hozzá, márpedig egyes helyeken, mondjuk ha az ember a bécsi Volkstheaterbe vesz jegyet interneten, meg kell jelölnie a titulusait) – hanem mert szerintem ezen rangkórság mögött igenis a teljesítmény és a tudás iránti tisztelet is megjelenik. Miért ne lehetne valakinek a neve előtt megjeleníteni azt, amiért – ellentétben a nemesi rangokkal – ő maga dolgozott meg?

 

Éppen ezért azon probléma kapcsán, hogy a mostani rangok túl elitisták, egy nagyon osztrákos kompromisszum született: nem lesznek a rangok kidobva, de a tanult munkásság – azaz a „szakik” rétege – is kap egy címet.

 

Aki leteszi a mestervizsgát valamilyen szakmában, az onnantól Herr Meisternak vagy Frau Meisterinnek szólítandó

 

– írásban rövidíve: Mst. vagy Mst.in.

 

A felállt konzervatív-zöld kormány tovább akarja erősíteni a szakmunkák elismerését. Miközben azonban az Oszrák Gazdasági Kamara (WKO) üdvözli a tervet, az egyetemi rektorok kritikusak, és – kissé elitista módon – azt hangsúlyozzák: ez semmiképpen sem egy akadémiai titulus, „emögött nincs felsőfokú tanulmány”. Azonban a Kurz-kormány éppen ezt a szemléletmódot akarná lazítani – de úgy, hogy közben

 

az osztrák rangkórság nem eltűnik, hanem annak áldásaiból egyre többen is részesülhetnek.

 

Az osztályharc is jóllakik, de a monarchista-barokkos osztrák lélek is megmarad. Mint amikor köztársaságot játszanak a Burgban Mária Terézia hatalmas portréja alatt.

 

Olvasnál még több cikket Techet Pétertől az Azonnalin? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás