+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. január 13. hétfő, 09:05
A 11-15 éves diákok számára készült tananyagot azért nem lesz kötelező tanítani, de segítheti a tanulókat abban is, hogy beszéljenek a klímakérdéssel kapcsolatos érzéseikről.

Idén minden új-zélandi iskolához eljut egy a klímaváltozással kapcsolatos, 11-15 éves diákok számára készült tananyag, amit az ország vezető tudományos intézetei állítottak össze – írja a Guardian. Ugyanakkor az anyagot nem lesz kötelező tanítani.

 

Az ország klímaváltozásügyi minisztere – egyben az ottani Zöld Párt társelnöke – James Shaw szerint maguknak a tanároknak is volt igénye egy ilyen segédletre, hiszen a gyerekek már maguk is beszélgetnek a klímaváltozásról. Hozzátette: napi szinten látni rossz híreket a közösségi médiában ezzel kapcsolatban, ami stresszes lehet, szorongást válthat ki.

 

Éppen emiatt a tananyag hangsúlyt fektet arra is, hogy át lehessen beszélni a diákokkal, milyen érzéseik vannak a klímakérdéssel kapcsolatban.

 

Szó esik arról is, a diákok hogyan készíthetnek saját maguknak cselekvési tervet egy-egy környezeti kérdés kapcsán, például hogyan tudnak olyan kertet kialakítani, ahol ehető növényeket termeszthetnek.

 

Érdekesség, hogy Európában már van egy ország, ahol kötelező lesz tanítani a fenntarthatóságot és a klímakrízist, ez pedig Olaszország. Ott a kérdésköröket az olyan klasszikus tananyagokba fogják integrálni, mint a matematika vagy földrajz.

 

Ami a klímaszorongást illeti, itt olvasható a kérdésről az Azonnali interjúja Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal, amiből az is kiderül, hogy aki ezzel küzd, hogyan tudja enyhíteni.

 

Szerintetek a magyar diákoknak is kellene tanítani a klímaváltozásról, ha Magyarországon már amúgyis toldozgatják-foldozgatják a Nemzeti Alaptantervet? Szavazzatok!

 

FOTÓ: Markus Spiske / Flickr

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás